Szamos, 1904. június (36. évfolyam, 44-52. szám)

1904-06-30 / 52. szám

XXXVI, évfolyam. Szatmar, 1904, csütörtök június hó 30. SZAMOS i ;? t \t szám, v, -v Om- (V- v POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN­Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-ulcza 9. $z. Telefon: 107. Mindennemű dijak SiCatmaron, a lap kiadóhivaialaban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek, Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Kereskedelmi és gazdasági csarnok. Ismerjük a társadalmi élet törvényeinek hatását. Egy-egy lángra lobbanó eszme valóra váltja azokat a szunnyadó törekvéseket, melyek az emberekben minden időben és az élet viszonyaihoz képest fokozatosan fejlesztik az együttműködés gondolatát. Közös elvek, czélok lüzik össze az em­bereket és igy keletkezik a társa­dalmi egység. A társadalmi együvé- tartozás és azonos eszmékért és elvekért való törekvés hevítik az elméket és ennek eredménye a társadalmi alakzatoknak ama ren­geteg faja, melyeket mint egylete­ket, köröket, clubokat, társulato­kat, szövetkezeteket stb. ismerünk. Mondhatnám : alig vagyunk már egyéniség, annyi a társulás. A kor ebben is tultermő. Egy ember számos egyletnek tagja és annyi életet él, ahány czél és tö­rekvés szolgálatában áll a külön­böző társulatoknak. Ám a gyorsan rohanó kor ujabb-ujabb igényeket kíván. Egy ember parányi porszem abban a harczban, melyet az élet forgataga támaszt és innen az a hajlam: tö­mörülni, egyesülni. Az ebben rejlő erő hatalmas egységgé fonja össze az egyesek táborát, egyszersmind támogatást ad az egyénnek és kellemessé, tanulságossá teszi az együttlétet. Ez a közszükség hozta létre városunk u) egyesületét: a keres­kedelmi és gazdasági csarnokot. Kellett egy otthon, ahol keres­kedőink a pihenés órájában vidám lélekkel és kedvvel találkozhatnak. Ahol a szórakozásnak kellemes perczeit eltölthetik és emellett az érintkezés mindennapi keretében megbeszéljék egymással az érde­keik, czéljaik előmozdítására szük­séges dolgokat. A hasznos és kel­lemes egyesítése azok részéről, akik sokat küzdenek az élet fárad­ságos munkájában és alig része­sülnek az élet kellemességeiben. Mert a kereskedő a szakadatlan munka embere. Hivatalos munka­ideje nincs, pihenője alig. És a foglalkozásnak eme súlyos karak­tere mellett minden buzgóság, szorgalom és ambiczió daczára sem részesül a társadalom részé­ről abban a méltó elismerésben, tekintélyben, mely épen úgy meg­illetné, mint bármely diploma, vagy vagyon után élő egyént. Vidéki \ árosaink kereskedőire nehezedik különösei a társadalom e hibás felfogása. Minden lépés tehát, mely e felfogással szemben az önérzet erejével akar küzdeni, amely a maga erejéből kívánja a kereske­dők társadalmi súlyát és tekinté­lyét fokozni, nemcsak elismerésre, pártolásra méltó, hanem díszére válik a város egész szocziális tár­sadalmának. Kereskedőink közül körülbelül 90—100 an gyűltek össze vasárnap a városház dísztermében, a kereske­delmi és gazdasági csarnok alakuló közgyűlésére. A közgyűlést lendületes beszéd­del Dr. Kelemen Samu ügyvéd, mint az elökészitó bizottság elnöke, nyi­totta meg és ismertette a bizot'ság munkálatait. A csarnok helyiségéül a bizottság bérbe vette Bárdóly Fer- dinánd uj palotájának emeleti tér­in'.' , melyek már a csarnok száljai­nak megfelelően vannak átalakítva. E termek berendezését egy budapesti butorgyáros készíti és e czélra a bi zottság 12000 koronát irányzott elő. Majd az alapszabályokat ismertette, mire a közgyűlés a bizottság összes munkálatail elfogadván, kimondotta, hogy a csarnokot az ismertetett alap­szabályok értelmében megalakitottnak tekinti és az előkészítő bizottság ja­vaslatait elfogadja. Ezután a tiszti­kar megválasztása következet Dr. Kelemen Samu inditványárg köz­gyűlés akként határozott, gy a Csarnok elnöki tisztét ez id^-^zerint még nem tölti be és ezt a következő közgyűlés feladatává teszi. Alelnökök lettek: Heidlberg Imre, a Neuschloss féle fürészgyár igazgatója és Reiter Jakab. Háznagy : Radp Bertalan. Titkár: dr. Havas Miklós ügyvéd. Pénztáros : Fekete József. Ellenőr : Koós Gábor. Könyvtáros ; ifj. Reiter Mór. Szán vizsgálók: Szűcs József és Reiter Adolf. A közgyűlés meg­választotta továbbá a 30 tagú választ­mányt, ennek tagjai: dr Kelemen Samu, Bakó Ignácz, Franki Mihály, ifj. Freund Sámuel, dr. Makár Károly, Mercz József, Markovics Májer, Szlá- vik Zsigmond, Spiegel Ferencz, Klein Vilmos, Küszner Aibert, Kovács Áb­rahám, Reiter Béla, Wallon Lajos, Losonczy József, Fuchs Bertalan, Jákó Mihály, Kóródi Mihály