Szamos, 1904. május (36. évfolyam, 35-43. szám)
1904-05-26 / 42. szám
SZÁMOS 42. szám. 2-ik oldal próbájául lesz tekintendő, nálunk pedig e vámszö'yefSég s az ezzel kapcsolatos kérdéseit, főképen a vámtarifa sorsa. Ha a tárgyalások kezdvező eredménynyel fognak lefolyni, köny- nyebben lesznek megoldhatók azok a függő kérdések is, melyek köztünk és Ausztria között tennál- lanak. Érthető tehát az a nagy érdeklődés, mely a vámszövetség tisztázásának kérdése felé irányul s mindnyájunknak óhajtása, hogy az mennél sikeresebben érjen befejezést. Szatmár vármegye selyemtenyésztéséről. A m. kir. földművelésügyi minisztérium országos selyemtenyésztési felügyelős'ge egy minden tekintetben tájékoztató s részleteiben igen tanulságos jelentést bocsátott ki Szatmár- vármegye selyemtenyésztésének állapotáról ez 1903-ik évben. A jelentés Bezeródy Pál tollából exedt, kinek a selyemtenyésztés ügye sokat köszönhet. A jelentésből a minket különösebben érdeklő következő részt kö zöljiik: A vármegyében a rendszeres selyemtenyésztést 1903. évben kezdtük meg és pedig nem csekély áldozattal. Ezt azért tettük, hogy feléb- reszszük az érdeklődést a szederfate- nyésztés iránt és hogy minden egyes község lakosságával megértessük, minő fontossággal bir közvagyonosodá- sunkra a szederfa és hogy mennyire fekszik érdekében éppen a legszegényebb néposztálynak a községi faiskolák rendezése és ezzel kapcsolatban a szederfatenyésztés erélyes felkarolása. De másrészt tudvalevő az is, hogy a természetadta feltételek bőven megvanuak arra nézve, hogy a selyemtenyésztés terén ezen vármegyében is idővel olyan jelentékeny eredményt mutathassunk fel, mint amilj'ent már elértünk az ország legrégibb selyemtenyésztő vármegyéiben. Szatmár vármegyében a selyem tenyésztés megkezdhetését leginkább gróf Károlyi Istvánnak köszönhetjük, a mennyiben az ügy és a szegény nép iránti hazafias érdeklődésénél és jóindulatánál fogva megengedni kegyes volt, hogy az uradalmában lévő szederfákat használhassák a tenyésztők. Azt is bevallom minden tartózkodás nélkül, hogy mindaddig, mig az újabban felkarolt szederfatenyésztés eredményre nem vezet, csakis gróf Károlyi Istvánnak és azoknak, akik szívesek lesznek követni ezen lelkes példát, fogjuk köszönhetni azt, hogy a selyemtenyésztést a vármegyében fentarthatjuk. Annál nagyobb hálára vagyunk kötelezve a vármegye alispánja és a tisztikar irányában azon hazafias, igaz jóindulatért, amelylyel a szeder- fatenyésztést a vármegj'ében szívesek felkarolni. Hogy a selyemtenyésztés a vármegyében idővel meg fog honosului,. ezt azért is hiszem, mert bízom, hogy az országos selyemtenyésztési felügyelőségnek a selyemtenyósztés meghonosítására irányult törekvését nagyban meg fogja könnyíteni Szatmár vármegye lelkes tanító karának hazafias támogatása is. Az országos selyemteuyésztési felügyelőség a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy a selyemtenyésztést megismertesse a vármegyéében. Hiszen éppen ezért egyik szakembere Nagykárolyban népies előadást is tartott a tenyésztésről. Az előadáson mintegy 160-an vettek részt s az értelmiség közül megjelentek Fürth Ferencz főrabbi, Nagy Sándor és Liszer Jakab tanítók, Szolomajer Gusztáv pénztári ellenőr, Gyulay János kereskedő, Fü- löp Lajos városi Írnok, Imri Mihály pénzügyi tisztviselő és Csorba Gyula alkapitány családja. — Az előadás sikerét Debreczeny István polgármester jóindulatú támogatása biztosította és lehetővé tette első sorban azt, hogy a t. tanács annak czéljára tanácstermét díjtalanul átengedni kegyeskedett, amikért e helyütt is benső kö- szönetiinket nyilvánítjuk. Ilyen előadásokat jövőben még több községben fogunk tartani. Hiszen már tapasztaltuk azoknak gyakorlati értékét, amennyiben olyan községekben, ahol előadást tartottunk, ugyanazon mennyiségű sely- mérpete után jelentékenyebb volt az átlagos gubótermós, mint olyan köz ségekbeu, ahol előadás nem volt Felette fontos, hogy a selyem- tenyésztés körüli okszerű és helyes eljárást terjeszszük, mert hiszen csak igy lesz képes népünk aránylag kevesebb munkával nagyobb eredményt elérni. Ez nálunk kétszeresen fontos, mert hiszen általában a rr i selyemtenyésztőnk — noha nemcsak a szakismeret, hanem