Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)

1904-04-20 / 31. szám

XXXVI. évfolyam. Szatmar, 1904. csötórtflk április hó 20. 31-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. ’ ZT' MEGJELENIK VASÁRNAP'ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. /*>­SMN ^ \ "Ti-r Előfizetési árs Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-uícza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű díjak Síatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők Vjj# >Vh ißfo ETÉSEK. lÓésjrtiínsíftÁ^tós, meUetVa legjutányosabb árban közöltéinek - Nyílttér sora 20 fillér. Az'~nj**4.-M'í,cletéSfk között minden szó 4 fillér. — Távirati s telefonérte­süléseinket a vasúti sztrájk­ról, országgyűlésről és min­den fontosabb eseményről az utolsó oldalon találja az olvasó. Ä vasutasok sztrájkja. Tegnap estve, mini mondani szokás, már a levegőben volt, hogy a vasutasok részéről meg­lepő események vannak készülő­ben. A helybeli vasúti állomáson is lehetett erről hallani, de a hir még a bizonytalanság formájában keringett. Ma reggel 8 órakor az­tán bekövetkezett, a mit a vasu­tasok minden fenyegetése daczára is senki sem mert feltételezni. Mintegy villámos ütésre az ország minden vasúti vonalán kiütött a sztrájk, vagyis a mozdonyvezetők f. hó 20-án reggel 8 órától kezdve a hozzájuk legközelebb eső va­súti állomásokon beszüntették a szolgálatot, a mi egy jelentőségű azzal, hogy az összes elindított vonatok megállották, s nemcsak az államvasutak mozdonyai, ha­nem az összes viczinális vasutak mozdonyai is megállották. A vasutasok eme rendkívüli s majdnem kiszámithatlan követ­kezményű elhatározásának oka az az elkeseredés volt, melyet a íize- tésrendezésükben tapasztalt csaló­dásuk okozott, s melynek buda­pesti értekezletükön nemcsak eré­lyesen adtak kifejezést, hanem el­keseredésüknek is szabad folyást engedtek s akcziójuk a íenyegetőd- zés jellegét öltötte magára. Abból azonban, a mik a leg­utóbbi gyűléseiken elhangzottak, legfennebb arra lehetett következ­tetni, hogy ha sérelmeik orvoslá­sára újabb határozott ígéreteket nem kapnak, május elsejére fogják a sztrájkot kimondani. A közvéle­mény ezt a fenyegetődzést csak olyannak tekintette, amely mint ultima ratio következhetnék be s ime a vasutasok előbb jártak egy tettel, mini egy megfontolt elhatá­rozással. A vasutasok hangulatát, előbb fölébresztett reményüket és hirtelen csalódásuk következtében támadt elkeseredésüket semmi sem illusztrálhatja inkább, mint az a tett, mely azt hisszük, a vasutak történetében egymagában álló. Ez a sztrájk ilyen kivitelében, e meg­lepő nyilvánulatában azt bizonyítja, hogy az már előzetesen titokban szerveztetett. Máskép érthetetlen volna az az egyöntetűség az a kiszámilottság, a mely szerint a sztrájk bekövetkezett. Egy ilyen akcziót csakis az indulat erős hatása tesz felfogha- tóvá, de semmi esetre sem a ko­moly elhatározás, mely mérlegelni szokta azokat a következményeket is, mik egy ilyen elhatározás nyo­mában járnak. Most ez alkalom­mal ezt a sztrájkot a maga mesz- sze kihatású eredményeiben s kü­lönösen szocziálpolitikai jelentősé­gében nem is bíráljuk, csak rövi­den arra a h:lyzetre utalunk, me­lyet városunkban teremtett. A szerdai hetivásárra a reggeli vo­nattal nagy számú közönség ér­kezett, kiknek a legnagyobb része hazamenni nem tudott, daczára annak, hogy az összes kocsik és kapható szekerek igénybevétettek. A személyszállítás akadályai már magukban véve is érthető nagy következményekkel járnak ; a csa­ládfő elmaradása otthonától, sze- =? Üyhsz kötött ügyletek lebonyo­lítása és több az élet száz meg százféle részletébe vágó érdekek mind fennakadást szenvedtek, nem is számitva az áruforgalom lebo­nyolításában beállott nehézségeket. Hogy a sztrájk meddig tart és milyen lefolyású lesz, azt e pillanatban meg nem mondhatjuk, de minden szempontot tekintetbe véve konstatálnunk kell, hogy a vasutasok a maguk méltányos ér­dekeiért épen a közönség érdekeit szolgáltatták ki a képzelhető leg­nagyobb mértékben, mely közön­ség pedig az ők vélt sérelmeikért felelőssé egyáltalán nem tehető. A vasutasok dolga a Házba a. Budapest, április hó 20. (a Szamos eredeti távirata. Erk. 2 óra 20 p.) Az országos vasúti sztrájk hire úgy 10 óra tájban ér­kezett Budapesire. Tisza István gr. miniszterelnök azonnal jelentést tett a képviselöházban. A Sztrájk miatt a képviselőház ülését félbeszakították és a pénzügyi bizottság nyomban összeült, hogy a vasutasok fizetésren­dezését tárgyalja. A pénz­ügyi bizottság ülése még javában folyik. Politikai körökben a va­sutasok mozgalma iránt eddig általánosan megnyilatkozott szimpátiát a sztrájk ténye nagymértékben csökkentette. Részlet egy naplóból. Tündérvilágban bolyong a lelkem, Yalahányszor a szemedbe nézek. És úgy érzem, hogy a boldogságtól Elfog egy szent . . . csodás igézet. Telistele van szivem dallal, Mint tavaszkor virággal a rét S valamennyi fájó sóhajomként Oh, jaj beh sokszor száll, . . . száll el (feléd. Ha azt hiszed, hogy a szellő lebben, Mely lágyan az arczodat éri, — A sóhajom az, az száll el hozzád, — És telkemet gyógyítani véli. Én küldöm hozzád, hogyha nem látlak, Mert szerelmem izzó, mert imádlak. Mert mindig van újabb, újabb vágyam, Melynek fájdalom jár nyomában. Mert rajongó hitem édes átok, A melyben megnyugvást nem találok, Mert folyton folyvást sovárgok érted. — Kívánod éltem? A tied, ha kéred. Megszerettelek. Nem tudom, miképen. Emlékszem, egy tavaszi éjszakán. A csillagok, a méla sejtelem — És lágy szellő voltak tanúim csupán. Hirtelen ... én nem tudom, hogyan ? Megláttam szűzi, hófehér lelked, Rabod lettem, s azóta szüntelen Sóvárgom a te tiszta szerelmed. És, hogy e fehérséget láttam, Az én imám lett a te neved — És az is marad valameddig, A sírnak csöndje eltemet . . . Balassa Sándor. Férfiak asszonyokról. „Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél! Azt beszélik szettében özvegy Bihary Imrénó bárónéről, hogy trafikoslány volt, mikor meg­boldogult ura megismerte. A leány szép is volt, fiatal is volt, de sze­gény és árva, a báró csúnya, öreg, de gazdag és altábornagy. Ez ma­gyarázza meg ezt az abnormális há zasságkötést. Azt is mondják, hogy egy fiatal vezérkari tiszt napos ven­dége volt házuknak akkor is, ha a férj nem volt otthon. Tehát megvan a kulcsa annak a rejtélynek is, hogy miért fogadta egykedvűen udvarlá­sainkat és sohasem tüntetett ki kö­zülünk senkit különösebb kegyével. A probléma csak ott kezdődik, hogy most, mikor független és szabad, nem megy férjhez egykori imádó­„Barátom, nem jársz helyes nymomon ! Pessimismusodra vall, hogy az ilyen mende-mondáknak kész vagy hitelt adni! Köztudomású dolog, hogy minél szebb, minél kedvesebb és mi­nél élénkebb egy asszony, annál in­kább ki van téve a rágalmaknak! Biztosíthatlak, hogy kevés olyan ki­fogástalan asszonyt ta!álsz, mint a báróné! Az a bizonyos fiatal vezér kari tiszt egyszerűen a képzelet szü lőttje. A megboldogult báró alacsony sorsból emelte magához ezt a nőt. O taníttatta, kópeztette, s ezért ez az asszony még ma is hálásan őrzi az ura emlékét. Most már megvált­hatom neked, hogy én évek óta sze­retem a bárónét. A szerelmes ember féltékenységével leselkedtem utána éveken keresztül, hívén, hogy enge- met egy másik, szerencsésebb vetély- társ miatt nem hallgat meg. Mond­hatom neked, hogy minden kutatá­som meddő volt! Ez az asszony csak az urát szerette a szeretet és hála vegyes érzelmével!“ „Hihetetlen! Egy ilyen fiatal nő ment lenne a világot mozgató leghatalmasabb szenvedélytől, a sze­relemtől? Ez mesébe illő gondolat! Sőt merem állítani, hogy még oda sem, mert ma már a gyerekekkel sem lehet eféle képtelenségeket elhi­tetni ! Csodálom, hogy te komoly ember létedre az ilyen absurdumok- nak beugrassz!“ „Ho-hó ! Hátrább az agarakkal! Éu azt mondtam, hogy volt. Abban a helyzetben vagyok, hogy tiszta meggyőződéssel jelenthetem ki, hogy csak volt !u »Vagy úgy? Tehát mégis nekem van igazam!“ Neked igazad? O nem! Nekem van igazam! Mert amit ma, mint özvegy tesz, egészen más elbírálás alá esik, mint ha ugyanezt az ura életében tette volna. Különben nem fogok veled dodonai stylusban be­szélni, mert tudom, hogy titoktartá­sodra számíthatok . . . „Feltétlenül! Előttem nyíltan beszélhetsz L A gyászév letelt. Ez alatt az esztendő alatt volt a bárónénak szám­talan alkalma meggyőződni arról, hogy nálam hivebb, önzetlenebb ba­rátja nincs. Iránta táplált érzelmei­met azouban soha, egyetlen szóval sem érintettem. O mégis érezte, hogy az a három esztendő mit sem változ­tatott rajtuk Megtörtént a csoda: jához ?! . . . Róth Fülöp kárlsbádi ezi pora k tárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. ä a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők Valódi Schervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents