Szamos, 1904. szeptember (36. évfolyam, 70-78. szám)

1904-09-15 / 74. szám

74. szám. SZAMOS 3 ik oldal Mindenekelőtt helytelen volt ezt a meg nem értett s elő nem készített fontos kérdést oly módon a közgyű­lés elé vinni, mint azt a tanács tette, t. i. hogy a közgyűlési tagokat csak 2 nappal a gyűlés előtt tájékoztatta arról, hogy mi a czég ajánlata, miről kelljen határoznia. Mert azt jó lélek­kel kívánni sem lehetett a bizottsági tagoktól, hogy oly rövid idő alatt kellő tanulmány tárgyává tegyék a kérdést s nyugodt, és jól megfonto­lással diszponáljanak 50 évre a város vagyona felett, mert a közgyűlési ha­tározat, bármennyire is csak „elviu határozat hozatalát óhajtotta volna a tanács, egyértelmű lett volna a vég­leges dispoziczióval, mert annak a kijelentésnek, hogy a törvényhatóság „elvben“ elfogadja a czég ajánlatát semmi más értelme nincs, mint hogy megköti a kezét akként, a mint a társaság kívánja, annyival is in­kább, mert a társaság részletes bérleti ajánlatot terjesztett elő s kimondó'ta, hogy ajánlatát csak 14-ig tartja fenn Helyesnek tartom érdemben is a határozatot a város gazdasági érdekéből, mert abból az ajánlatból, a mit a czég tett, emberfia ki magya­rázni nem fogja, hogy elfogadása a város a nézve előnyös. Esetleges 10 százalék bruttó jövedelem ellenében, lemondjon a város 50 évre a kezelési jogáról, fizessen évenként 44440 ko­rona átalalány összeget s ha vissza akarja váltani a szavát, meg akarja a bérletet 10 év után szüntetni, fizes­sen kb. egy millió koronát s ezzel szemben adja át teljesen ingyen, ga- ranczia nélkül berendezett villanyte­lepét, kérdem, hogy hol van ebben az ajánlatban az a nagy anyagi előny, melyet a javaslat támogatni emle­getett ? Azt a nyereséget, melyet a tár­saság elérni tudott volna, legalább is megközelítőleg a város is elérheti házi kezelés mellett, ha nem riad visz- sza egy kis áldozattól, mely áldozat azonban az adózó polgárokra semmi újabb terhet nem róna, mert az üzem czélszerübb berendezésére fordítandó 400,000 korona törleszthetö lesz a hozam többletből, s ha a villamtelep mint ma is kellő szakértelemmel fog kezeltetni. — Ezt a hasznot, ezt a nyereséget, feláldozni, odaadni egy ezégnek, minden számbavehetö előny nélkül, annyit jelentett volna, mintha a város kidobta volna az ablakon a pénzét. Nem vagyok feltétlen ellensége a bérbeadásnak s ha lehet egy oly bérleti ajánlatot kapni, mely a városra is előnyös, akkor helyeslem a bérbe adást, de ilyen ajánlat mellett, mint a milyet a „Magyar villamossági rész­vénytársaság“ tett, a közgyűlés fele­lete csak az lehetett az ajánlatra, hogy nagy többséggel s visszauta­sította.*) Dr. Komáromy Zoltán. *) T. szerkesztőtársam e kérdésben lapunk álláspontjával nem mindenben ért egyet, mindazáltal közös megegyezés­sel, mint egy igen elterjedt ellenkező vélemény megnyilatkozását teszszük azt közzé. (Fel. szerk.) * Meszlényi Gyula püspök aranymiséjét f. hő 17-éu reggel Mária-Pócson a hires bucsujáró helyen fogja bemutatni az egek urának. * Meszlényi Gyula püspök aranyiniséje. Hr. Kádár Ambrus általános püspöki helynök, legutóbb körlevelet intézett a szatmári egyház­megye összes plébániájához és elren­delte, hogy aranymisés főpásztora ünnepét, mely e hó 17 én lesz, ünne­pelje meg. Szatmáron, a püspökség székhelyén 17-én délelőtt lesz ünne­pélyes isteni tisztelet, mig a külön­böző plébániákon 17-ón az esteli harangozás után egy negyedórán át fognak az összes harangok zúgni, jelezvén a főpásztor