Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)

1904-04-28 / 34. szám

POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Siatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban hözöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Á sztrájk után. Szomorú ország ez a mienk, a melyben egymást váltják lel a nagy tanulságok. Olyan tanulsá­gok, a melyekei: nagy gazdasági károkkal és nemzeiünk presitige- jévei fizetgetünk. Alig fejeződik be a politikai események egyik izgalmas vál­sága, következik utána ez az ele­inte majdnem abszurdumnak vélt vasúti sztrájk s ez tartotta aggódó izgalomban a kedélyeket. Álláspontunkat a helyzet kö­zibe állította az államrendnek és a vasutasok sorsának s megdöb­bentünk annak az elképzelésére is, hogy akár az egyik, akár a másik legyen a helyzet áldozata. Féltünk, hogy a suggerált vasutasok a végsőig menve kiszol­gáltatják magukat, annyi ezer pol­gártársunkat és családjukat a tra­gikus bukásnak és féltünk, hogy a magyar állam az opportunizmus révén kiszolgáltatja magát az anar- kiának, a mi, hogy be ne követ- kezhessék s elvi diadalt ne nyer­hessen, a vasutasoknak épen olyan érdeke, mint e haza valamennyi polgárának Szomorúan kellett látnunk, hogy a czél mennyire nem szen­tesíti azt az eszközt, melyet annak elérésére választottak. De ha nem csalódunk, ezért a morális felelőség a vasutasoknak csak aránylag kisebb részét ter­heli, mert a legnagyobb résznek azon presszió hatása alatt, melyet az intéző bizottságuk gyakorolt, nem is volt módjában az eszközök közül választani. E sorok Írójának módjában volt betekintést nyerni az esetből kifolyó egy pár olyan családi jele­netbe, a melyet méltán lehetne a lefolyt néhány napra igazán tragi­kusnak nevezni. Ott állott a férfi családja közt abban a vívódó lelki harczban, mit egyrészt a férfias szolidaritás ér­zetének súlya alatt hordott lelké­ben s ugyanakkor a sötét jövőnek a képe is felvonult lelki szemei előtt, amint a maga, a felesége és gyermekei kenyerére gondolt. S a nö ösztönszerüleg megérezte az igazságot, s bár férje indulatától félve, de önmagán könnyítve, szem­rehányással illette a családfőt, a ki valami olyast kezdett érezni a lel­kében, a mi igazabb volt annál, mit sztrájkoló fejében elhatározott. Oly napokat és éjszakákat terem­tettek maguknak, amiket bizonyára soha sem fognak elfelejteni. S ez a kép a műveltség különböző for­májában és megnyilatkozásában bizonyára ezer és ezer család belső életében ismétlődött meg az elmúlt nehéz napokban. A sztrájk az első pillanatban a maga villámgyors, váratlan be­következésével — mi tűrés-taga­dás — imponált épenugy, mint egy lavina, mely félelmetes nagy­ságával zuhan alá, a hatásnak ez a része azonban csakhamar ve­szíteni kezdett imponáló erejéből, midőn erkölcsi alapját is kezdtük vizsgálni. Azt hisszük, nem csa- csalódunk, ha azt állítjuk, hogy magukat a vasutasokat is az ak- cziójuknak amaz előbb említett impozáns jellege ejtette meg, de a következmények súlya és nagy­sága, amint a maga teljességében kezdett kibontakozni, a felelősség­nek óráról-órára fokozódó súlyá­val kezdett növekedni. A szolgálati esküszegéssel, a törvény egyenes megtagadásával az ország milliói érdekének brutá- ;s kiszolgáltatásával szemben, akár hogy is forgatjuk a dolgot, nem állott egyéb, mint az eddiginél valamivel jobb kenyér. De hát hány millión vagyunk még ez országban, kiknek mind a jobb kenyér kellene . . . s kik Virrad. Virrad . . . Nem látjátok ti emberek ? Már messze távol virrad valahol— Véres az ég és riadtan mered A nap tüzében az éji bagoly. Közéig a virradat, Nem látjátok az óriási hadat, Melynek sorában észrevétlenül Az emberiség milliója gyűl ? Nem látjátok, hogy virrad már a hajnal S világot gyújtó véres diadallal A vénhedt földnek homlokára lép A nép I A messzeségen át Nem halljátok—e léptei zaját ? Mint mikor százezernyi rög A bérczoromról ledübörög ... Az lesz a nap, A szolganép ha börtönére csap És az uj korszak hajnalfényinél A szent szabadság nevében itél. Az lesz a nap, mikor a pillanat Vajúdó századokon áthalad .. . Minden uj képet ölt, — Föltámad újra s szabad lesz a föld, Útját nem állja semmi égi kör S a végtelenbe tör . .. Az lesz a hajnal, Mikor a föld robogó diadallal Büszkén, szabadon Szárnyal végig az égboltozaton S a nap helyett Ragyogni kezd a mindenség felett... Virrad ... Nem látjátok ti, emberek ? Ébredjetek 1 Virág. Ä „kis genie.