Szamos, 1904. június (36. évfolyam, 44-52. szám)

1904-06-30 / 52. szám

1 2-ik oldal SZAMOS 52. szám kenységeért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánítsa, amit a köz­gyűlés egyhangúlag el is határozott. Végül az alelnök indítványára a megalakult kereskedelmi és gazda­sági csarnok elhatározta, hogy Híe- ronymi Károly kereskedelmi minisz­tert, mint a kereskedelmi ügyek or­szágos vezetőjét, ebből az alkalomból táviratilag üdvözli. Ezután a közgyűlés véget ért. Havas Miklós dr. Mátészalka és magyarosítás! (Levél a szerkesztőhöz.) Kedves Barátom! Mátészalkán Hermann József, izraelita tanító urnák julius 3-án lesz, a 25 éves szolgálati jubileuma. E szolgálatot a Széchényi-Társulat is ju alomdijjal honorálja, amihez magi invéve nincs semmi szavunk, mert elvégre is a jubileumi hangu­latot kedvezőtlen irányban befolyá solni nem akarjuk. Az indokoláshoz azonban, melylyel a Szatmárme- gyei Közlöny, mint íélhivatalos lap, a jutalmazást kiséri, már igen is van szavunk, mert nevezett lap­ban az áll, hogy említett tanító ur a kitüntetést mátészálkai tanítói minőségében a „magyarosításért“ kapja. Ez az-indokolás azok előtt, kik a mátészalkai viszonyok felől tájékozatlanok, úgy tűnik fel, mintha itt minket, mátészalkai magyarokat magyarosítani kellett volna s mint­ha magyar hazafiság dolgában bi­zonyos támogató, gyámolitó ak- czióra szorultunk volna. Ez a föltevés, sőt hivatalos indokolás, nem felelvén meg a való­ságnak, méltán sérti önérzetünket s az ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Hiszen itt Mátészalkán, hogy csak 40 évről szóljunk is, nem akadt az iskolában egyetlen idevaló iskolás liu sem, kit ma­gyarosítani kellett volna s ha a nevezett jubiláns tanitó ur csakis magyar nemzeti irányban nevelhe­Az asszony vállat vont. — Miért ne találkozhatnánk ? Én nem találok ebben semmi külö­nöset. — Ezzel azt akarja mondani, hogy soha sem törődött azzal a gon­dolattal, hogy mi még találkozhatunk az életben. — így van, felelte az asszony. A férfi komoran nézett ki a napsugaras gyönyörű tájra, mely vil­lámgyorsan robogott el mellettük. — Nincs szive, — gondolta ma­gában. — Nem is volt. — Sok idő múlt el azóta, — mondta inkább magának. — Sok idő, túlsók arra, hogy felejteni tudjon az ember. Hasztalan igyekezett közömbös maradni. Arczára ború szállt, nyelve akadozott s lángra gyűlt szemekkel nézte az asszonyt. Meg volt indulva. Az asszony megérezte, mi dúl a férfi lelkében. Ö sem tudott tovább tetetni s zavartan harapdálta ajkait. Lopva nézett a férfira, aki izgatot­tan ült a helyén. — Irma, — kezdte a férfi. — Irma, hát elfelejtett ? f — Nem vagyok Irma, mondta. — Én már a más felesége vagyok és van egy kis leányom. tett, annak lehetősége is épen Mátészalka hazalias magyar lakos­ságának jellemében rejlett. A Széchényi-Társulat a fenti indokolásával nyilvánvalóan túllőtt a czélon a mátészalkai lakosság hazafias érzületének olyan terüle­tére, melyről a nyilat visszaszár­maztatni, — anélkül, hogy a jubi­láns hangulatot befolyásolni akar­nánk, — hazafias kötelességünk. Mátészalka, 1904. jun. 28. Tisztelő barátod Szálkái Sándor. A posta és távirda-növendékek fölvételi szabályai. Az iskolai óv bezártával, midőn a pályaválasztás jelentékeny gondját képezi a szülőknek és ifjaknak egya­ránt, azt hisszük, jó szolgálatot te­szünk, ha, a kereskedelmi m. kir- Miniszter pályázati hirdetményét tel­jes szövegében az alábbi sorokban közzótesszük : Pályázat. Posta-távirda segédtisztekké ki­képzés czóljából a m. kir. posta-távirda és távbeszélő hivatalokhoz 1904 év ben 255 posta- és távirdanövendék fölvételét engedélyezem és pedig : a zágrábi posta- és távirdaigazgatósági kerület számára 15-öt, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, sopronyi és temesvári pos­ta- és távirdaigazgatósági kerületek számára egyenként 30-at. Posta- és távirdanövendókkó felvételért azon magyar honos ifjak