a szederfalevél hiánya miatt is - alig egy harmadrészét keresi meg azon összegnek, amelyet az olasz vagy a franczia selyemte- nyésztö kap Abból a czélból, hogy az előa dáson elmondottak jobban megmaradjanak a tenyésztők emlékezetében, jövőben a hallgatóság között még külön kis füzetet fogunk kiosztani, amelyben röviden összefoglaljuk az előadott tudnivalókat, valamint a bemutatott képeket is lenyomatjuk. A most említett előadáson kívül ott, ahol szükséges, még külön oktatónőt alkalmazunk a tenyésztők gyakorlati tanítására. Ugyancsak nagy súlyt fektetünk arra, hogy a gubóbe- v^ltók és az osztályfők mindev, irányban a legrészletesebb kioktatást nyerjék, mert csak igy lehetnek segítségére a tenyésztőknek és járhatnak el helyesen a gubók beváltásánál. Ilyen oktatönőt a felügyelőség az idén Nagy-Károlyba és Nagy-Paládra küldött. Mint igen érdekes dolgot felemlítem, hogy az 1903. évben az országban a selyemtenyésztós révén 35,476 koronát fizettünk ki a néptanítóknak, mely összegből magára a gubótermelésre 10,528 korona, a gu- bóbeváltásnál és más irányban tett szolgálatok díjazására pedig 24,947 korona esik. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség fennállása óta közel 500,0C0 koronát juttattunk a néptanítóknak a selyemtenyésztós révén. Azt mondhatná valaki, hogy a saját termelte gubók után a tanítók bizony többet is kereshettek volna. Ez igaz. De hát ennek oka abban vau, hogy sok tanító még kicsinjdi a gubótermeléssel való foglalkozást. Éppen ezért nagyon is kívánatos lenne, ha eleinte a tanítók beérnék a csekélyebb jövedelemmel is, jól tudva, hogy nagyobb értelmiségüknél fogva a köznéppel szemben a selyemtenyésztós terén is Ők lehetnek a vezetők és igy sokkal több jövedelmet biztosíthatnának maguknak. Hogy a tanító a selyemtenyésztés terén is milyen hasznára lehet községének, erre nézve ezúttal csak egy esetet kivánok felemlíteni. Ugyan is: Bács-Bodrog vármegyében Uj Verbász községben 1881-ben kezdték meg a selyemtenyésztést és pedig selyemtermelésre nevezetesen : Kitsch János, Klausz Henrik, Lackner Ludmilla és ezek 153 kilogramm gubót termelvén, 342 koronát kerestek. Ugyancsak Lackner folytonos lelkesítése következtében tavaly, vagyis 1903. évben 316 család termelt selymet és 8,989 kilogramm gubó után 16,718 korona volt keresetük. Kezdettől vagyis 1881-től pedig 203,217 koronát fizettünk ki a községben a termelt selyemgubó után. Uj-Verbász községben közterületeken 2,956 darab lombszedésre alkalmas szederfa van. Ismétlem, hogy ezen örvendetes eredmény Lackner Fülöp jóindulatú közreműködésének köszöuhetö, aki ma is odaadó buzgalommal támogatja a selyemtenyésztést. Felette kívánatos volna, hogy Lackner Fülöp 1 aza- fias példája mentői több követőre találna. Különben az egyes közsé geknél szívesen megemlítem az illető tanítót, ki a selyemtenyósztés terén, vagy a faiskolánál érdemeket szerzett. Hangsúlyozom, hogy az országos selyemtenyósztósi felügyelőség a selyemtenyésztós meghonosítására irányult törekvésénél nagyban számit Szatmár vármegye lelkes tanitókará- nak hazafias támogatására is HÍRROVAT. Az 0. M. K. E. megalakulása. Vasárnap délelőtt 10 órára volt kitűzve az alakuló közgyűlés a székesfővárosi Vigadó nagytermébe. Erre az időre a nagyméretű, impozáns terembeu alig volt szabad hely s az egész hatalmas termet a zsúfolásig megtöltötte a közgyűlésre egy- besereglett, egyesületi tagok és vidéki kiküldöttek óriási tömege. Az eddig megalakult vidéki kerületek kiküldöttein kívül úgyszólván minden jelentősebb városból jelentek meg kereskedők és képviselve volt az alakuló közgyűlésen a legtöbb hazai kamara, az összes fővárosi és minden számot tevő yicU'-i kereskedő egyesület, többnyire elnöksége utján. Impozáns lelkesedésben ment végbe az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés megalakulása, mely méltó bizonysága, annak, hogy a ha talmas egyesülésre mily szüksége volt az ország gazdasági és társadalmi jövőjének. A közgyűlésnek, mint már előre ismeretessé vált, az önálló vámterület kérdésében is állást kellett foglalnia. Az az indítvány, melyet szegedi kereskedők terjesztettek a közgyűlés elé, egyúttal arról a helyes felfogásról is tanúskodik, hogy ma egyetlen gazdasági ág sem szervezkedhetik anélkül, hogy mindjárt a kezdet kezdetén állást ne foglaljon összes gazdasági kérdéseink eme legnagyobbjá- val szemben. Sándor Pál beszédével és az önálló vámterületre vonatkozóan ott elmondottak folytán az in- ditván}' érdekessége még csak fokozódott. A végrehajtó bizottság azt javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el, de egyúttal utasítsa a választmányt, hogy „tegyen előterjesztéseket azon sürgős előmunkálatok tekintetében, melyek az önálló gazdasági berendezkedés megvalósításához szükségesek.