Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)
1904-04-17 / 30. szám
XXXVI. évfolyam, Szsfmar, 1904. vasárnap április hó 17. 30-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a iap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér.- Az avasi erdőség értékesítése. Sokszor vagyunk abban a helyzetben, hogy a fától nem látjuk az erdőt. így vagyunk az avasi erdőséggel is. Az apró napi események sokszor nem engedik, hogy a közfigyelem a kellő mértékben irányoztassék olyan nagyobb koncepciójú tervezet felé, amely mellett fontosság s gazdasági nagy haszon szempontjából egyéb városi gazdálkodási ágaink mind kisebb jelentőségüeknek látszanak. A ügyelem, az érdeklődés emez egyoldalúságának az is egyik oka, hogy egy olyan akczió, mely az avasi erdőség értékesitésére irányul, nem rövid időn belül termi meg gyümölcseit, nem kecsegtet azzal, hogy a befektetés, a fáradozás azonnal az ölünkbe hajtja a hasznot; szükséges hozzá egy kis türelem, egy kis kitartás s azután ez a várakozás, ez a türelem kamatostul, bőven térül meg nemcsak az egyes erdőtulajdonosok s igy városunk részére is, hanem egy olyan területet von be a gazdasági kultúrába, melyről most még azt mondhatjuk, hogy nagy részben parlagon hever. Közelebbről egyik lapszámunkban megemlékeztünk arról az akczióról, mely Papp Géza polgármester elnöklete alatt az avasi erdőségnek szövetkezeti utón való kihasználását, értékesitését tűzte ki czélul. Ez a tervezet, mint örömmel jelezhetjük, kedvező fogadtatásra talál, nemcsak az egyes erdőtulajdonosok részéről, — a mi nagyon természetes — hanem a kormányhatóság részéről is, a mi- viszont azt jelenti, hogy e kérdést maga az állam is jelentős agrikul- turális szempontból bírálja el s igy az egyesek és az állam érdekei egy közös szempontban szerencsésen találkoznak. Mindenesetre városi gszdálkodásunk érdekében is rendkívül sokat nyom a latban, hogy városunk egy bizonyos idő múlva dúsan találja meg az avasi erdőségbe fektetett tőkéjének kamatát, de ha nem csalódunk, az állam szempontja ennél jóval szélesebb körre is irányul. Bizonyára a szociológus szemével is látja azt a nagy területet, melynek lakosságát a magyarságnak teljesen megnyerni elsőrangú kulturális érdekünk is egyszersmind. Az avasi nép tisztességes jövedelmű foglalkoztatása nyomán okvetlenül fel fog ott sarjadozni a kultúrának is bizonyos mértéke, melynek ez a nép most csaknem teljes hijjával van. Az az egy két állami iskola, mely egyébként híven igyekszik hivatását teljesíteni, majdnem elenyésző kis oázis az avasi nép értelmi pusztaságában. Ezt a kir. törvényszék bűnügyi osztálya is szomorúan igazolja, mint a hol a bünfenyitő eseteknek aránytalanul nagy száma épen az avasi lakosságra esik. Nagyon is kívánatos tehát, hogy e nagy terület népe is meg- hódittassék a czivilizáczió valamelyes mértékében, mire edzettsége, ereje, munkabírása és igen szerény igényei érdemessé is teszik. Ez pedig legtermészetesebben csak úgy történhetik, ha be lesz vezetve közéjük a munkának, az ipari foglalkoztatásnak az az ereje, mely szelídít és megnemesit. A termény és ember együtt kérnek itt részt az értékesítésnek a foglalkoztatásnak abból a nagy tőkéjéből, melyet az államnak min- ■á.-" ilyen területére termékenyi- tően kell kiszivárogtatnia. Sehol az országban áldásosabb hivatásra nem vállalkozhatik a szárnyas kerék inkább, mint itt, hogy átrepüljön ama torlaszokon, melyek ezt a növényben, ásványban gazdag területet ez idő szeÁ felboldogitott falu. — Korrajz. — Irta: Kosa Ede. „Csömörlök a világtól!“ Báró Dóczy Lajos. Hecsepecs vármegyében van egy hires falu Lebbencs, mely arról hires, hogy tele van okos emberekkgl; vagy mint magukat nevezik : „intelligens“ urakkal, kik a szegény jámbor lakosokat minden módon felboldogi- tani törekesznek, de csak hátra fele. Bölcsességükkel már itt ott koldusbotra juttatták Lebbencset, e hajdan virágzó falut. Ez „intelligens“ urak (kurta tens urak) első boldogító munkájukat azzal kezdték meg, hogy rávették a lakosságot holmi hamis sophismákkal (Patakon tanult mind a Bodrogban föricskélve) hogy a közlegelöt osszák fel maguk közt; — persze a mérnök nekiek nagyobb darabot kanyaritott ki plajbászával (mivel náluk evett- ivott, brúdert is ittak) mint a szegény parasztoknak, — s az eredmény az lett, hogy Lebbencsen egy mala- czot, egy borjut, egy rossz riskát Dem volt hova kihajtani, a földes uraság Kottlik Adolár nagyságos ur pedig minden darab marha után 25 forintos legelő pénzt követelt. Ezt a legelő pénzt a téns urak se győzték fizetni, nekiek se volt se ökrök, se szamaruk, se semminemű marhájuk, kínlódtak ők is mint a káposzta hús nélkül. A túlságos bölcsességnek sokszor megadja az ember az árát! . . . A legelő felosztás terve nem ütvén be jól, a lebbencsi „intelligen- czia“ egy szép napon gondolt merészet és nagyot, — s maguk közt elhatározták, hogy egy kis „privát“ jövedelemre szert tehessenek, — az ódon de jó karban levő templomot el kell bontani, s helyette egy modern Ízlésben készülő nagyobb szabású templomot kell építeni. E tervükkel elő is hozakodtak az egyházi gyűlésen. Az öreg pap tiszteletes s tudós Bánatos Nehémiás ur ellenezte e szerencsétlen tervet, mivel uj templom építése teljesen felesleges volt Lebbencsen s uj templomra pénz nem volt, hiába idézte a Bibliának eme szavait: „a ki tor nyot akar építeni, üljön le előbb, és vizsgálja meg, ha vájjon van-e torony építésre való pénze?“ — Nem hallgattak Tiszteletes s tudós Bánatos Nehémiás szavára se, azt mondák: lába szárába ment már az esze, fázik az újításoktól, — és a bárgyú népet rákapaczitálták, ököllel is némelyiket, hogy a templom építést szavazatok többségével elhatározták, még pedig olyan templom építését, a milyen több a környéken ne legyen, s tornya mértföldekre ellássák. A pénzt betáb- lázásra egy rabló bécsi banktól határozták felvenni, Megbízták tehát tervrajz csiná- lásával a főgondnoknak kis paczali nagy paczali Muskotály Bálint urnák otthon tekergő nagyreményű technikus fiát Elemér urat, ki már 6 éve lopta a napot Pesten mint technikus, építész mérnökséget tanulni akarván, de mivel csak a kávéházakat bújta mindig, és az üres szivü színésznők után szaladgált, — oklevelet nem tudott szerezni, csak itthon csavargóit, adta a tudóst szeméi felcvikke- rezve, s bolonditgatta a jó vérü menyecskéket, ólősködött mint házi barát itt-ott. — Daczára annak, hogy Muskotály Elemér ur 6 évig koptatta Pesten a járdát mint technikus, oly tökfilkó volt, hogy egy egyenletet kidolgozni nem tudott, de azért a nők genienek tartották, és igen „kedves érdekes“ fiatal embernek. A nők előtt, ki nekiek bolondokat tud fecsegni, őket mulattatni tudja, mindenki genie. rint majdnem hozzáférhetetlenné teszik. A bikszádi vasút kiépítése már nem késhetik soká. Szükségességére ujjal mutat minden körülmény s ez többé a napi kérdések közül ki nem kapcsolható. Azóta, hogy Iíieronymi Károly, kereskedelemügyi miniszter az Avas agrikulturális és ipari nagy jelentőségét tanulmányozta s aktiv támogatását megígérte, az eddig még ingadozó vállalkozási kedv is löilendült. A bikszádi vasút con- cessiójának birtokosa, a Gerster- czég is a concessió további meghosszabbítását kéri. Most már, mikor az avasi- erdőség értékesitésére nézve mindenfelől ily kedvező auspiciumok nyilvánulnak, ragadják meg az erdőtulajdonosok kettőzött buzgalommal az alkalmat, hogy a szövetkezetbe lépve, komoly akarattal és elhatározással adjanak még nagyobb súlyt és lendületet ennek az ügynek, melynek megoldása úgy az egyesekre, mint a közre csak áldásos lehet ! k törvényhozás munkálkodása. A kormány nagyon bízik abban, hogy az obstrukció feltámadásának a husvétja nem egyhamar fog beköMuskotály Elemér ur megbízatásánál fogva rajzolt is egy oly czifra, s madár kalitkához hasonló, zig-zu- gos templomot — hogy mikor a kupaktanácsnak be lett mutatva, mindnek tátva maradt a szája, — s mikor pedig megtudták, hogy az építés 100.000 forintba kerül, a köznépnek földig nyúlt az orra, némelyiket kezdte kiborzongatni a hideg. Ele- mér urnák megszavaztak a terv csi- nálásáért 3000 forintot, hogy legyen lumpolásra való pénze, s megbízták az építés vezetésével is, azért is megszavaztak 3000 forintot. Muskotály Elemér ur tehát szerződött kontár, olcsó mester emberekkel, kik apjának is, a többi téns urnák is mint az építkező bizottság tagjaiuak jó sápot Ígértek. Hiába, kéz-kezet mos! . . A mai világ nagyon élelmes. A tolvaj mesteremberek a főgondnoknak a templomtól ellopott anyagokból építettek is egy szép kis uj házat, kis balhádi nagy balhádi Csicsóka Aurél téns urnák pedig egy szép csűrt, mint a falu szájának, — kis nyüvedi nagy nyü- vedi Peterák Baltazár jegyző urnák pedig egy magtári épületet, a háj fejű bírónak Tejfeles Gábor uramnak pedig egy pinczét, — szóval a főkolomposok jó sápot kaptak, — a kik Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőrakto. ü§|#Ä®iÄ a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipőfc Valódi Schervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. y#T