pályázhatnak, a kik a magyar nyelvet, a horvát-szlavonországi illetőségűek pedig a horvát nyelvet szóDán és Írásban bírják, továbbá a középiskola IV-ik vagy ezzel egyenlő rangú más iskola megfelelő osztályát hazai ’tan­intézetben sikerrel végezték, 14 éves­nél nem fiatalabbak és 16 évesnél nem idősebbek, az iskola bevégzése és növendékké fölvétel között azon­ban legfeljebb egy évi megszakítás lehet, mely esetben hitelesen igazolni kell, hogy ezen egy év alatt az illető hol tartózkodott s mivel foglalkozott. Ezen feltételeken kívül a pályá­zók községi erkölcsi bizonyitványnyal Hallgattak aztán hosszan mind­ketten. Úgy éreztek, hogy ezer és ezer mondanivalójuk lenne, ha beszólni mernének. — De nem beszélhettek, minden szó egy bűnt, egy szentség- törtést jelentett volna. Az asszony volt az első, aki magához tért zavarából. Közömbös, mindennapi dolgokról beszólt s a férfi immel-ámmal felelt neki. Nem tud­tak belejönni a hangba, mely két barátságos idegen között olyan ter­mészetes. A lelkűk visszakalandozott a múltba, a kerti eperfa alá, ahol annyi forró csókot váltottak. Végre kitört az indulat a fér­fiből. — Szeret-e még? — Kérdezte suttogva. S megragadta a kezét. Az asz- szony rémülten riadt vissza és nem tudott felelni. Köny pergett alá a szeméből. Hatalmában volt régi sze­relmesének. — Hát nem feledtél! — Ujon- gott a férfi s a reszkető fehér kezet csókokkal halmozta el. S az asszony tűrte, nem tudott ellentállani. S amikor a férfi melléje ült, átölelte két erős karjával, forró ar­feddhetetlen magaviseletüket, közha­tósági orvosi bizonyitványnyal pedig ép és egésszóges, a posta-távirda-táv- beszélő szolgálatra testileg alkalmas voltukat is igazolni tartoznak. A fölvételért sajátkezüleg irt, ivenként egy koronás pénzügyi bé- lyeggel ellátott és a fennebb elősorolt feltételeket igazoló okmányokkal fel­szerelt kórvénynyel 1904. évi julius hó végéig lehet folyamodni. A kérvény az illető posta- és távirdaigazgatósághoz czimezve, azon posta- és távirdahivatalnál nj’ujtandó be, hová folyamodó növendékké föl­vételét óhajtja. A folyamodványokra a szülők­nek, illetve árváknál a gyámnak be­leegyező nyilatkozata is reá veze­tendő. Mely posta- és távirdahivatalok vannak növendékek felvételére felha­talmazva, arra nézve bármelyik posta- ós távirdaigazgatóság, illetve hivatal tájékozást nyújt. Budapesti posta-ós távirdahiva- talokhoz kiképzésre csak oly növen­dékek vehetők fel, kik hejyben vagy rokonaiknál laknak. A fölvett növendék köteles a szolgálatot az értesítés kézhezvétele után legkésőbb október hó 1-én meg­kezdeni. A növendékek 18 éves életkoruk betöltéséig gyakorlati kiképzés alatt állanak ; ezen kiképzés első félévében semmiféle javadalmazásban nem ré­szesülnek ; az első óv második felé­ben azonban kincstári pota-távirda hivataloknál havi 15 korona, a má­sodik évben havi 30 korona, a 3-ik évben havi 70 korona és a negyedik évben havi 50 korona napidij-átalányt kapnak. Nem kincstári posta-távirda hi­vataloknál a díjazás a növendék és postamester között szabad egjezke- dós tárgya. Az oktatásért azonban a postamesternek nem szabad dijat szedni. A növendékek 18 éves életkoruk betöltése után a posta-távirdaigazga- tóság székhelyén vizsgára bocsáttat­nak s a vizsga sikeres letétele után kineveztetésükig kincstári posta-táv­irda hivataloknál napidijas minőség­ben nyernek alkalmazást. Budapest, 1904. junius hó 11 Kereskedelemügyi m. kir. Minister. Megyénket közelebbről a nagy­váradi posta-tárvirda igazgatóság ke­rület érdekelvén, közöljük e kerület­czával ajka fölé hajolt, hogy izzó, bűnös, kárhozatos csókot nyomjon rá, felsohajtott az asszony. — A férjem . . . Simándy Gáspár ettől a szótól hirtelen kijózanodott. A leikével sze­rette azt a nőt, az első, az igazi, a szűzi szerelemmel nem bírni akprta őt, - szeretni. És eszébe ötlött, hogy szerel­mének tárgyát bírja egy ember, a „férjem.* Nem ez, nem ez az, akit ő sze­retett, az egy másik asszony, akit ő nem ért, aki őt nem érti. Hevülete elszállt. Józan lett megint és szomorú. Nem csókolta meg az asszonyt, hanem vieszaült a helyére. És aztán alig beszéltek már valamit az útvo­nalon. A harmadik állomásnál kiszállt az asszony. Némán kezet fogtak, gyorsan és nyugodtan búcsúztak. A férfi megkönnyebbülten lé- lekzett fel, mikor a fiatal asszony erőteljes alakja eltűnt a pályaudvar kapuján Visszahanyatlott a bőrpam- lagra és keservesen zokogott: — Vége ! Mindörökre vége ! Szombatos Elemér. bői ama hivatalokat, melyekben nö­vendékek kiképzése engedélyeztetik. Kincstári hivatalok: 1 Arad 1. 2. Békés Csaba 1. 3. Belényes. 4. Debreczen 2. 5. Gyula. 6. Kis-Várda. 7. Makó. 8. Nagy-Bánya. 9. Nagy- Károly. 10. Nyíregyháza 1. 11. Oros­háza. 12. Püspök-Ladány 13. Szarvas. 14. Szatmár-Nómeti 2. 15. Szilágy- Somlyó. 16. Zilah. Nem kincstári hivatalok: 1. Battonya. 2. Békés. 3. Élesd. 4. Gyoma. 5 Hajdu-Böször- móny. 6. Hajdu-Nánás. 7. Margittá. 8. Mátó-Szalka. 9. Mező-Berény. 10. Nagylak. 11. Nyir-Bátor. 12 Pankota. 13. Soborsin. 14. Szeghalom 15. Szinyér-Váralja. 16. Szemlak. 17. Tót-Komlós. 18. Uj-Szent-Anna 19. Világos. HÍRROVAT. Apróságok. Hírlik, hogy némelyek megbotránkozásukat fejezték ki azon a szokáson, — mi egyébként az általános eu­rópai divatnak megfelel, — hogy a férfiak a szatmári tennis-egylet pályáin sport­dresszben játszanak. Rovat­vezetőnk e panasz kapcsán egy másik hasonló panaszról is tudomást szerzett, melyet egy intim beszélgetésből le­sett el. I. Hölgy : Hallatlan eset. Rette­netes botrány. Igazán, az ember már sétálni sem mehet, mert némely te­remtései az Istennek, kik egyébként magukat embereknek nevezik s aki­ket közönségesen „párrásztoknak“ neveznek, — valahogyan migraint ne kapj, hogy ilyenekről előtted beszé­lek, — olyan lehetetlen toilettekben járnak az utczán, hogy a magunkfajta jóizlésü embereknek elmegy a kedve az utczára menni. II. Hölgy : ? f I. Hölgy: Képzeld, kedves ba­rátnőm, azok a rettenetes barbárok, igen barbárok, mert ilyen emberek csak a legsötétebb Afrikában lehetnek, nem viselnek nadrágot, hanem csak úgy járnak az utczán. II. Hogy : Csak úgy ? Nem ér­tem. Hát hogyan, miben ? I. Hölgy : De érthetetlen vagy, édesem. (Körülnéz, barátnője füléhez hajol s egy szót súg a fülébe.) II. Hölgy: Ah! fidonoe! Milyen skandál. Hamar egy kis Eau de col- lognet. Hogy ilyet tűr a pollizei. Ah, skandál. Látod, édesem, én is úgy restelkedtem a minap, falusi künló- temkor. Sétáltam a mezőn s egy kis leány egy csapat fehér szinü állatot hajtott felém, miről későbben meg­tudtam, hogy libák De képzeld, mi­lyen rettenetes toilettekben voltak. Azaz, hogy nem is volt rajtuk toiletc. Széles, eres lábaikon semmi czipő, rajtuk semmi ruha, hanem csak a tollazat s a bőr. Igazán, kedvesem, el kellett volna ájulnom, ha a körünk­ből valaki ott lett volna. Magamban voltam s előfogtam a kis leánykát s felvilágosítani igyekeztem őt a divat legújabb vívmányairól s figyelmez­tettem, hogy üres óráiban öltönyt és czipőt varrhatna libáinak és képzeld, a kis béka, ahelyett, hogy megkö­szönte volna jó tanácsaimat, szembe­nevetett s impertinensül azt felelte, hogy ón nem értek ahhoz. I. és II. hölgy : (chorusban) No, de ilyet! . . . * * * Figyelemmel ezen igázán ázsiai állapotokra rovavetzetőnk a követ­kező rendes szabályok életbelépte­tését javasolja : a) Tenniszezni csak frakkban (fe­hér nyakkendő, fehér glace kesztyű) Sirolin ▼osoLtól mint hathatós' szén tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in- =~ " ~ fluenza után ajánl táti k.~~ ....... ......... Em eli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet ős megszünteti az éjjeli izadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 k.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva : F. Hoffiaaa-La Roehe A Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.

Next

/
Thumbnails
Contents