aranymiséjének napját; 18-áu pedig hálaadó isteni tisztelet lesz. Meszlényi Gyula püspök újabb jótékonysága. Azon alkalomból, hogy Meszlényi Gyula szatmári püspök, e hó 17-ón ünnepli aranymiséjót, kü- lömböző városok szegényeinek a fent jelzett napon összesen 8000 koronát adománjmzott. A városok között van Szatmár is, hol ezer korona összeget rendel a szegények között kiosztatni. Az adományozott 1000 koronát teg­nap küldötte meg a jótékony szivü főpásztor Pap Géza polgármester ke­zeihez, a következő levél kíséretében : Nagyságos Polgármester Ur ! A végtelen jóságu Isten kegyelmé­ből f. hó 17-én ünneplem ötven éves emlékét első szentmise áldozatomnak. Életem ezen nevezetes alkalmát a könyörületesség cselekedeteinek gya­korlásával megszentelni és üdvössé- gessé tenni óhajtva 1000 koronát kül­dök Nagyságos Polgármester Úrhoz oly kéréssel, hogy szíveskedjék azt Szatmár-Németi város szegényei között valláskülömségre való tekintet nélkül aranymisém fent jelzett napján kiosz­tani. Kérem egyúttal, hogy a segély ki­osztásnál különös gond fordittassék a több gyermekkel megáldott és esetleg a huzamosabb betegséggel meglátoga­tott szegény családokra. Szatmár-Németi, 1904. szept. 12-én. Meszlényi Gyula szatmári püspök. Az ezer korona összeg kiosztásával a városi tanács Tankóczi Gyula főka­pitányt bízta meg. * Kossuth Lajos arczképének leleplezése. Már régebben megemlé­keztünk arról, hogy a tervezett Kos­suth Lajos arczkép leleplezése, mely ünnepségen Kossuth Ferencz is részt szándékszik venni, betegsége miatt elhalasztatott. Amint értesülünk, Kos­suth Ferencz értesítette a polgár- mestert, hogy amennyiben más akadály nem forog fent, úgy az ün­nepség f. hó 26 án végbe mehet, a mely napon ő is meg fog jelenni. Ezen a napon ünnepi reudkivüli köz­gyűlés lesz. Az ünnepi szónok a füg­getlenségi párt megbízásából dr. Ke­lemen Samu lesz. * Kinevezés Az igazságügyi miniszter dr. Moldován Ferencz ügy­védjelöltet a debreczeni kir. ügyész­séghez díjtalan joggyakornokká ne­vezte ki * Kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Pap Irén oki. tanítónőt a felső-visói elemi iskolá­hoz rendes tanítónővé nevezte ki. * Tanító meghívás. A tisza- dadai r. kath egyház kántortanitóul a helybeli tanítóképző végzett nö­vendékét Pircsi József tanítót hívta meg. * Gyászhir. Sáfár Juliska f. hó 13-án, a hajnali órákban, 26 ik évé­ben rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ma csütörtökön délután 4 órakor fog a Perónyi-u. 25-ik számú gyászháztól az ev. ref. egyház szer­tartásai szerint örök nyugalomra té­tetni. A megboldogultat Sáfár Sá­muel és neje Szász Juliánná s kiter­jedt rokonság gyászolja. * A kath. kaszinó nemes párt­fogója Meszlényi Gyula püspök iránt aranymiséjének alkalmából nagyobb ünnepséget rendez. A jubiláns napra következő vasárnapon, azaz 18-án d. u 6 órakor kezdődik az ünnepély programmja, melynek megnyitójául a Dalegyesület vesz részt két karének­kel. Alelnöki megnyitó beszéd,, ün­nepi beszéd, ünnepi szónoklat, zon­gorajáték, ünnepi óda, szavalás fog­ják alkotni a további számokat. A Kaszinó udvara és helyiségei ünnepi díszt fognak ölteni, kivilágítva trans- parentekkel és lampionokkal. A Ka­szinó ezen alkalomból tagjait, vala­mint Szatmár város müveit közönsé­gét szívesen látja termeiben, hogy minél impozánsabb módon adjon ki­fejezést az agg főpásztor iránt érzett hálájának és hódolatának. * A füldmivelésttgyi miniszter tanulmányútja. Tallián földmivelés- ügyi miniszter