Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)
1904-04-28 / 34. szám
2-ik oldal SZAMOS 34. szám gyen a szöllökben naphosszat gozva keresik meg a kenyerükeb.>£i ’ Elmondta a jövetele czélját, a mi nem volt más, minthogy bejelentse nekünk a szatmárhegyi földmunkások sztrájkját. Gondolkodni lehet azon, a mit az az ember mondott. Látni lehet, hogy ma már Magyarországon nagyon elterjedt a szoczializmus, az egyszerű munkás is tudja érzi, hogy többet megérdemel azért a dologért, a melyet végez. Bejelentették nekünk a sztrájkot. Még pedig írásban, mivelhogy a munkások maguk Írtak riportot a sztrájkról Százötven földmunkás beszüntette a munkát a SzatmárhegyeD. Keveslik az eddigi 50—60 krajezár napi bért. Két koronát kérnek a munkájukért. Nem foglalunk állást sem a sztrájk, sem a munkaadók mellett, hanem itt közöljük a munkásoknak igazán eredeti gondolkodásra valló írását: Szatmár hegyi srájk. 1904. év April 25-én reggel, az Szatmárhegyi munkás tagok Szép Számmal körül belül 150 tagból se reglettek össze az Szatmárhegjü munkás térre. Ahol véleményeit kimondta egy hangulag oly formán ? hogy 2 korona meg állapított napi díjon alól: dolgozni nem fognak menni jöjjön bár Ami jöhet határozatától einem ál ? mely vita lefojásán. az helybeli Kapitány TJr is meg jelent. És figyelmezteti az munkás osztályt hogy magokat illendően viseljék Semmi zavar zendülés ne legyen. Kérjenek ha akarnak 5 az az öt forinti napi dijat, ha van aki meg adja. it van az helye de más telkére be ne hatoljanak mert ha ilyen eljárást tesznek Az katonaságot rendeli ki az rend fentartására és egy Varga Lajos nevű munkást pedig Doktor Varga Lajosnak czimezet el. vicze- lésből. melynek mássát nem kérjük az Kapitány úrtól mert ha nem használhat az Szegény embernek de kárát se akarja ? Mert mink munkásoknak nem ifik verekedni czivakodni mi csak írjük* megélhetésünket mert 12 órát kel nekünk nap hoszát dolgozni 50—60 krajczárir amiből alig jut óránkint 5 krajezár és ebből, most már fizessünk házbért, adót, egyház és közgazdasági kölcségeket, és 5. 6. tagból álló családot fentartani, hogy élhessünk meg bellőlle nem És nem mehet, ha az Tekintetes hivatalnok urak kérik az fizetések Javítását a miből az ők napi dijjak ki tesz oly öszeget hogy egy munkás Embernek hetekig kell dolgozni érte akkor ne- künis jogunkba ál saját körülményünkön segíteni, mert az hivatalnok urak dolgoznak 5 Óra hoszát naponta, és még sem jönnek ki fizetésükkel hát ha 12 órát kellene dolgozni mint nekünk és olyan munkát a milyet mi dolgozunk, akkor tudnák meg hogy hogy kell a szegény munkás embert czáfolni, mert adná Isten hogy csak egy 12 órát dolgozna azon Ur ki ezen elvet ellenzi akkor ászt fogná mondani hog}' inkább irok én 2 ko- ronáir 5 óra hoszát, mint sem bár menyi pénzir 12 órát földmunkát, mert hivatalba dolgozni pennával és czigaretázni ez könynyü, De vágná a földet mint mink akkor nem fogná ellenzeni ezen elvet. Tehát felesleges nekün katonaságot nyakunkra hozatni mert nincs Rá ok. hozzá járulunk tagtársunk segélyére de ezen elvet kívánjuk mert ha mink keresni nem tudunk adót s eggyes fizetni valónkat Sem vagyunk képesek teljesíteni pedig a közös pénztárt csakis az munkás embereknek kell hogy munkájuk és szorgalmok után kiegészíteni Semmi Zavar az hegy piaczon nem volt és nemis lesz ha csak az Rendőrség nem fog csinálni túl okosságokkal ? Ezen elv pártolójai Kelt Szatmárhegy 1904. óv Apr. 25-ón. H. Szabó József Nagy János. Vonatjáratok katonákkal. Vasúti élet a sztrájk után. A napokban olyan esemény tartotta lázban az egész világot, a mely a legeslegújabb kor történetének bizonyára egyik kimagasló fejezete lesz. A vasutasok fizetésjavitása iránt indított harcza ez a nagy esemény, a mely az egész országot, sőt azt lehet mondaui, a szomszédos országokat is kizökkentette a rendes kerékvágásból. Megállt minden. Valóságos gazdasági forradalom volt kitörőben, a mely mérhetet'en károkat okozott volna, ha idejekorán ninosen hatha tós intézkedés. Az ország a vasúti sztrájkot jó időre megsínyli. Meg bomlott a rendes, a pontos forgalom, a melynek helyreálltáig még hetek fognak kelleni. A sztrájk elmúlt, de az utóhatását még mindig érezzük. A vonatok lassau, késedelemmel közieked nek, sőt sztrájk után való első napokban el is maradt egj-két vonat. Az állomás képe ugyancsak eleven mostanság. A várótermek, a perron, a folyosók zsúfolva kiváncsi emberekkel, a kik várják a vonatot. Mert a vonat manap olyanná lett, mint a fehér holló. A vonat pedig csigalassúsággal halad. A rendes menetsebességnek alig egyharmadával jár. Lassan, vigyázva, mintha halottas menet volna. Mikor az utolsóelőtti állomásról szóló jelzés ha Ili k, még jó félóra telik bele, amig a pályaházba beérkezik. A rengeteg közönséget a jelzőharang csilingelőse idegessé teszi, izgatja a ritkaságszámba menő látvány, a vasút Végre feltűnik a piros lámpa s berobog a vonat Megáll A lokomotivon katonai egyeuruhás mozdouy vezetőt, fűtőt és kalauzt látui, a kik nem magasabb vasúti hivatalnokoknak, hanem a pályaudvaron tartózkodó katonatiszteknek szalutáltak. A közönség körében hirtelen mozgolódás keletkezett. — Niui, vasutas katonák — hallatszott. Sokan azt hitték, hogy a kor- neuburgi vasutezred katonái vezetik a vonatot s igy aztán megindult a kérdeződködés minden irányban. Végeredményében pedig nem voltak mások a vasutasok, mint a szolgálattételre behívott rendes máv. alkalmazottak. A Mármaros-Sziget felől jövő vonaton a 85. gyalogezred zöldhajtókás katonáit lehetett látni, mig a budape ti von ton a debre- czeui 39. gyalogezred tartalékos vasutasait. Az érdekes vasúti élet még néhány napig fog eltartani, amig a sztrájk okozta nehézségek leküzdetnek s aztán miden úgy lesz, mint ezelőtt. Az állomásokra pedig megszűnik a zarandoklás, legfölebb azok sietnek ki a pályaudvarra, a kiknek erőseu föltett szándékuk az elutazás. HÍRROVAT. Akinek nincs szivsEgy szép énekesnőbe szerelmes volt egy karmester, egy zeneszerző és egy gazdag ur. A karmester arcát megcirógatta a szép énekesnő: — Ne bolondulj öreg! — mondta kaczagva neki. — Először is nékem nincs szivem, másodszor meg, ha szerelmes lennék beléd; te is sóhajtoznál a karmesteri székben, a helyett, hogy a zenekart vezényelnéd, én is tefeléd sóhajtoznám a színpadról, ahelyett, hogy énekeljek. A zeneszerző igy kapta ki a maga részét: — Nem tehetek róla, én nem tudok szeretni sem mást, sem önt. Aztán legjobb, ha mi csak barátságba maradunk. Ön nékem ajánlja a szerzeményeit, én éneklem s igy kölcsönösen biztosítjuk egymás hírnevét.. Pedig szeretnék, de nincs szivem . .. A harmadik pályázó megcsókolta az énekesnő homlokát, szeme elé tartott egy villogó kövü gyűrűt ráhúzta az énekesnő ujjara és megint magcsókolta őt, de most már az ajkán. A szívtelen hölgy ábrándozva nézett maga elé : — Istenem, sosem hittem, hogy ennyire tudjak szeretni ... * A Szatraárinegyei Széchenyi Társulat választmányi illése. A Szatmármegyei Széchényi Társulat e hó 27 ikén délelőtt tar otta Nagy Béla igazgaió elnöklete alatt választmányi ülését, melynek feladata a közgyűlés tárgyainak előkészítése és a folyó ügyek elintézése volt. — A választmány köszönettel vette tudomásul az igazgató nagy gonddal ösz- szeállitott, jelentését, az 1903-ik évről s tetszéssel fogadta az igazgató azon munkálata t, melynek czólja a Társulat anyagi helyzetének megszilárdítására és biztosítására irányul. Ezzel kapcsolatosan Nagy Bála igazgató előterjesztette, hogy mandátuma i ha megismerkedel vele. — Valóságos genie! Ugy-e Tivadar? — Az ám, egy kis lángész ! — mondta idősb Gálszóchy Tivadar. — Tán már olvasni is tud ? — kórdóm. — Hová gondolsz kérlek ? egy hat éves gyermek. — Hát akkor ügyes fejszámoló ? — Az sem ! az ő geniálitása valami egészen eredeti. Magam sem tudom, hogy tulajdonképen miben áll. De hogy láugész, az bizonyos ; mindenki mondja ; a többek között a kedves barátnőd is, Blanka, a kinek ügyében ma ide fáradtál ; az is azt tartja Tivike felől, hogy kiváló genie. Pedig Blankának magának is van fia. E pillanatban szivszakgató üvöltés hallatszott be az udvarról; hamarjában nem tudtam állati, vagy emberi hangé ? Onagysága azonban úgy látszik