Szamos, 1904. május (36. évfolyam, 35-43. szám)
1904-05-05 / 36. szám
XXXYl éyfolyaa. Szatroár, 1904. csütörtök május hó 5, 36-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAtÁ^É^ MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Termény- és áruraktár Szatmáron. A Szatmármegyei Takarék- pénztár már az idén, és pedig az aratás előtt egy olyan intézményt létesít városunkban, melyet megyei gazdaközönségünk bizonyára örömmel fog támogatni. A vasútnál termény- és áruraktárt építtet, mely már az idei aratás előtt megkezdi működését. Az eszme nem uj; gyakorlati szempontból már sok helyen be vált s ilyen raktárak alakítására a földmivelési kormány — épen az elért sikerek alapján, többször hívta fel a gazdaközönséget. Egy ilyen termény- és áruraktár szervezése kétségtelenül nagyobb előnyöket biztosíthat ott, hol ilyeneket maguk a gazdák szövetkezetek utján tudnak létrehozni, mivel azonban a szervezkedésnek ez az útja nálunk még igen nehézkes s a kezelésnek, valamint az áruforgalom lebonyolításának eszközlésére ebben járatos pénzügyi szakértők vannak első sorban hivatva, ez oknál fogva egy takarékpénztár a maga tisztességes hasznának biztosítása mellett is még mindig olyan előnyökben tudja a gazdaközönséget részesíteni, hogy ez az eszme mennél szélesebb körti felkarolásra méltán tarthat igényt. A létesítendő intézmény beraktározásra méltányos és olcsó fekbér mellett elfogad mindenféle terményárut, olaj- és lóheremagvakat, valamint minden olyan tárgyat, melyek romlásnak nincsenek kitéve s azokat a tűzkár ellen biztosítja. A gazdaközönség előnye a beraktározással az lesz, hogy az árukra a piaczi árak háromnegyed rész értékéig előleget nyújt olcsó kamatláb mellett s a beraktározó kívánságára közvetíti az eladást áremelkedés idejében. Hogy ez az intézmény nemcsak a Szatmármegyei Takarék- pénztár részéről helyes spekuláczió, hanem a gazdaközönség részére is előnyökkel jár, az kiíüniK, ha úgy a terményárak alakulási viszonyait, mint gazdaközönségünk helyzetét tekintjük. Nagy igazság az, hogy az elad) minél drágábban szeretne eladni, viszont a vevő minél olcsóbban venni; de az is igaz, hogy minél több áru kínálkozik egyszerre eladásra, annál tartózkodóbb a kereslet s ez a helyzet annál jobban nyomja az árt lefelé. Eddig nem volt mód arra, hogy a mezőgazdák bevárják a kedvezőbb áralakulást, mert a pénzszükség hajtotta őket, hogy a termés nagy részéi nyomban az aratás után dobják a piaczra; e mellett vajmi kevés gazdának van otthon elég bő magtára s elég olcsó személyi hitele arra, hogy a kedvezőbb áralakulást bevárja. Évről-évre ismétlődött tehát l a helyzet, hogy a nagy kinálat lég rósz terméskor is összetorlódott s ennek folytán a dolog természetében feküdt, hogy a terményt olcsóbban kinálták s igy a kereslet önkéntelenül is lenyomta az árakat. Ez a helyzet a mezőgazdák károsodását eredményezi, a nélkül, hogy ez a helyzet a fogyasztó közönségnek is használna. De tovább menve, az árak ily kedvezőtlen alakulása a helyi kereskedelemnek sem lehet hasznáraf^TIpr mert erre nézve mindegy, akár olcsón, akár drágán vesz, a menynyiben ez is a túlkínálat nyomása alatt adja tovább a vételt s végeredmény gyanánt Ausztria és Csehország élősködik épen a nyomott árak révén a mi kárunkra. Ma már majdnem minden vidék érzi ennek a íerde helyzetnek káros voltát és oly módon igyekszik ellensúlyozni az indokolatlan árhanyatlást, hogy a termőhelyek góczpontjain, a vasút mentén áru- és termény befogadó raktárt létesítenek. Ide szállíthatja a gazda aratás után egész termését, vagy annak nagy részét. Az érték háromnegyed részét előlegbe kapja olcsó kamatláb mellett és oly mérsékelt fekbér költségén tarthatja áruját a raktárba, hogy koczkázat nélkül várhatja be az áremelkedést. Mind ama termény tehát, ami az aratás után jó, vagy mondjuk megfelelő árban el nem adható, a vasút mentén létesítendő terményraktárba kerülhet. Ezáltal megszűnik a fölös eladási kinálat Társadalmunk tükre. A debreczeni Kaszinó által, a Kazinczy alapítványból, pályadijjal koszoruzott szatíra. Irta: Kosa Ede. Jer ! toll alá dicső társadalom, Hadd zengjen rólad íme most dalom, Zengő liget vagv, és hangzó bokor, Bokraid