Szamos, 1904. május (36. évfolyam, 35-43. szám)

1904-05-26 / 42. szám

SZÁMOS 42. szám. 2-ik oldal próbájául lesz tekintendő, nálunk pedig e vámszö'yefSég s az ezzel kapcsolatos kérdéseit, főképen a vámtarifa sorsa. Ha a tárgyalások kezdvező eredménynyel fognak lefolyni, köny- nyebben lesznek megoldhatók azok a függő kérdések is, melyek köz­tünk és Ausztria között tennál- lanak. Érthető tehát az a nagy ér­deklődés, mely a vámszövetség tisztázásának kérdése felé irányul s mindnyájunknak óhajtása, hogy az mennél sikeresebben érjen be­fejezést. Szatmár vármegye selyemte­nyésztéséről. A m. kir. földművelésügyi mi­nisztérium országos selyemtenyésztési felügyelős'ge egy minden tekintetben tájékoztató s részleteiben igen tanul­ságos jelentést bocsátott ki Szatmár- vármegye selyemtenyésztésének álla­potáról ez 1903-ik évben. A jelentés Bezeródy Pál tollából exedt, kinek a selyemtenyésztés ügye sokat köszön­het. A jelentésből a minket különö­sebben érdeklő következő részt kö zöljiik: A vármegyében a rendszeres selyemtenyésztést 1903. évben kezd­tük meg és pedig nem csekély áldo­zattal. Ezt azért tettük, hogy feléb- reszszük az érdeklődést a szederfate- nyésztés iránt és hogy minden egyes község lakosságával megértessük, minő fontossággal bir közvagyonosodá- sunkra a szederfa és hogy mennyire fekszik érdekében éppen a legszegé­nyebb néposztálynak a községi fais­kolák rendezése és ezzel kapcsolat­ban a szederfatenyésztés erélyes fel­karolása. De másrészt tudvalevő az is, hogy a természetadta feltételek bő­ven megvanuak arra nézve, hogy a selyemtenyésztés terén ezen várme­gyében is idővel olyan jelentékeny eredményt mutathassunk fel, mint amilj'ent már elértünk az ország leg­régibb selyemtenyésztő vármegyéiben. Szatmár vármegyében a selyem tenyésztés megkezdhetését leginkább gróf Károlyi Istvánnak köszönhetjük, a mennyiben az ügy és a szegény nép iránti hazafias érdeklődésénél és jóindulatánál fogva megengedni ke­gyes volt, hogy az uradalmában lévő szederfákat használhassák a te­nyésztők. Azt is bevallom minden tartóz­kodás nélkül, hogy mindaddig, mig az újabban felkarolt szederfatenyész­tés eredményre nem vezet, csakis gróf Károlyi Istvánnak és azoknak, akik szívesek lesznek követni ezen lelkes példát, fogjuk köszönhetni azt, hogy a selyemtenyésztést a várme­gyében fentarthatjuk. Annál nagyobb hálára vagyunk kötelezve a vármegye alispánja és a tisztikar irányában azon hazafias, igaz jóindulatért, amelylyel a szeder- fatenyésztést a vármegj'ében szíve­sek felkarolni. Hogy a selyemtenyésztés a vár­megyében idővel meg fog honosului,. ezt azért is hiszem, mert bízom, hogy az országos selyemtenyésztési felü­gyelőségnek a selyemtenyósztés meg­honosítására irányult törekvését nagy­ban meg fogja könnyíteni Szatmár vármegye lelkes tanító karának ha­zafias támogatása is. Az országos selyemteuyésztési felügyelőség a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy a selyemtenyész­tést megismertesse a vármegyéében. Hiszen éppen ezért egyik szakembere Nagykárolyban népies előadást is tartott a tenyésztésről. Az előadáson mintegy 160-an vettek részt s az értelmiség közül megjelentek Fürth Ferencz főrabbi, Nagy