Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)
1904-04-17 / 30. szám
vetkezni. E bizalmat mi is megokolt- nak tartjuk és pedig főleg azért, mert a legnevezetesebb ütköző pont, a kiegyezés tekintetében, az ellenzéki pártok nincsenek egy véleményen, az érdekszolidaritást tehát, mely az obstrukczió sikeres alkalmazásának legfőbb feltétele, bizonyosan nem sikerülne közöttük létre hozni. Ezek szerint a parlament munkaképessége hosszabb időre biztosítottnak látszik és a kormáuy el van határozva arra, hogy ezt az időt jól fel fogja használni. Első sorban az állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot tárgyaltatja le, a melynek törvénynyé válására sok okból, de főleg azért van égető szükség, mert kivált a tervbe vett vasúti munkálatok végrehajtása okából az év e czélra alkalmas szakát fel kell használni. Épp ily gyorsan tárgyalják majd le a megyei tisztviselők, községi és körjegyzők, valamint a vasúti alkalmazottak fizetósrendezését tárgyazó javaslatokat. Ezek utáu a kereskedelmi szerződések dolgában való tárgyalásokra szóló meghatalmazást fogják tárgyalni, azután kerülne a sor az 1904. évi költségvetés tárgyalására. A mig ezt a bizottságok letárgyalják, a plénum, vagy az uj perrendtartási törvényjavaslatot, vagy a készpénzfizetések felvételét tárgyazó javaslatot, amelyek már átmentek a bizottságok rostáján, fogja elintézni s egy kis törvényjavaslatot, melyet a pénzügyminiszter a szünet után terjeszt elő, az Osztrákmagyar államvasuttársaságnak adott 9-g millió korona előlegkölcsön felmondása iránt E javaslatok letárgyalása után tehát a legnagyobb valószínűséggel nyomban az 1904. évi költségvetés kerül tárgyalás alá és, ha ezt a törvényhozás a nyári szünetig elvégzi, ha ekként uj indemnitás kérésére nem lesz szükség, az országgyűlés munkásságával mindnyájan meg le szünk elégedve. Áz őszi ülésszak folyamán aztán más törvényjavaslatokkal találkozhatunk, olyanokkal, melyek még nincsenek készen, de megszerkesztésük szorgalmns munka tárgyát képezi. A jelek azt mutatják, hogy ezek közül első sorban a népoktatási törvény reformja kerül majd napirendre, a mit a földmivelési és az igazságügyminiszterek néhány javaslata fog követni. Serényen készítik elő a pedig nem kaptak, örökösen békéte- lenkedtek, kötekedtek az építés folyama alatt, kívánták: bár dőlne el a torony meg a templom. Óhajuk beteljesült, mert mikor már tető alá vették a tornyot és templomot, jött egy borzasztó vihar, mely a fákat kitépte a földből, s a torony és templom nagy robajjal összedőlt, maga alá temetve egy rakás napszámost. Lön nagy felfordulás a faluban Az elkeseredett nép rárontott vasvillákkal az urakra, házaikat felgyújtotta. Elemér urat kikergették a faluból, évekig hírét se hallották, csak sok idő múlva hallották, hogy mint vándor komédiás valami rongyos truppnál áhítozik a babérok után, lábai kilátszanak czipőiből a hajdan „fesch gavallérénak. A népnek kedve elment örökre a templom építéstől, az iskolába jártak az Urat imádni, a templom építési költségért beperelték az egész falut, tönkre ment koldussá lett az egész falu, a fiskálisok megették Lebbencset, tönkre tették a falut. A nép százával kivándorolt Amerikába. Átkozták szidták a baj, romlás okozóit ezer iziglen, hitük reményük elveszett Istenben. Atkozták születésük napját! Megutálták az emberben az embert. Az otthon maradtak számára egy nemes szivü zsidó kép viselő választási törvényjavaslatot is, de alig hisszük, hogy a nagy megfontolást igénylő eme reformmunkálat, még ez évhen a törvényhozás elé kerüljön. Hát a kiegyezési törvényjavaslatok és az autonóm vámtarifa ? Ezek sorsa nem tőlünk függ ; mi, ha tűrhető külkereskedelmi szerződéseket köthetünk, várhatunk e javaslatok dűlőre jutásával, — várhatunk egész 1907 ig. hírrovat. Válasz a Papp Lajos-ellenes gór. katolikusoknak, Gör. kath. husvét a Kálvárián czitnen a „Szamos“ f. évi 29-ik számában egy gör. kath. hivő közleményt tesz közzé a józan gondolkodású, békés hívek nevében. Személyeskedni nem akarunk, de lehetetlen, hogy ezen valótlan állításokat a maga valódiságára le ne szállítsuk. El van ott mondva, hogy mily lélekemelő volt a húsvéti szertartások végzése, hogy a húsvéti gyónást ott végezték a hívők. Ez nagyon furcsa dolog, hogy lehet valakinek gyónást végezni, ha ellenséges viszonyban van felebarátjával s még különösebb, hogy miként akadhat olyan lelkész, a ki ezt tudva, lelkiismeret furdalás nélkül — feloldozza és megáldoztatja az ily hívőket. Hogy száztíz kosár (pászka) volt, ez sem felel meg a valóságnak, mert összesen csak húsz volt. Miért nem jött el az illető referens a szatmári gör. kath. templomhoz, a hol a hívek ezrei tolongtak, a templom zsuffolva, a templom körül pedig 3—4 soros kosarakban voltak a pászkák. Itt nem lehetett megolvasni, mert legalább is 2000 pászka volt. Ez volt a lélek emelő jelenet ! Ennyi tömeget együtt látni még soha sem lehetett, a mióta Papp Lajos Szatmáron fungál. Ez csak az iránta tanúsított ragaszkodás és nagy szeretnek a jele, a mit a referens sem vitathat el. El van mondva, hogy Anderkó László, mily szép szent beszédet mondott. Erre valóban én és a mi pártunk is kiváncsiak vagyunk, hiszen ez az ur híveinek sohasem prédikál magyarul. Hogy most hus- vétkor a szent-lélek megszállta és oly szépen beszólt, ennek mi is csak gratulálhatunk, hanem azt csak elhi(ki már az egész határt megvette árverésen) építtetett egy csinos kis imaházat, s ezt íratta fel ennek homlokzatára : „Hódolatul a Jehovának !“ A Botlás Egy pajkos kis történet zsong a lelkemben. Apró, holdfényes kis történet, kedves, de azért csípős, olyan mint a rózslevelek közt rejtőzködő tövis. Egy asszonyról szól a mendemonda Egy halvány szőke asszonyról, kit egy kedves házibarát kisért egy estélyről haza. Májusi este volt. Csillagok is ragyogtak; holdfény is derengett a házak felett s csodálatos, még lámpák is égtek az utczákon; minden tiz-ti- zenöt lépésre egy. Szorosan egymáshoz simulva siettek hazafelé. A levegő tele volt kábító illattal, az ezredesék kertje felől csak úgy öntötte balzsamát a májusi éj. A nagy sietésben megbotlott az asszonyka. Kaczagva nézett fel a férfi arczába s édeskésen csicsergett el pár szót: — Találkozni fogok még ma az ideálommal. — No az bajos lesz . . . nagyon későn van már .... Egyébiránt, miből következteti ezt ? heti a józan gondolkodású referens ur, hogy Papp Lajos és Anderkó a szónoklás terén oly messze álluak egymástól mint Makó Jeruzsálemtől, hisz ezt bizonygatni fölösleges, meri Papp Lajos szónoki képességét ismeri mindenki Szatmáron. Nevetséges ez a magasztaló dicséret azért is, mert Anderkó oláh beszédjeit mindig ol vassa, a mit bizonyítanak hívei „Hogy soha ily szép ünnepsé ^eik nem folytak le saját otthonukban sem.“ Éhez nem kell kommen tár. Ebből a pár sorból kitűnik a békés referens tendenciája. Kérdezzük meg csak a hívők ezreit, majd beszélnek ezek, hogy a legnagyobb ünnepélyességgel, nagy segédlettel és szép, megható beszédekkel lélekemelöek voltak mindig ünnepeink s ezt mi mindig csak Papp Lajosnak köszönhettük, a kinek ajkairól oly meghatóan zengtek el az énekek s a kinek szónoki tehetségét sokszor méltatták már nemcsak a helyi, hanem a fővárosi lapok is. Ezért ragaszkodnak hozzá a hívek ezrei, sőt ellenlábasai közül is sokan megtértek, a kikuek neveit, ha kell, fel is említhetjük. Békesség csak úgy lesz, ha ő itt marad és véglegesittetik, mert mi öt Szatmárról nem engedjük.*) Óváry László, Péter György. *) A „másik fél meghallgatásának“ elvénél fogva helyet adtunk ugyan még e válasznak, de lezárjuk a további vitatkozások zsilipjét, mert mint e válasz is mutatja, az egész ügy rég túl van azon a stádiumon, mikor innen vagy túl, tárgyilagos érvelések állhatnának egymással szemben. Szerk. Egy válóper története. — Bírósági aktákból kilopva. — Az ur boldog férj volt, az úrnő szende feleség. A házasságból két gyönyörű gyermek származott. Nem zavarta boldogságukat semmi, egész addig mig Ákos tízéves és Nellike nyolcz éves nem lett. Ha ez a két gyönyörű gyermek nincs, talán soha se válnak el. Vagy ha a gyerekek nem szeretnek játszani, hát nem állnak a szülők közé — örökre. Úgy történt a dolog, hogy a szende kis feleség ebéd utáni álmát szenderegte. A férj a pamlagon ült és újságot olvasott. Néha átpillantott a nyitott ajtón a gye— Ej! hát még ezt sem tudja ... Látja, mi aszonyok, még leánykorunkból emlékszünk egy babonára . . . Az asszonyka még jobban oda simult a férfihoz. Az esteli szellő még kaczérabbul suttogot bele csengő-bongó hangjába . . . — Látja, közöttünk az a babona ól: hogy ha az ember utczán megbotlik, akkor okvetlen ráakad az ideáljára . . . — Úgy — szólott a kísérő — hát ebből következteti ! Azután tovább mentek. Egyszerre csak fölkaczagott a férfi. Az aszzonyka megijedt, megrezzent, azután kérő szemekkel fordult kisórőjóhdz : — Ugyan Károly, mi jutott eszébe ? — Kiváncsi ? Elmondom . . . Látja ón mindég azt hittem, hogy előbb kell találkozni egy asszonynak az ideállal s csak a találkozás után lehet . . . megbotlani . . . s maga fordítva mondja a dolgot. Az asszonyka keztyüs kezével befogta a maliciosus kisérő száját . . . A májusi szellő kaczagva vitte tova a beszédet s vele a történetet-, mely kedves de azért csípős, mint rózsalevelek között szúró tövis. Zombory Dezső. rekszobába, Ott játszadoztak Ákos és Nelli. Egyszerre Nelli igy szólt Ákoshoz : — Unom ezt a bábú kocsikázást. Játszunk mást. — No jó. Hát mit ? — Játszunk papát-mamát. — Ez jó lesz. Az apa figyelni kezdett a gyerekek beszélgetésére. — Én leszek a mama, — te a papa, osztotta ki Nelli a szerepet. — Ez a két bábu az Ákos és a Nelli. — En nem leszek papa. Én a Miki bácsi teszek. — Hát jó ! Légy te a hadnagy bácsi. Nelli a két bábut fölkapta a földről : — Eredjetek aludni a másik szobába. A kis lány odébb tette a két bábut. Ákos lábújjhegyen a szekrényhez ment, belebujt s az ajtón kopogtatott. — Lehet ! — suttogá Nelli. Ákos kilépett, mutató ujját ajkához emelte s fontoskodva suttogott: — Elment.. . ? — Jöhetsz bátran. Ákos Nelliliez ugrott s átkarolta : — Te édes ! — Mikim ! — Meddig marad oda a vén medve ? — Mig a kaszinóból ki nem söprik. — De hátha vissza jön ? — Az ajtó zárva van. A gyerekszobán át kisurranhatsz a lépcsőre. — Angyalom! —■ Mikim ! Ments mag ettől az embertől. — Sose törődj a vén majommal. — De gyűlölöm. — Azért vagyok én, hogy legyen akit szeretsz ! — Egy csókot. — Czupp ! — Czupp ! — Ah, zörej van. — Őjön. — Valóban visszajött. — Fuss 1 Később várlak . . . — Még egyszer, czupp . . . — Czupp . . .! Ez a gyerekjáték oda került a bíróság elé. Most már törhetik fejüket a komor bírák afölött, hogy a gyerekjáték képez-e váló okot? * A város múlt évi zártszámadása. Szatmár város 1903 esztendőről szóló zártszámadása tegnap készült el. A zártszámadással a gazdasági szakbizottság e hó 15-én délután tartott ülésén foglalkozott s a főszám- vevő részletes előterjesztése után a közgyűlésnek jóváhagyás és elfogadás véget ájánlani határozta. Mint örvendetes tényt közölhetjük, hogy a zárszámadás 40 ezer korona maradványnyal végződött, noha az egyes tételeknél a kiadások nagyobbak voltak mint az előző évben, de vannak oly tételek a melyeknél az előirányzatnál tetemesen nagyobb összegek folytak be. A zártszámadást a város kinyomatja és áttanulmányozás, czél- jából a törvényhatósági bizottság tagjainak megküldi s csak igy kerül tárgyalás elé a közgyűlésen. * A képviselő választók névjegyzéke. Szatmár város országgyűlési képviselő választóinak névjegyzékét összeíró bizottsága elkészült munkájával. A név jegyzék ügyében a központi választmány o hó 15-iki ülésén foglalkozott, s a kiigazításra vonatkozó munkálatot be fejezetnek nyilvánította. Az ideiglenes névjegyzék május hó 5-napjától kezdve 15 napon át akárkinek rezdelkezésére áll s e határidő alatt az esetleges kifogások és reklamácziók megtekinthetők. A névjegyzéket közszemlére fogják kitenni május hó 5-én. Az uj névjegyzék szerint most 1820 választó van. Mintegy 130 választóval több, mint a múlt évben A központi választmány a névjegyzék megtekintésére vonatkozólag a napokban hirdetményt fog közzé tenni. A nyári idényre érkezett angol gyapjúszövet újdonságokra felhívjuk a n. é. • úri közönség figyelmét« WEISZ GYULA ... —..... posztókereskedő ■ ■ Sz atmár, Deáktér, a hol az egész kontinensen elismert Martin Sohns & O Ltd. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli • • raktára van. • #