Teitel- baum Herman, Medgyesi Ferencz, Reiter Mór, Juiin József, dr Weisz Károly, Molnár Henrik, Rosenfeld Miksa, Czinuer Mór, Halász Mór, Lővy Miksa, Emerich Tivadar és Beer Mór. Ezután az elnöki széket Heidl­berg Imre foglalta el és indítvá­nyozta, hogy dr. Kelemen Samunak, a Csarnok alakítása és az előkészítés körül kifejtett buzgó és sikeres tevó­A taps megdördült s ő kilebbent Imádott, édes színpadára, • Kaczagva vígan, fürge kedvvel, Aranyhimes, fehér ruhába . . . Villám czikázott kék szeméből, Villant a gyémánt tüzsugára És ő tánczolt, — kaczagva vígan, Aranyhimes fehér ruhába. . . Fonnyadt arczán tüzrózsa lángol, A láz ecsetje festi rája. Fekszik ő régen, elhagyottan, Ütött-kopott, fakó szobába. S nem látja azt. Hagymázas agygyal Mereven néz a félhomályba És lát egy lányt — a taps megdördül Aranyhimes fehér ruhába .. . És nem látja, hogy árny borul rá S egy fagyos kéz szemét bezárja . . . Nem ! — Úgy tánczolt át a halálba Aranyoshimes, fehér ruhába . . . Miklós Jutka. Simáudy Gáspár hosszan nézte az asszonyt. Megváltozott, de nem a hátrányára. A szűziesen kétfelé, si mára fésült haj helyett most költői rendetlenségben, de azért ügyesen elrendezve, hatalmas hajkorona tört a magasba. Karcsú volt most is a teste, de asszonyosan telt és erőteljes, kívánatosán aczélos. A szeme, az az édes mosolygó fekete szem, hidegen meredt a férfira. Tíz esztendő múlt el azóta, hogy utoljára látták egymást. Elvál­tak, szivükben a be nem teljesedett szerelem gyötrő keserűségével. Mind­egyik a másikat okolta a szivek hajótörése miatt, pedig bűnös volt mindkettő és bűnös volt elsősorban az élet. Hány egymáshoz illő szerel­mes lelket szakit el igy egymástól a könyörtelen élet! A megélhetés gondja ur a szivek szerelme felett és paran­csoló szava ellen nincs apelláta a gyönge embereknél, akik a szerelmük kedvéért nem akarják felvenni a harczot a mindennapi kenyérért. — Büszke, nagyralátó ember volt mind a kettő, nem tudtak beletörődni a gondolatba, hogy ha egymáséi lesz­nek, nyomorogni fognak a szegény­ségük miatt. Hallották és hitték a józan öregebbek intő tanácsát, hogy a legforróbb szerelemből is közönyt és gyülölséget csinál a szegénység, amely bűnös és utálatos. S mielőtt összecsapott volna felettük a szeretkezés örvénye, hall­gattak a bűvös megfontolás szavára. Kerülni próbálták egymást s aztán a gőgösebb, a leány, megírta a fiúnak, hogy nem szereti őt többé. A fiú elhitte ezt s világgá ment. Ember lett belőle. Hivatalba, rangba jutott vasszorgalmával. Gyön- geség többé el nem fogta, a nőket kerülte és megvetette. Hirdette, bogy gyenge, gyarló teremtések, százszor alávalóbbak a férfinál, mert kevesebb az eszük és gyengébb a szivük. És midőn esténként magába roskadva felidézte lelkében első, egyetlen és utolsó szerelmét, panaszos vádakat szórt a leány ellen, aki nem akart az övé lenni, mert szegény volt. Az nem jutott az eszébe, hogy akkor ugyanígy gondolkodott ő is. A leány fórjhezment hót esztendővel a sza­kítás után, keserű könyeket sirt, mi­kor fejére adták a menyasszónyi ko­szorút, az esketési szertartás alatt az ájulás köruyékezie, nem szerette az urát s még nem felejtett. De aztán múltak az évek, hozzászokott a fér­jéhez, aki mindennapi ember volt ugyan, de az asszonyért lehozta volna a napot is az égről. S mikor egy gyönyörű leánykája született a fiatal asszonynak, béke költözött a szivébe. Megtalálta életének czélját s nem kesergett többé a múlt felett. Gondos, józan asszony lett belőle, a dolgos és erényes nők mintaképe. És most találkoztak tíz esztendő után. A vak véletlen hozta őket össze a gyorsvonat kipárnázott, meleg fül­kéjében. Ahogy egymásra ismertek, az első pillanatban megdöbbentek. A nö fel is állott, hogy átmenjen egy másik fülkébe, de aztán mást gon­dolt. Miért adja a haragost ? Hiszen nincsen már erre ok. Minden elmúlt s csak nevetségessé tenné magát. Maradt tehát s jéghideg főhajtással viszonozta Simand}' Gáspár üdvöz­lését. Egy perczig mohón nézték azért egymást. — Megöregedett, gondolta az asszony. — Még mindig szép, de mégis egészen más, — gondolta a férfi. Az asszony is, a férfi is mást látott a leikével, amikor merengve gondoltak vissza a múltra. A tiz év előtti formájában varázsolta egymást vissza ez a két ember, aki szeretett. S most csalódva néztek egymásra. — Hiszen nem az ! nem az ! De megváltozott! Simándy kezdte a beszélgetést. — Sohse hittem volna, hogy még találkozunk, Irma. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők Valódi Schervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents