Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)
1904-04-28 / 34. szám
Melléklet a „Szamos" 1904. évi 34-ik számához. lejárt s megköszönvén a bizalmat kérte a társulatot bogy vegye tudó másul azon szándékát, mely szerint állásától megválni akar. E száudéká tói azonban az igazgató, Biki Károly esperes, Böszörményi Sándor s az összes választmán3'i tagok felszólalása után eláílott s meghajolva a személye iránti ragaszkodás elhárithatlan megnyilatkozásának, annak további viselését megígérte. Ezután a társulat számvizsgáló bizottságának tagjai Teiteibaum Herman és Kótai Lajos terjesztették elő munkálatukat, s in- diványukra a számadásokat a választmány helybenhagyó'ag és köszönettel vette tudomásul. Ezzel kapcsolatban indítvány tétetvén, a választmány Küsztner Albert pénztárosnak évi honoráriumát 200 koronában állapította meg. -- Abból az alkalomból, hogy Marosán Kornélnak e hó 80-án 25 évi tanítói működésére jubileum fog tartatni, választmány határozta, hogy a Szécsényi társutatnak az Orsz. kaszinó által tett alapítványa két évi kamatából egy emléktárgyat fog venni, s ezt a jubilánsnak a társulat iránt szerzett érdemei elismeréséül fogja átadni. Ezután gróf Hugonnai Béla volt társlati elnöknek ezen állásáról történt lemondása vétetett tu domásul s azon sególykérvények t r- gyaltattak, melyeket az egyes meu- hely vezetők, vagy óvónők a társulathoz benyújtottak. Hieronymi kereskedelemügyi miniszter üdvözlése. A szatmári szabadelvű párt e hó 27-ikén tartott értekezletén elhatározta, hogy Hieronymi Károly, kereskedelemügyi minisztert a vasutasok sztrájkja következtében ellogialt álláspontjáért üdvözli. * Kereskedelmi csarnok. A szatmári kereskedők vasárnap a városháza dísztermében értekezletet tartottak és nagy lelkesedéssel elha— E korszakon minden lángelme keresztül megy. Ez az úgynevezett „Sturm uud Drang—Periode,“ Vacsora után megint igen érdekes és részben nagyon mulatságos dolgok történtek. A csoda-gyermek mindenáron az Ölembe akart ülni. Az összes európai nagyhatalmasságok nem lettek volna képesek ezt megakadályozni. Én se tehettem ellene semmit. Le nem ment a nyakamról egy álló félóráig, mialatt úgy bánt velem, mint valami testgyakorló eszközzel, miközben nem lopott el egyebet, csak korállos hajfüsümet és kis emlék brocheomat. Nyaklánczos medaillenom fölött egy kis harca fejlődött ki köztünk, a melyben, hála Istennek, én lettem a győztes. De órám majd ráment a mulatságra, mert azt hatalmába kerítette a kis beduin és teljes erővel a földhöz vágta Az órára jó szerkezetének köszönhettem, hogy e művelet közben meg sem állott, de fedele behorpadt s alatta az üveglemez szilánkokra tört. Végre a kis akrobata elálmoso- dott. Mikor elvitték lefeküdni, egy kötenger esett le a szivemről. Az illendőség miatt azonban még maradnom kellett egy óráig, mely időt nagyrészt Gálszéchy-ftls nagy tehetségének dicső;tésóvel töltöttük eb Tizenegyóra után a Gálszéchy párttól búcsút vettem. Meg kellett ígérnem, hogy nem sokára újra eljövök s a kis genie-nek valami csecsebecsét hozok. De inkább elköltözöm végkópen örökre Amerikába, mintsem még egy szer a kis genie-hez menjek. Szeretettel vagyok hived tározták, hogy kereskedelmi csarnokot létesítenek. Mintegy százan jelentek meg a gyűlésen, melyen egy- langu választás folytán Dr. Kelemen Samu elnökölt és a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Havas Miklós ügyvédet {érték föl. Dr. Kelemen nagyszabású megnyitó beszédet tartott, vázolván az újonnan alakítandó társaskör czél- ját és jogosultságát. A szervezésre egy előkészítő bizottság küldetett ki, melynek tagjaivá választottak: Lo- sonczi József, Heidlberg Imre, Dr. Kelemen Samu, Dr. Makár Károly, Radó Bertalan, Szlávik Zsigmoud, Spiegel Ferencz, Markovics Mayer, Ifj Freund Sámuel, Dr. Havas Mik- ós, Wallon Henrik, Halász Mór, Franki Mihály, Klein Vilmos, és Teiteibaum Hermant. Az értekezlet e bizottságnak teljes felhatalmazást adott az intézkedések megtételére, hogy a kereskedelmi csarnok mielőbb megnyíljék. 'Dr László Jenő minta bpesti. fuvaros kocsisok sztrájk elnöke. A Pesti Hírlapban olvastuk, hogy dr. László Jenőnek ugyancsak kevés szerencséje vau „népboldogitó“ törekvéseiben. E hó 25-én reggel ugyanis három bizottsági társával Rudnay Béla főkapitánynál, mint a sztrájkoló fuvaros kocsisok elnöke jelenkezett. Az elnök ur azonban alaposan megjárta. Rudnay, mikor László előadta a fuvarosok kérését, rátámadt : — Kicsoda maga ? — Én dr. László Jenő, ügyvédjelölt és a bérkarczhan álló fuvarosok elnöke és jogi tanácsadója vagyok — monta László ! — Igen, elnök és tanácsadó ? Féreg, amely ezeken a szerencsétlen embereken élősködik. Mars ki! —dörögte Rudnay. Dr. László a dütől tajtékzó szájjal s ükölbe szorított kezekkel — távozott. * Uj doktor. Glatz Józsefet városunk fiát, a Keresztszeghy iroda ellőnyüsen ismert régi joggyakornokát, miután sigorlatait sikeresen letette, a Budapesti m. kir tudományos egyetemen e hó 23-án az összes jogtudományok doktorává avatták. * Halálozás Kubinyi Ferencz kir. kát. mérnök neje Kelemen Margit rövid szenvedés után f hó 25-én elhunyt, temetése 26-án nagy részvét mellet ment végbe. * Hirdetmény. Vettük a következőket: Az 1904. évre kivetett III-ad osztály kereseti adó pótlajst- rom és az 1903-ik és 1904-ik évre kivetett nyilvános számadásra köte lezett egyletek adó lajstroma folyó évi április hó 25-étől május 3-áig o városi adóhivatal helyiségében nyilvános közszemlére van kitéve, miről az adókötelesek oly felhívással érte- sittetnek, hogy ezen adók az adókivető bizottság által közlendő helyen és időben folyó évi május 5 étöl fognak tárgyalás alá vétetni és meg- állapittatui. * Eljegyzés. Huszár Aladár szatmári könyvkereskedő a napokban jegyezte el Deutsh Mór helybeli ke reskedő kedves leányát Margitot. * Nagy tttz a vidéken. Sziuér- váraljai tudósítónk rémes tűzesetről értesít. A szomszédos Iloba községben ugj’anis tegnapelőtt óriási tűzvész pusztított, a melynek a virágzó falu több mint egyharmada esett áldozatul. A tüzet oltani szinte iehe tetien volt, mert a nagy szól az égő zsarátnokot csak úgy hordozta a házakra. A kár igen nagy A leégett lakosság felsególyezósére a gyűjtés megindult. * Kataszteri helyszinelési munkálatok megkezdése. Városunk ha tárán a kataszteri helyszinelési (felmérési) munkálatok a folyó év május havában megkezdetnek, hogy ezen munkálatok minden akadály nélkül pontosan végrehajthatók legyenek, felhivatnak a birtokosok, hogy kiki birtokának határait teljes nevükkel, és lakóház számukkal ellátott zsin- delylyel vagy hasonló táblával saját érdekökben annálinkább sürgősen jelöljék meg, mivel a mulasztás folytán előá Iható felmérési hibák kiiga- zitása csak hosszas idő alatt az illető költségén lesz eszközölhető. i! Az „Uránia“ városunkban. A budapesti „Uránia“ tudományos színház városunkban f. hó 29. 