Sándor és Liszer Jakab taní­tók, Szolomajer Gusztáv pénztári el­lenőr, Gyulay János kereskedő, Fü- löp Lajos városi Írnok, Imri Mihály pénzügyi tisztviselő és Csorba Gyula alkapitány családja. — Az előadás sikerét Debreczeny István polgármes­ter jóindulatú támogatása biztosította és lehetővé tette első sorban azt, hogy a t. tanács annak czéljára tanácster­mét díjtalanul átengedni kegyeske­dett, amikért e helyütt is benső kö- szönetiinket nyilvánítjuk. Ilyen előadásokat jövőben még több községben fogunk tartani. Hi­szen már tapasztaltuk azoknak gya­korlati értékét, amennyiben olyan községekben, ahol előadást tartot­tunk, ugyanazon mennyiségű sely- mérpete után jelentékenyebb volt az átlagos gubótermós, mint olyan köz ségekbeu, ahol előadás nem volt Felette fontos, hogy a selyem- tenyésztés körüli okszerű és helyes eljárást terjeszszük, mert hiszen csak igy lesz képes népünk aránylag ke­vesebb munkával nagyobb eredményt elérni. Ez nálunk kétszeresen fontos, mert hiszen általában a rr i selyem­tenyésztőnk — noha nemcsak a szak­ismeret, hanem a szederfalevél hiánya miatt is - alig egy harmadrészét keresi meg azon összegnek, amelyet az olasz vagy a franczia selyemte- nyésztö kap Abból a czélból, hogy az előa dáson elmondottak jobban megmarad­janak a tenyésztők emlékezetében, jövőben a hallgatóság között még külön kis füzetet fogunk kiosztani, amelyben röviden összefoglaljuk az előadott tudnivalókat, valamint a be­mutatott képeket is lenyomatjuk. A most említett előadáson kívül ott, ahol szükséges, még külön okta­tónőt alkalmazunk a tenyésztők gya­korlati tanítására. Ugyancsak nagy súlyt fektetünk arra, hogy a gubóbe- v^ltók és az osztályfők mindev, irányban a legrészletesebb kioktatást nyerjék, mert csak igy lehetnek se­gítségére a tenyésztőknek és járhat­nak el helyesen a gubók beváltásánál. Ilyen oktatönőt a felügyelőség az idén Nagy-Károlyba és Nagy-Pa­ládra küldött. Mint igen érdekes dolgot fel­említem, hogy az 1903. évben az or­szágban a selyemtenyésztós révén 35,476 koronát fizettünk ki a népta­nítóknak, mely összegből magára a gubótermelésre 10,528 korona, a gu- bóbeváltásnál és más irányban tett szolgálatok díjazására pedig 24,947 korona esik. Az országos selyemte­nyésztési felügyelőség fennállása óta közel 500,0C0 koronát juttattunk a néptanítóknak a selyemtenyésztós révén. Azt mondhatná valaki, hogy a saját termelte gubók után a tanítók bizony többet is kereshettek volna. Ez igaz. De hát ennek oka abban vau, hogy sok tanító még kicsinjdi a gubótermeléssel való foglalkozást. Éppen ezért nagyon is kívánatos lenne, ha eleinte a tanítók beérnék a csekélyebb jövedelemmel is, jól tudva, hogy nagyobb értelmiségük­nél fogva a köznéppel szemben a selyemtenyésztós terén is Ők lehet­nek a vezetők és igy sokkal több jö­vedelmet biztosíthatnának maguknak. Hogy a tanító a selyemtenyész­tés terén is milyen hasznára lehet községének, erre nézve ezúttal csak egy esetet kivánok felemlíteni. Ugyan is: Bács-Bodrog vármegyében Uj Verbász községben 1881-ben kezdték meg a selyemtenyésztést és pedig selyemtermelésre nevezetesen : Kitsch János, Klausz Henrik, Lackner Lud­milla és ezek 153 kilogramm gubót termelvén, 342 koronát kerestek. Ugyancsak Lackner folytonos lel­kesítése következtében tavaly, vagyis 1903. évben 316 család termelt sely­met és 8,989 kilogramm gubó után 16,718 korona volt keresetük. Kez­dettől vagyis 1881-től pedig 203,217 koronát fizettünk ki a községben a termelt selyemgubó után. Uj-Verbász községben közterületeken 2,956 darab lombszedésre alkalmas szederfa van. Ismétlem, hogy ezen örvendetes eredmény Lackner Fülöp jóindulatú közreműködésének köszöuhetö, aki ma is odaadó buzgalommal támogatja a selyemtenyésztést. Felette kívána­tos volna, hogy Lackner Fülöp 1 aza- fias példája mentői több követőre találna. Különben az egyes közsé geknél szívesen megemlítem az illető tanítót, ki a selyemtenyósztés terén, vagy a faiskolánál érdemeket szerzett. Hangsúlyozom, hogy az orszá­gos selyemtenyósztósi felügyelőség a selyemtenyésztós meghonosítására irá­nyult törekvésénél nagyban számit Szatmár vármegye lelkes tanitókará- nak hazafias támogatására is HÍRROVAT. Az 0. M. K. E. megalakulása. Vasárnap délelőtt 10 órára volt kitűzve az alakuló közgyűlés a szé­kesfővárosi Vigadó nagytermébe. Erre az időre a nagyméretű, impo­záns terembeu alig volt szabad hely s az egész hatalmas termet a zsúfo­lásig megtöltötte a közgyűlésre egy- besereglett, egyesületi tagok és vidéki kiküldöttek óriási tömege. Az eddig megalakult vidéki kerületek kiküldöt­tein kívül úgyszólván minden jelen­tősebb városból jelentek meg keres­kedők és képviselve volt az alakuló közgyűlésen a legtöbb hazai kamara, az összes fővárosi és minden számot tevő yicU'-i kereskedő egyesület, többnyire elnöksége utján. Impozáns lelkesedésben ment végbe az Országos Magyar Kereske­delmi Egyesülés megalakulása, mely méltó bizonysága, annak, hogy a ha talmas egyesülésre mily szüksége volt az ország gazdasági és társadalmi jövőjének. A közgyűlésnek, mint már előre ismeretessé vált, az önálló vámterület kérdésében is állást kellett foglalnia. Az az indítvány, melyet szegedi ke­reskedők terjesztettek a közgyűlés elé, egyúttal arról a helyes felfogás­ról is tanúskodik, hogy ma egyetlen gazdasági ág sem szervezkedhetik anélkül, hogy mindjárt a kezdet kez­detén állást ne foglaljon összes gaz­dasági kérdéseink eme legnagyobbjá- val szemben. Sándor Pál beszédével és az önálló vámterületre vonatko­zóan ott elmondottak folytán az in- ditván}' érdekessége még csak foko­zódott. A végrehajtó bizottság azt javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el, de egyúttal utasítsa a választ­mányt, hogy „tegyen előterjesztése­ket azon sürgős előmunkálatok tekin­tetében, melyek az önálló gazdasági berendezkedés megvalósításához szük­ségesek.“ A bizottság javaslata tény­leg hatott s a javaslatot az első hal­lás gyönyörűségében a közgyűlés tag­jai nagy lelkesedéssel tették a magu­kévá. A közgyűlés után este nagy­szabású bankett volt. * Szerkesztői változás. Balassa Sándor ur, lapunk főmunkatársa, ki­lépett szerkesztőségünk kötelékéből. nius hó 1. napján a városháza nagy­termében tartja évi közgyűlését, mely alkalommal a városi hatóság a maga képviseletében Kőrösmezei An­tal főjegyzőt küldötte ki * Kinevezés. Kristóffy József városunk főispánja Pártos Samu m. kir. állatorvost a vasúti marha ra­kodó állomáshoz állandó szakértőül kinevezte s nevezettnek helyetteséül Kovács Bálint szatmárvárosi állator­vost rendelte ki. * Rákóczi hamvai és Kassa város. Kassa sz. kir. város megke­reste törvényhatóságunkat, hogy pár­tolja a kormánynál feliratilag azon kérelmüket, mely szerint II. Rá­kóczi Ferencz és Zrínyi Hona, nem­különben Bercsényi Miklós hamvai Kassán legyenek örök nyugvóhelyen eltemetve, annál is inkább, mivel a küruczok idejében Kassa város volt Rákóczi székhelye, és jelenben is ott nyugosznak a hőslelkü fejedelem atyja és eunek anyja Báthory Zsó­fia. A tanács kiadta véleményezés végett az átiratot a tiszti főügyésznek. * Áthelyezés. Cservenka János cs. és kir. közöshadseregbeli hadnagy az itteni zászlóajtói az ezred törzsé­hez Egerbe helyeztetett át. * Eljegyzés. Sounenfeld Miksa magán hiv. t. tiszt eljegyeeta Zem'.er Teréz kisasszonyt, Zemler Sámuel iedves leányát. * Esküvő, ftácz László, szabó iparos e hó 23-án esküdött örök hű­séget Jászai János kedves leányának, Zsuzsikának. * Eljegyzés. Félegyházi Sándor gőzmalmi pénztárnok eljegyezte Sze­pesi Mariska kisasszonyt, özv. Sze­pesi Sándorné kedves leányát. " Hivatalos órák. A nagyká­rolyi pénzűgyigazgatóságnáí a szoká­sos nyári hivatalos órák folyó hó 16-tól vették kezdetüket, vagyis a mondott időtől kezdve reggeli 7 órá­tól déli 1 óráig egyhuzamban tartat­nak 5 igy délután nincs hivatalos óra. * Az ungvári országos gyors­író versenyen a szatmári kir. tatfa. főgimn. VII. oszt tanulója, V’ .kiér János oklevelet nyert. , Hatósági átirat Zalavármegye közönsége igen fontos természetű ügyben küldött a városi hatósághoz átiratot. Az átirat azzal foglalkozik, hogy a bűnügyi statisztika adatai szerint megdöbbentő mérveket ölt napról-uapra a forgópisztolyok hasz­nálatából eredő történetek. Zalavár­megye közönsége közgyülésileg hatá­rozatot hozott arra nézve, hogy az országgyűléshez és kormányhoz fel­irat menesztessék a forgópisztolyok használata és a töltények árusításá­nak korlátozása végett. Ne lehessen ugyanis a forgópisztolyt és tölténye­ket olyan szabadon, mint jelenleg, árusítani és vásárolni, hanem azok bizonyos engedélyhez köttessenek. A tanács, mielőtt hason felirat ügyében véglegesen döntött volna, az átiratot kiadta véleményező jelentéstétel vé­gett a főkapitányi hivatalnak. * A görögkatholikus magya­rokért A benyújtott 1904. évi állami költségvetés törvényjavaslatban száz ezer korona a görög katholikusok ósz­láv szerkönyveinek kinyomtatására és magyarra fordítására van felvéve. A katholikus magyarok nagy része, mint az izai per alkalmával is kiderült, Oroszországból imponált szerköny­veket használ az egyházi szertartá­soknál. Ezáltal rohamosan terjed a pánszlávizmus, amit kitünően' táplál az a körülmény is, hogy az orosz imakönyvekből nem a királyért, ha­nem a czárért fohászkodik a hivő s egyáltalán a fohászok és egyházi szer­tartások nincsenek a mi viszonyaink­hoz alkalmazva. Ellenkeznek a mi viszonyainkkal, törvényeinkkel s köz­Lackner Fülöp igazgató-tanitó lelkes | * Kiküldetés. A szatmárvárme­buzditására 3 család vállalkozott a gyei ált. tanító egyesület f. évi ju

Next

/
Thumbnails
Contents