“ A bizottság javaslata tényleg hatott s a javaslatot az első hallás gyönyörűségében a közgyűlés tagjai nagy lelkesedéssel tették a magukévá. A közgyűlés után este nagyszabású bankett volt. * Szerkesztői változás. Balassa Sándor ur, lapunk főmunkatársa, kilépett szerkesztőségünk kötelékéből. nius hó 1. napján a városháza nagytermében tartja évi közgyűlését, mely alkalommal a városi hatóság a maga képviseletében Kőrösmezei Antal főjegyzőt küldötte ki * Kinevezés. Kristóffy József városunk főispánja Pártos Samu m. kir. állatorvost a vasúti marha rakodó állomáshoz állandó szakértőül kinevezte s nevezettnek helyetteséül Kovács Bálint szatmárvárosi állatorvost rendelte ki. * Rákóczi hamvai és Kassa város. Kassa sz. kir. város megkereste törvényhatóságunkat, hogy pártolja a kormánynál feliratilag azon kérelmüket, mely szerint II. Rákóczi Ferencz és Zrínyi Hona, nemkülönben Bercsényi Miklós hamvai Kassán legyenek örök nyugvóhelyen eltemetve, annál is inkább, mivel a küruczok idejében Kassa város volt Rákóczi székhelye, és jelenben is ott nyugosznak a hőslelkü fejedelem atyja és eunek anyja Báthory Zsófia. A tanács kiadta véleményezés végett az átiratot a tiszti főügyésznek. * Áthelyezés. Cservenka János cs. és kir. közöshadseregbeli hadnagy az itteni zászlóajtói az ezred törzséhez Egerbe helyeztetett át. * Eljegyzés. Sounenfeld Miksa magán hiv. t. tiszt eljegyeeta Zem'.er Teréz kisasszonyt, Zemler Sámuel iedves leányát. * Esküvő, ftácz László, szabó iparos e hó 23-án esküdött örök hűséget Jászai János kedves leányának, Zsuzsikának. * Eljegyzés. Félegyházi Sándor gőzmalmi pénztárnok eljegyezte Szepesi Mariska kisasszonyt, özv. Szepesi Sándorné kedves leányát. " Hivatalos órák. A nagykárolyi pénzűgyigazgatóságnáí a szokásos nyári hivatalos órák folyó hó 16-tól vették kezdetüket, vagyis a mondott időtől kezdve reggeli 7 órától déli 1 óráig egyhuzamban tartatnak 5 igy délután nincs hivatalos óra. * Az ungvári országos gyorsíró versenyen a szatmári kir. tatfa. főgimn. VII. oszt tanulója, V’ .kiér János oklevelet nyert. , Hatósági átirat Zalavármegye közönsége igen fontos természetű ügyben küldött a városi hatósághoz átiratot. Az átirat azzal foglalkozik, hogy a bűnügyi statisztika adatai szerint megdöbbentő mérveket ölt napról-uapra a forgópisztolyok használatából eredő történetek. Zalavármegye közönsége közgyülésileg határozatot hozott arra nézve, hogy az országgyűléshez és kormányhoz felirat menesztessék a forgópisztolyok használata és a töltények árusításának korlátozása végett. Ne lehessen ugyanis a forgópisztolyt és töltényeket olyan szabadon, mint jelenleg, árusítani és vásárolni, hanem azok bizonyos engedélyhez köttessenek. A tanács, mielőtt hason felirat ügyében véglegesen döntött volna, az átiratot kiadta véleményező jelentéstétel végett a főkapitányi hivatalnak. * A görögkatholikus magyarokért A benyújtott 1904. évi állami költségvetés törvényjavaslatban száz ezer korona a görög katholikusok ószláv szerkönyveinek kinyomtatására és magyarra fordítására van felvéve. A katholikus magyarok nagy része, mint az izai per alkalmával is kiderült, Oroszországból imponált szerkönyveket használ az egyházi szertartásoknál. Ezáltal rohamosan terjed a pánszlávizmus, amit kitünően' táplál az a körülmény is, hogy az orosz imakönyvekből nem a királyért, hanem a czárért fohászkodik a hivő s egyáltalán a fohászok és egyházi szertartások nincsenek a mi viszonyainkhoz alkalmazva. Ellenkeznek a mi viszonyainkkal, törvényeinkkel s közLackner Fülöp igazgató-tanitó lelkes | * Kiküldetés. A szatmárvármebuzditására 3 család vállalkozott a gyei ált. tanító egyesület f. évi ju