30 és május 1 én előadásokat tart. Műsor : 29-én , Berlini élet“, 30-án „Egyiptom“, május 1-én „Quarnero vizein.“ Helyárak rendes színházi árak. Je gyek előre válthatók Reizer János könyvkereskedésében. * A szatmárhegyi telefon. A nagyváradi posta és távirda igazgatósága Dr. Keresztszeghy és Wallon Ede féle villákban lévő telefont leszereltette. így most a szatmárhegyen összesen 3 telefon állomás van. A postán, Pap Géza polgármester villájában és a hegyi kapitányságon. A telefon állomások között a postán levő, a nyilvános állomás, a honnét a tarifaszerü díjazással beszélni lehet Szatmárra. * Az anya keserve. Kaczibár Jánosné lázári lakosnö remegett, félt, hogy katonasorban lévő fiát beveszik a sorozáson. Olyan elősejtelme volt a jó asszonynak, azért bekísérte Szatmárra a legényt és ott a gubaszin alatt várta, leste az eredményt. Könnyes szemmel imádkozott a fiúért és egyre reménykedett, hogy hátha si kerül a katonáskodás alól kimenekülnie. A sorozásnak nehezen, de mégis vége lett és a fin a kalapja mellé tette a ezédulát, a mely arról a szomorú esetről tett tanúságot, hogy hát bennmaradt. Mikor Kaczibárnó meghallotta, hogy a fiát besorozták hirtelen rosszul lett s elájult, úgy, hogy a mentőknek kellett a közkórházba beszállítani. A szerencsétlen asszony csak órák múlva tért magához. ° A czigányok sztrájkja. A vasutasok bórharcza ugyancsak furcsa világot teremtett. A mellett, hogy megállította az egész országot, a sztrájkolási kedvet növelte az ipari foglalkozások miuden ágában. Sztrájkot teremtett az egész vonalon s mindenkiben háborúságot keltett a jelen sorsa iránt. A vasúti sztrájk folyományának lehet tartani azt a nem mindennapi bonyodalmat is, a mely hétfőn Szatmáron megindult. A Szatmári első téglagyár czigányai ugyanis vérszemet kaptak a szárnyaskerék bérharczától és elhatározták, hogy a vályogvetós többé-kevésbbó finom foglalkozás után járó napszám megjavítása után megteszik a kellő lépéseket. A határozást tett követte. Hétfőn reggel nem dolgoztak. Csapatokba verődtek a faraó ivadékok és felvonultak a városházára, a hol velük is megkezdték a tárgyalásokat. A czigányok tudvalevőleg engedékeny emberek s igy hát ennek köszönhető, hogy a szenzácziós sztrájk rövid idő alatt, azaz, hogy a bérharcz kimondásának másik félórájában megszűnt. A sztrájkolok bérfelemelósfc kaptak. Üzleti könyvek, nyomtatványok, iró-, rajz és feetőszerek, papírok a legolcsóbban kaphatók Weisz Izsák könyv- és papirkeres- kedésében, Szatmáron, (Fékéi-ház.) ■— Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek. KÖZGAZDASÁG. Útmutatás a cserebogarak irtására. A cserebogár és lárvája, a mely utóbbit a magyar nép pajor, csimasz vagy pata néven ismeri, egyaránt kártékony a mező- és szőllőgazdára s az erdészre is épen úgy, mint a kertészre. Minthogy pedig e bogár megjelenése országos csapás számba megy, az ellene való védekezésnek általánosnak kell lennie s a mezőrendörségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. 