“ Igaz történet egy kis levélben. M. J, után szabadon átírta Buday Sándorné. Kedves barátnőm ! Eleget tettem óhajodnak illetve megbízásodnak, s meglátogattam Gál- széclty Tivadarokat hűvösvölgyi villá­jukban. E látogatás eredményéről a kö­vetkezőkben leszek neked jelentést. A mint benyitottam a díszes ara nyozásu vaskapun, az első ember, a kivel találkoztam, egy kődarab volt. E különös fogadtatás oka nem maradt előttem sokáig titok ; az ud­varon egy körülbelül hat éves fiút láttam, a ki jókora nagyságú kavicso­kat hajigáit a kapura, s a kit én e mulatságában a legkíméletlenebb mó­don megzavartam, az által t. i hogy épen abban a perczben nyitottam ki a kaput, mikor a legnagyobb kavics a czélponthoz ért A mint mondom a kődarab a mellembe vágódott ; ez szerencse volt, mert ha a fiú nem czéloz olyan ügye­sen, talán a szememet üti ki. Hálát adtam a gondviselésnek, hogy az affaire rám nézve ily kedvező módon végződött, és bementem a villába. Ugyan micsoda elégtételt ve­gyen az ember egy ilyen gyermeken ? A terraszon tudakolództam Gál- széchy Tivadar ur felöl. Azt felelték, hogy itthon van és bent ül a szobá­jában. Bekopogtattam hozzá, s rövid félóra alatt elvégeztem vele megbí­zatásodat, melyre, mint a mellékelt iratokból is láthatod, azt üzeni, hogy rendben lesz minden. Aztán menni akartam. De Gál széchy ur sokkal jobban szereti a vendéget, semhogy elbocsátott volna és hogy nejének, Gálszóchy Tivadarnó, született Romváry Piroska urhölgynek be nem mutatott, volna. őnagysága igen barátságosan fo­gadott és azonnal le is tegezett, nem nem tudnak azonnal a birtokába jutni! Országunk gazdasági és poli­tikai helyzete még mindig annyi improduktív tőkét von el a haza testéből, hogy annak szervei a megérdemelt méltányos tápanya­gokban részesedni nem tudnak. Az orvoslatnak sokléíe mód­járól lehet szó, bár ezek a rögtöni segélylyel nem kecsegtetnek, egyet azonban bizonyosan meg lehet ál­lapítani s ez az, hogy ezek közé a tisztviselői sztrájk legkevésbbé tartozhatik. Ellenkezőleg, csak mér­gesítheti a bajt, amiről a vasuta­sok sztrájkja is szomorúan tanús­kodik. Sztrájk a Szamárhegyen. A földmunkások bérfiarcza. (Saját tudósítónktól.) Kedden a délelőtti órákban egy kérges te­nyerű, napbarnított arczu ember je­lent meg szerkesztőségünkben. Érde­kesen beszélt a szocziális tanokról a mai munkás viszonyokról s mind­azokról a módozatokról, a melyeket arra lehetne felhasználni, hogy a magyar munkás sorsát megjavítsák. Egyszerű munkás ember volt az illető, azok közül való, a kik a zatmárhe­akarván észrevenni azt, hogy bár ő sokkal fiatalabb nálam, én követ­kezetesen nagyságoltam őt. Piroska úrnő azonual ki is je­lentette, hogy a vacsorához az ón számomra is fognak teríteni. Hiába szabadkoztam, hogy a villamos kocsi, a melyen ide kijöttem nem jár késő este a hüvösvölgyböl át Pestre, föla­jánlották fogatjukat, hogy majd elvi- szen az haza, csak maradjak ott este­lire. Van az erőszakos vendégszere­tetnek egy bizonyos neme, a mely ellen hiába tiltakozik az ember. Ilyen volt a nemes Gálszóchy páré is, va­lóságos vendéglátó—düh, hogy úgy mondjam, vendégszerelem, melyet te is tapasztalhattál náluk. Tehát ott maradtam. Ah, bár ne tettem volna ! — Igen jól fogunk mulatni — mondta Piroska urnö. — Nem lesz senki, csak te édes, a férjem és a kis Tivike. Ah, de te kedvesem, tán még nem is ismered a kis Tivikét ? — Bizony nem. Még nincs hozzá szerencsém. Valószínűleg a nagyságod fia ? — Igen, az ón egyetlen egy gyermekem. Bámulni fogsz lelkem, Róth Pülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők Valódi Schervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents