Szamos, 1904. február (36. évfolyam, 9-16. szám)

1904-02-21 / 14. szám

zendő, mig a másik része a házi csatlakozásokból térülne meg. A közönség ugyanis ezáltal a pö- Czegödrök tisztításának a dija ló! szabadulna fel. S ha ez a költ­ség vál-amivel magasabbra rúgna is, mint a mennyit a közönség mostan fordít e czélra, ezzel szem­ben kárpótolná a közegészség ja­vulása, amennyiben a szennyes és rothadásképes anyagok keletkezé­sük után haladéktalanul lennének eltávoiitva. Mindezek a körülmények pe­dig egyre hathatósabban érlelik meg azt az eszmét, hogy a víz­vezeték és csatornázás kérdését ne hagyjuk hosszasan pihenni, mert mindaddig, mig a kérdés gyökeres megoldásába nem fo­gunk, az ötletszerű csatornázási tervek kiadásunkat csak hasztala­nul szaporítják. Merénylet egy szolgabiró ellen. Kállay Ödönt megtámadták. Megdöbbentő eset liirét közli velünk csengeri tudósítónk. Kállay Ödönt, a csengeri járás szolgabiróját tegnap éjszaka ismeretlen tettesek orvul megtámadták és botokkal sú­lyosan megsértették, úgy, hogy Kál­lay több hétig lesz kénytelen az ágyat őrizni. Az esetről értesülés3Ínk a kö­vetkezők : Még a nyáron történt, hogy Sályi községben biróválasztás volt, amely a falu lakosságának békéjét megbolygatta. A választást Kállay Ödön szolgabiró vezette, ki ugyan mindent elkövetett, hogy a válasz­tás két jelöltje között támadt egye­netlenséget elsimitsa. A két párt szavazói azonban mindezek daozára összekülönböztek egymással úgy, hogy a választáson egy kis harcz fejlődött, ki. Kállay Ödön ekkor a rend helyreáilitására a készenlétben lévő csendőröket mozgósította, hogy a nagyobb veszedelemnek elejét vegye. A választás mérlege a hivatalos je­lölt javára billent Ezért általános lett a harag és gyűlölködés- A vesz­tes párt még most se tudott bele- nyugodni a választás eredményébe. A harcziasok mindezért Kállay Ödön szógabirót okolták és egy né hány heves vórü raugyar bosszút li­hegett Kállay Ödön ellen. Többször esett szó erről a falu korcsmájábau s ott volt eset, hogy egyik-másik választó igy nyilatkozott: — De hiszen leütöm lén azt az embert! Úgy látszik azonban, hogy a bosszú kielégítésére eddig nem na­gyon kínálkozott alkalom. , Kállay Ödön tegnapé ^>t K. Tót­fai uban volt hivatalos kiküldetésben. Útjáról este érkezett haza Csen- gerbe. Midőn már a faluba ért, le­szállóit lováról és gyanútlanul ment a paripa mellett lakására. Egy sötét sikátoron kellett keresztül mennie. Semmire se gondolt, midőn a sötétben hirtelen több alak állott elébe és botokkal, fütykösökkel agyba-főbe verték. A merénylők ezután az éj sötét leple alatt elmenekültek. Kállay elesett és sokáig hevert a földön. A midőn magához tért, haza vánszorgott a lakására s most súlyos betegen fekszik. Az esetről nyomban értesítette a csendőrséget, mely a legnagyobb aparatussai nyomoz a tettesek után A vizsgálat kiderítette, hogy a. merénylők sályi emberek és hogy tettük a biróválasztással kapcsolato­san bosszú müve volt. HÍRROVAT, Személyi llir. Dóczi Imre, ref. főgimn. felügyelő 19-én M.-Sziget­ről a helybeli ref. főgimnázium f. leányiskola és nöképző meglátoga­tása czéljából városunkba érkezett. * Életrajz. Vármegyénk ás vá­rosunk uj főispánjának életrajza a következő: Kristóffy József C^anád vármegyében a nagylaki kerületben fekvő Makón született 1857-ben. Kö­zépiskolai tanulmányait Temesváron és Aradon, a jogi tanulmányait pe­dig Becsben és Budapesten végezte. 