50. §. tényleg el is rendeli, hogy „a cserebogarak tömeges megjelenésük alkalmával megfelelő módon pusz- titandók“. Minthogy a cserebogár kifejlődéséhez hazánkban — a magas fekvésű, hegyes fölvidéket kivéve — három év (36 hónap) szükséges, azért nálunk a cserebogár csak harmadik évben szokott nagy tömegben megjelenni, még pedig egyes helyi eltéréseket nem tekintve (amikor e bogár egy évvel előbb, vagy egy évvel utóbb rajzik) rendszerint azokban az években, a melyek 3-mmal marddék nélkül oszthatók. Ily cserebogaras év volt 1896. s legközelebb az az 1899. és 1902., 1905. stb. Ehhez képest a bogár irtására is csak minden harmadik esztendőben kerül a sor. A cserebogorak irtásának legczél- szerübb módja a cserebogarak összsze- dése és elpusztítása. A szedést mindjárt a bogarak első megjelenésekor kell megkezdem, hogy elpusztítsuk azokat, még mielőtt gőtéiket lerakták volna. Minthogy napos időben és estefelé a bogarak élénken repkednek, legjobq a cserebogarakat reggel, vagy borús időben nappal is gyűjteni, amidőn a bogarak megvannak gémberedve vagy halált színlelve, a fákról könnyen lerázhatók. Szedéskor nagy gond fordítandó a magánosán álló, vagy az ültetvények szélén levő fákra, a melyeket a bogár különösen föl szeret keresni. A cserebogarat szedő munkásokat legczólszerübb az összegyűjtött bogarak mennyisége szerint, tehát kiló vagy liter számra (1 ki. mintegy 1060 drb cserebogár) fizetni, mert igy a szedők jobban igyekeznek; mivel azonban az ilyen szedők buzgóságukban a fákat (főleg a gyümölcsfákat) nem igen kímélik, azért a gyümölcsfákról czélszerübb a szedést kellő fetügyelet mellett napszámosokkal végeztetni. Ennek az lesz a jó oldala, hogy az ide-oda való méregetéssel nem pazaroljuk az időt, mint a hogyan az a mennyiség arányában fizetett szedők alkalmazásánál történnék. Az alacsonyabb fákról a cserebogarakat egyszerűen rázzuk le ; magasabb törzsű fáknál azonban a rázáshoz hosszu- nyelü horgokat alkalmazzunk, vagy ha a szedők között fiatal suhanezok akadnak, akkor azok mászszanak föl a fára és úgy rázzák mag annak ágait egyen- kint. A rázás hirtelen, erős legyen és rövid ideig tartson, hogy a bogár egyszerre essék le : a fának ide-oda való lóbálásakor az erősen megkapaszkodó bogarak nem hullanak le. Szedéskor legczólszerübb a cserebogarakat szélesszáju, belül mázos, és félig vízzel megtelt cserépíazékba gyűjteni, a melynek tartalmát, még mielőtt a fazék egészen megtelnék, időnként ki kell önteni egy nagyobb edénybe (vízzel félig telt hordóba, kádba) vagy zsákba. Az elpusztítás többféle módon történhetik. Az összegyűjtött cserebogarakat kemény talajon (utón) agyon lehet tiporni vagy összegyümöszölni; a kádba szedett bogarakat pedig le lehet forrázni és gödörbe önteni, amely gödröt azután be kell temetni. A nagy menyiségben összegyűjtött cserebogarat érdemes mesterséges trágya készítésére felhasználni oly módon, hogy a bogarakat földdel és oltatlan mészszel, turfahulladékkal összekeverjük, mely utóbbi a bogarak rodható tetemtömegót az átható kellemetlen szagtól is megfosztja. A feldolgozandó cserebogártömeghez annyi föld, mész vagy turfa kell, a menyi elég, hogy az igy előálitott trágyatömeg bűzös szagát elveszítse. Fontos védekezési mód cserebogarak ellen az is, ha lárvájuk-at, tehát a földben élő pajorok-at irtjuk, a melyek külömben szintén igen kártékonyok. A pajorok irtására legalkalmasabb idő a földforgatás, kapálás és szántás. Kapálás és forgatáskor a felszínre kerülő pajorokat agyon kell ütni, szántáskor pedig ha sok a pajor, érdemes azt az Buday Sándorné. Legjobb, legüditőbb és legolcsóbb a Szolyvai, Luhi Erzsébet I^eltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak: köszvény, vese, hólyag, gyomor, torok ásványvíz bérlösógné! Szolyván (Beregmegyo). — Prospektus ingyen és bórmentve