közt sok szép, nemes, honol, Ágaidon sok szép gyümölcs terem, Szív, hang, ének, mind gyenge, képjelen Ajkaimon szépséged elbeszélni : Mily jó dolog, mily szép te benned [élni?! . . . Mily aranyos ez a mai világ? Minden felől hull felénk a virág . . . Boldog aranykor boldog e mai, Csak jót lehet felőle mondani! Ma jól jegyezd meg, gyorsan élni kell, A tespedésre nincs idő, se hely, Futni virulni és idő előtt, Vinni oltárhoz bájos szende nőt, Szeretni addig a meddig lehet, Ha elvirágzott, elhervadt, mehet, Ha elkopik a „női hozomány“ Válópert indít itt-ott több komám, Más feleséget vészén újra el A vagyonőrt hévül ma sok kebel. Praktikus a kor s a kor szelleme, Versenyre szállni ki merne vele ? Az emberiség egy kompakt egész, S mivel egészben tényező a rész, Részekre oszlik ; — osztályozva van Az osztályozás neme számtalan. Dicső gondolat! — az egyformaság Nem létezhetik ; nézd tekintsd a fák Levelei egymástól mily elütök ? . . . Pedig egy közös törzsön nőttek ők, Testvériség egyenlőség csak elvben Van s lehet szép, nehéz a kivitelben. Hiszen mindenki beláthatja azt: Hogy mily csekély teremtmény a [paraszt ? Mint ezt állítják s hirdetik sokan, És mondhatom helyesen okosan. Sőt többet mondok ! — a bölcs Széltolók, Kik ők ? — e honra fényt derűt hozók ; Tovább mennek, s fenn hangon kér [dezik : Hogy csak az ember, a ki születik Legalább is bárói bőrben ágyban Ez részesül, csak ez a menyországban! Szép eszme ez ! és tapsolnánk reá Ha nem ezek, de Shakespeare mon[daná. Hja! mindenik bölcs Széltoló genie, Ki ez állítást tagadni meri, Jaj annak, stokfisch balga birka az, Annak e tárgyban voksa nem szavaz. Szerintem is dicső nép ez nagyon, Bár a nevüktől nem zeng völgy halom Nem zengett még a költő ajkiról Mióta lant és hárfa, flóta szól Dics költemény — nem zengett még [e népről Zengek hát én, s éneklek hogy az [égről Lehullanak a fényes csillagok . . . Hja ! — hiába, lelkesülve vagyok ! Széltoló e név csak metáphora Hová van forrva az utcza pora, Mert a port vágva utczán látható Reggeltől estig minden Széltoló. Legyeskednek a szép hölgyek körül S a gyenge nő óh ennek úgy örül! Itten közéig felénk egy ily alak, Csinos fiú! — bajusz az orr alatt Papír kráglije a füléig ér . . — Na semmi, szalon gavallér azér Szemén czvikker, lábán sárga czipő . . Ebből is látszik, hogy mily svindler ő, Feltűnni vágyik ö a nagy szamár Kit megbuktatott, meg minden tanár, Bár „génié“ volt a lumpolás terén, Van korunkban sok ily derék legény; Sok proletár — s a mi fonák dolog Esze mindnek csak a körül forog Mért nem lehet ö „nagy ur“ ? s des[perál Nihilisták táborába beáll . . . Szidja a kormányt, és az< életet, Hogy ő miniszter s püspök nem lehet Követelő ez a sehonnai, A mi „hazai“ nem tetszik neki, Nem tetszik neki csak a rókasport Hol a kutyája brillíroz; — „aport“ ! Beszél hozzá; — s a kutya farkat [csóvál Bár okosabb hösebb a Széltolónál. Mert mig kutyája pályadijt szerez, Addig az ipse kártyázik, serez, Vagy lába szárán a legyet veri, Hja! czimeres lump mindenik genie. Csokonai is hires lump vala, Az utókor mégis babért fona Homlokára ; — pedig mi érdeme ? Az, hogy bilincset nem tűrt szelleme, És kóborolt, és a kulacs nyakát, Jobban szerette mint önnönmagát, És mint kicsapott elzüllött deák Verset faragott; — s ferde ideák Vették körül a zöld boros kancsónál S berúgva sirt a tihanyi echónál! A Széltoló igy biztatja magát S vannak bárgyúk, kik elhiszik szavát, Boldog ki nem lát, és mégis hiszen De a jellemzést még tovább viszem! Derék ficzkó ez! nem tanult sokat ; A tanteremben levő padokat, Müértően faragta bicskájával, Tart vizslákat, kis ölebet párjával, Billiard, ferbli kompánia; s duellum, Éltetői, elemei punktum! . . . De ismerkedjünk meg jobban vele Nem hétköznapi ritka szelleme Vele született ismeret s tudás . . . Nemde e ficzkó „uuicum“ s csudás ? Fő elve ez : „csak a szamár tanul!“ A nap alatt valóban nincsen uj A Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipó'raktára. Jk s a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek ezipők S0B"SS5l58äft Valódi Schervaux bőrből készült ' ................................... —— ez ipők a legdivatosabb kivitelben.