személyesen kívánt betekintést szerezni elődje, Darányi Ignácz által megkezdett mentő-akezió- ról, mely a felvidéki ruthón népet czélozza kiemelni a tönkrejutás örvé­nyéből. Evégböl elhatározta, hogy be­járja a Felvidéket s a hegyvidéki kirendeltség működéséről közvetlen meggyőződést szerez. E tanulmány­úját Máramaros s Beregvármegyókre terjesztette ki. A miniszter f. hó 8-án lépte át kísérőjével Máramaros hatá­rát. Majd Huszt, Máramarossziget, Nagybocskó, Hahó, Kőrösmező, Tar- czaköz megtekintése után U-én d. u. érkezett Királyházára, hol Ugocsából és Beregből monstre deputáczió várta az állomáson. A fogadóküldöttség kíséretében d. u. 4 órakor Bereg­szászba érkezett, hol lázas izgatott­sággal várta az állomáshoz ezerszámra kivonult közönség. — Az állomáson Gáthy Zsigmond polgármester üdvö­zölte a minisztert, ki megköszönte nehány szóban a lelkes fogadtatást. A miniszter az állomásról egyenesen a rekonstruált szőlők megtekintésére indult. Majd a muzsalyi szőlőkbe haj­tattak. Este a főispán szükebbkörü estebédet adott. — Reggel 8 órakor Péchy Aladár szolgabiró vezetése me lett indult felvidéki útjára. * Képviselői beszámoló. Szep­tember hó 11-én Luby Géza orszgy. képviselő kerületében járván beszá­molót tartott Kis-Arban, a hová meg­jelenésének hírére özönével tódult a nép zászlókkal, a szomszédos Nagy Ar községből is, és a népszerű képviselőt szeretetökről, bizalmukról, biztosítot­ták s könyes szemekkel köszönték meg neki, hogy a zsaroló helyettes jegyzőtől megszabadította őket. Az ünnepély után délután 5 órakor Penyi gén tartotta beszámolóját a képviselő s ide a szomszéd Kömörö község lakosai zászlókkal mentek elébe és a beszámoló után biztosították őt, bizal­mukról és ragaszkodásukról és ünne­pélyesen jelentették ki, hogy nekik más képviselő a jövőre nem kell. * Választmányi ülés A szat­mári jótékony nőegylet, e hó 9-én a városháza kis tanácstermében ülést tartott, mely alkalommal megállapí­tották az egylet ötvenéves fennállá­sára rendezendő jubiláris ünnepély módozatait. A jubiláris ünnepély ez év november első felében tartatik meg, a határnap még nincsen megál­lapítva, valamint az ünnepély részle tes pontjai egyik közelebbi ülésen lesznek véglegesen megállapítva. Azon­ban már jó eleve jelezhetjük azt, hogy az ünnepély igen impozáns lesz, nagy szabású díszközgyűlés tartatik, este fényes műsorral, a színházban hangverseny, mely alkalomra egyik hírneves művésznő közreműködését kéri fel az egylet választmánya. — Lesz ezenkívül a Pannóniában köz- ebéd, hangverseny után pedig táncz- mulatság. A választmány egy rendező bizottságot küldött ki, a melynek fel­adata lesz az ünnepség programmját elkészíteni. A bizottság Uray Gózánó elnöklete alatt a következő tagokból áll: Pirkler Józsefné, Neuwirth Nán- dorné, Bakcsy Domokosné, Unger Ullmann Sándorné, dr. Fejes Istvánná, Literáty Elekné, Krassó Miksáné, és Bakó Ignácznó. Hogy az ünnepély méltó lesz a népszerű és szép hiva tást teljesítő egylet hírnevéhez, mon­dani is felesleges. * Eljegyzés Moldován Jenő helybeli kereskedő hétfőn tartotta eljegyzését Oláh Istvánná kedves leá­nyával Erdy Mariskával. * Az Ipartanács tagjai. A f. hó 12-én megtartott közigazgatási bizott­sági ülésén, az 1904—1905 évre az 1884. XVII. t. ez. 175 §-a alapján az ipartanács tagjaiul megválasztattak: Losonczy József gőzmalomi igazgató és Gyulai Lajos, póttagokul pedig Wallon Lajos kereskedő és Kerekes Dániel. * Tífuszjárvány. Komka Alajos helybeli sütöde tulajdonost nagy csa­pás érte, amennyiben 3 gyermeke tífuszba esett, minek következtében a hatóság a tegnapi napon Verbőczi- utczai házában a sütést betiltotta, utasítva a tulajdonost, hogy a járvány tartamára másutt állítsa fel műhelyét. * A torreádor. Kedden d u. a közúti hídon túl a méntelep közelé­ben rendkívül érdekes jelenet játszó­dott le, aminek azután akadt néző közönsége is bőven. Topán Péter oláh—meddesi lakos a marha vá­sárra jött be, minekutánna alaposan bepálinkázott, Ebben a kedólyhangu- latában úgy érezte, hogy a nemes spanyol vér folyik ereiben. Hallott valamit a legutóbbi bikaviadal okról és elhatározta magában, hogy meg­kísérli ő is kikezdeni a bikával, hi­szen az ő ereiben is román vér folyik. Kikeresett egy igen szép hatalmas termeiü bikát és incselkedni kezdett vele. Botját lándzsának felhasználva szurkálásokkal maga ellen ingerelte az állatot. Ez több alkalommal dühösen neki ugrott Topánnak, ki azonban minden egyes támadás elől ügyesen félreugrott. Természetesen nagy tet­szésére a közönségnek, mely minden egyes parirozás után megéljenezte a viadort. Azonban ezzel nem elégedett meg Topán, hanem a bikát érzékeny részén megszűrvén, megragadta két szarvát és földhöz akarta teremteni. Hanem erre a bika sem vette tréfára a dolgot, hanem földhöz vágta az atyafit és két szarvára felkapva 3—4 méterre a levegőbe dobta, azután pe­dig szarvaival alaposan megszur- kálta, úgy hogy a közönség csak nagynehezen tudta kiszabadítani a mind inkább veszélyessé váló helyzet­ből. A súlyosan megsérültei a kór­házba szállították. * A téli legeltetés dijainak megállapítása. A városi tanács leg­közelebbi ülésén foglalkozott a téli legeltetés dijainak megállapításával s azokat az erdész és gazdasági szak- bizottság javaslata alapján a követ­kezőképen állapította meg. Folyó év október hó 1-től, 1905. évi márczius 31-ig terjedő időszakra a város erdő­ségeiben egy darab két éven felüli szarvasmarha, bivaly, ló, szamár után a Nagy-Csonkán 1 korona, a többi erdő részekben 80 fillér, és a 2 éven aluli állatok után a fenti összegnek fele fizetendő. Egy darab egy éven felüli sertés után egy korona, 1 éven aluliért 60 fillér fizetendő, megje­gyeztetvén, hogy a sertések folyó óv szept. 15-től október 15-ig csakis az erdószi hivatal által kijelölendő erdő­részeken legeltethetnek. Vidékiek az itt kitüntetett áraknál 25 százaléknál többet fizetnek. A legeltetési dijak a pénztárnál fizetendők és a bárczák az erdőhivatal által érvényesíttetnek. * Szerencsétlenség a batizi or­szágúton. Tegnap délután 1 órakor, a batizi országúton levő téglagyár előtt nagy szerencsétlenség történt. Csárcza György és neje a szatmári vásárról egylovas szekerén igyekezett haza, Aranyosmegyesre, midőn nagy gyorsasággal közeledett feléjük báró Vécseynek automobilja, melyet maga a gépész hajtott. A gép közvetlen közelségbe ért az egyfogatu szekér­hez, midőn a ló a szokatlan látvány­tól megijedt és megbokrosodva le­rántotta a szekeret a közeli árokba a benne időkkel együtt. Csárcza György­nek nem történt semmi baja, de an­Klein és j arja polgári-, egyenruha- és kaionaruha szabók* ....... Felszerelési üzlet. —.............. Szatmár , Hám János-utcza (Bardóly-féle ház.) Egyéves önkéntesek előírásos felszerelését jutányos árban elvállaljuk. Tisztelettel értesítjük a n ó. közönséget, hogy —■ férfi szabó üzletünket -------------­eg yenruha készítéssel és felszerelési ezikkek árusításával kibővítettük, oooooooooo o

Next

/
Thumbnails
Contents