tndta. mert ijedten ugrott föl a pam- lagról, s arczából kikelve a legnagyobb rémülettel kiáltá : — Szent Isten ! a kis Tivike ! Ezzel kirohant az ajtón — Nehány másodpercz múlva visszatért karján fiacskájával, a ki még mindég keservesen bőgött. Rögtön fölismertem benne a merénylőt, ő volt az, a ki oly sokra vitte a czól- kövezésben. Szerettem volna jól elpáholni a kis gazembert, de hát nem tehettem. A ki téged kővel dobál, hajigáid azt ozukorral. Megkínáltam tehát zsebemből egy marok Kuglergloirótó bonbonnal. E fajta édességeket mindég viszek magammal, ha látogatóba megyek, holmi vadállatok megszelídítésére. A gloirótó ezukorkák megtették a hatásukat A kis éktelen vadállat elhagyta a bőgőst és én nyugodtan szemügyre vehettem ifjabb Gálszóchy Tivadar urat. Sajnálom, hogy nem adhatok képleirást róla. Az ifjú me rénylő bizony nem volt szép fiú. ügy látszott, hogy a mit a természet bőven adott neki a vámon, azt megvonta tőle a réven. Fölruházta lángelmével, de nem küldte el a grácziák egyikót sem a bölcsőjéhez Még jobban sajnálom hogy Gálszóchy Tiva- darnó, született Romváry Piroska urhölgy nem ápolja nagyobb gonddal a kis lángé szt. A fiatal embert akárminek nevezhettem volna, csak elegánsnak nem. A fején csaknem annyi szalmaszál volt, mint láng vörös haj, s a ruhája rongyaiból több helyen kandikált elő az anyai gondatlanság. A kacsóiról szólani sem akarok í azoknak érintését soha sem fogja elfő lejteni világos szürke velours panne ruhám. De minden jól ment addig, amig el nem fogytak agloirétó bonbonjaim ; akkor aztán türuöm kellett, hogy a kis paradiosomfejü kamasz zsebeimet kutassa ki. Eleintón szabadkoztam a személyes szadadság e vakmerő megsértése ellen, de végre is Gálszóchy Ti vadamé ass-ony határozott kívánságára kénvt len voltam a motozásba belenyugodni. — Eugedjük meg neki kérlek ezt a kis mulatságot — mondá. — Tivikóuk nagyon ideges, és a legkisebb ellenmoudá8 fölizgatja — E/ a geniek tulajdonsága — tette hozzá Tivadar papa. — A lángelmék mind többé—kevésbbó idegesek. A kutatásnak külömben egyéb balkövetkezraénye nem lett, mint az, hogy a zsebemben lévő ezüstpónzt a kis Ttvike kárpótlásul a nem talált bonbonokért magához vette. Ezt le hitetlen volt m-'gakadályozuom Egy kér korona miatt csak nem fogom idegessé tenni a kis geuiet ! Azután egy kis hangverseny következett Anyjának hosszas rimáukodá- sára ugyanis ifjabb Gálszóchy Tivadar hajlandónak nyilatkozó t a vendég gyönyörködtetésére valamit énekelni. Ah milyen ének vo.t ez! Párszor ott voltam egy budapesti színházban olyankor, mikor vidéki primadonnák szerzödtetési czélbót léptek föl, s igy hozzávagyok szokva mindenféle zenei élvezetekhez ; de ehhez hasonlót meg nem hallottam ; azt hittem, megsiketülök. Miután azonban a Gálszóchy pár az iljn művész pvodukcziójától el volt ragadtatva, én nem tehettem másként. Tapsoltam mint egy claqueur, a ki ingyen jegyet kap és a onfelü napidijat. Végre eljött a vacsora ideje. Helyet foglaltunk az asztalnál, hol a kis genie tehetségének újabb jeleit adta. Nem túlozok, de egy óra alatt legalább is harmincz kenyér- golyóbis repült az orromra. Ilyen bombardiroziatást még ember, evés- közben ki nem állott soha. Budavár ostroma ehhez képest csak ártatlan tréfa volt. De tűrnöm kellett, inár csak azért is, mert ez „apró1* csintalanságokat szülői nagyon szépen ki magyarázták. Ouagysága azt mondta : A kis Tivike most abban a stádiumban van, midőn a szellemi tehetségek lázasan törnek kifelé, ő még nem forrta ki magát egészen. Gálszéchy pedig hozzátette : Sirolin ▼09oLtól mint hathatós'szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál] úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in* ~ - fluenza után ajánl táti k.=——Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a k ipetet és megszünteti az éjjeli izadást. Kellemes szaga és jé ize miatti a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegeukint 4 k.-ert kapható Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyenl ellátva : F. Hoffman-La Rooha & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.