880 —1883-ig meg ei aljegyző volt ísanádban, 1883 —1886 ig fogalmazó , közmunka- és közlekedésügyi íní Iszteriumban, 1886—1896-ig megyei őjegyző Csanádbau; ez utóbbi idő lat.t a közigazgatás terén szerzett rdemeiért legfelsőbb kitüntetésben észesült. Mint szabadelvüpárti 1896 »an először választatott országgyü- esi képviselővé. Élénk részt vett s lariament munkálkodásában s mini a földrni velósügyi-bizottság tagja, befolyt a munkástörvóuyek alkotó sába, később pedig a közigazgatási- ’■bizottságba lépett át s a közigazga tás rendezésével kapcsolatos kérdó sekkel foglalkozott s e minőségben előadója volt az egyszerűsítésről szóló törvényjavaslatnak. Tagja volt az ögszeférhetienségi törvényt revidiáló bizottságnak is, hol az enyhébb ál­láspontot képviselte s ez irányban többrendbeli módositványa fogadta­tott el. Tagja volt a IV. biráló bi­zottságnak, a közigazgatási-bizott­ságnak és 1898 óta a delegácziónak. * A Kölcsey-kör legközelebbi felolvasóestedét f. hó 25-ikén d. u fél 6-kor fogja tartani. Előadó Gál Jenő oki magánmérnök lesz, aki Amerikáról fog kulturhistóriai képe két bemutatni Gál ur huzamosabb időt töltött Amerikában s igy al­kalma volt tapasztalati utón az új­világnak a mienkétől eltérő voná­sait s azon tényezőket megismerni, amelyeknek Amerika csodálatos fel­virágzását, sőt nagyságát köszönheti. S ha általában minden müveit em­bert méltán érdekelhet e különleges világnak rajza, különösebb mérték­ben is éfdekes reánk magyarokra nézve e távol világrész ismerete, ahol annyi honfitársunk keresi és találja boldogulását s jut sok eset­ben az itthoninál nagyobb boldogta lanságba. Az előadás a városháza nagytermében lesz. * . egélyezés. Régi közmondás az, hogy ahol legnagyobb a szükség, ott van legközelebb az adóvégrehajtó. De a városnál csak az imént ismer­tetett szomorú ex-lex adóévnegyed után ez nem ig}' történt. Ugyanis a pénzügyminiszter a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezése i oly tán nyújtandó segélye­zés czimón a helybeli adóhivatalnál a város részére kiutalta a múlt évről még ki nem fizetett 7699 kor. 16 fillért és a f. évre hasonló czimen engedélyezett 20,000 koronának a január és február hóra eső részletét vagyis 3333 kor. 33 fillért. Ezt a 11032 kor. 49 fillért a városi pénz­tári hivatal pénteken fel is vette. De nehogy' azt higyje valaki, hogy ez az összeg oly égi manna, melynek felpapálásáról csak ez után kell gonl doskodnunk. Mint rendes fedezet, be van az helyezve költségvetésünkbe szépen! * Felolvasás. A Kölcsey-körnek csütörtöki szabad liczeumi estéjén nem‘érhettem“ azért foglalkoztatá leg­tovább agyamat-szivemet. Körülbe­lül ezt fejezi ki első ideálom modora, lénye, szava, minden porczikájának minden mozdulata. Hja ! Uram, azóta nem ábrándoztam ám önről, hanem igenis éltem boldog szerelemben. Tapasztaltam, tanultam, világot, em­bert próbáltam, de nem mint ön! így nem vagyok oly blazirt, hanem igazi, szerelmes, életvig, egészséges teremtés, ki nem csömölt meg szivé­ben mint ön. Ki most is szereti forró szerelemmel, lázasan, nagy lelki, testi energiával mostani ideálját, mostani szerelmesét! Azt, ki lega lább részben felelt meg leánykori álmainak, rajongásának. S ez az Uram, ami önnek tetszik bennem. Igen ez ! Nem is hervadó szépségem ! A tűz mit pillantásaimban lát. A szerelmi vágyódás, mit merengő ki­fejezésében lát. A melegség, mit szi­vem szavaiból kiérez. Az életkedv, mi kaczagásomból kicseng. Ön mind e csengő bongó idegeit kissé izga­lomba hozó, kedvét derítő muzsikát halija s nem tudja, hogy azr egy sze­relmes, szenvedélyes, eröss v\i asz- szony tüzlelkónek hullámzása, «ziv. érzemónyeinek hangos vibrálása, forró vérének még forróbb lüktetés <, az egyetlen ideálja iránt. Nem kí­vánja tudni ugyebár, hogy ön azon ideálok egyike, kik leányfejem elbó- diták tüzes pillantásaikkal — me­lyekben ón lelki szerelmet is keresek — kik kézcsókjaikkal csak izgatni igyekeztek s nem a néma hódolatot, igaz szeretetet csókolták bele keze­imbe. Ki egy-egy esteli udvarlás után elkábitott volna lázas suttogásával, csábitó szerelmével — ha anyai sze mek gondosan nem őriznek — hogy reggel túl adjon rajtam, latinját ma­golva siessen az egyetemre önelégül­ten mosolyogva az elmúlt élvekre s igy hány más járt volna még utá­nam? Ezt most tudom csak uram! Akkor én ábrándoztam édes uram! Bezzeg ma — a korzón — ön ábrán­dozott olyan asszonyról, ki fáradt, unott idegeit azért hozza vibrálásba, mert elérhetetlennek véli. Ebben nem csalódott. Úgy járt vele, n.int valamennyi vágyaival. Ne - kereste benne a magasztosát Nem engedé lelkét merész szárnyain fellendülni. Nem maradt az élet hétköznapi po­rában s ha gyenge lelkét megkapta eszményi férfiak, hősök nemessége, vagy egy-egy költő lelkesedése is, röviddel utána testi életével elfog­lalva lelke visszapottyant a hótköz­napiassígba, honnan tovább nem ju­tott. Ott is marad. Úgy is néz ki. Külső lénye legjobban tanúskodik róla, amint itt czipeli magát hauyag nembánomsággal fodrásza által re- touchirozvi kedves, imádott Szatmá- rom korz ján. Leány világom kis virányos fö'dón! Lássa, kárba vész újbóli udvarlása, igyekező hóditó pillantgatása Hiába pazarolja reám szelleme, ereje, temperamentuma ma­radványait. Eár-kár károgom magá­nak ! En lásst, ennyivel be nem ér­tem régen sen, most sem! Oh ne­kem ir szereim, ömlegéseket — ré­gen irt leveleitől másolva. Én fris­seket irok másmk. Mai szivem dik­tálta forró, édes ígéreteket — mos­tani ideálomnak, lelkem szerelmének! Vegye ezt tudonásul egykori eszmé­nyem romja s ne igyekezzék kérem többé hatni reám érzéki szerelemtől pislogó szemeivel Szeretnék önnek bucsuképen leán csókjaimból üdvöz­letül ártatlan, mejeg érzésben odale­helni, de nem, nem tudok! Nem uram, ne kívánja ! Annál igazabbat, forróbbakat -küldök igazi fórfiideá- lomnak. A viszontlátásra tiz óv múlva! A kedves szatmári korzón Akkor is legény lesz még? S szerel mes ? Lelkem, szerelmes ? a városház nagytermében Péchy Tibor mérnök olvasott fel a burok­ról A felolvasó első nehány monda­tából kitűnt viiáglátottsága, jó Íz­lése és int,9lligeutiája s bár az egész felolvasás jóformán a saját tapasz­talati tóuyeit tartalmazza, igazi di­cséretére szolgál, hogy a maga sze­mélyével mentői kevesebbet foglal­kozott. A felolvasásban egyébiránt nem volt valami szigorú rendszer, hanem az egészen mozaikszerü ké­pet nyújtott. Kezdte a felolvasó a búr nép eredetén, jellemzésén és szokásain; folytatta az égalji, föld­rajzi és városi viszonyokon ; majd áttért a szomszédos államokra; ki­szakított végül egy darabot a lezaj­lott angol háborúból s a búr tábori élet festésével zárta be érdekes és gördülő stílben megirt felolvasását. Az egy óra hosszáig tartó felolva­sást a jelen volt nagyszámú közön­ség lekötött figyelemmel hallgatta és élénken megéljenezte. * A szatmárnémetii ügyvédi kamara, közhírré teszi, hogy dr. Komáromy Zoltán ügyvédet a ka­maránál vezetett ügyvédek névjegy­zékébe Szatmárnémeti székhelylyei, dr. Sternberg Endre ügyvédet a ka­maránál vezetett ügyvédek névjegy­zékébe Nagykároly székhelylyei be­jegyezte. * Meghívás, A vármegyei alis­pán városunk törvényhatóságát a Nagykárolyban február 25-én tar­tandó főispáni beiktatási ünnepre meghívta. Jelentkezni február 21-ig lehet a polgármesteri hivatalban. * Eljegyzés. Hajdú Miklós vá­mos oroszi ev. ref. lelkész eljegyezte Kántor-Jánosiból Szuszay Margit kisasszonyt. — Binder Milán posta­tiszt eljegyezte Tóth Margit kisasz- szonyt. — Lengyel László postatiszt eljegyezte Koós Sándor városi hiv- kedves leányát, Erzsiké kisasszonyt. * Lószemle. A kassai honvéd uszárezred által magánosok részére kiosztott katona lovak szemléje, f. évi márczius hó 10-én reggel három­negyed 7 órakor fog megtartatni a városház előtti téren. A szemlére a tanács Jókei Károly al kapitányt, mint a hatóság képviselőjét, Soltész Miklós városgazdát mint szakértőt és Somogyi Mátyás m. kir. állatorvost küldötte ki. * Közgyűlés. A Szatmári gőz­malom részvénytársaság rendes éri közgyűlését ma délelőtt 10 órakor a takarékpénztár tanácstermében tartja meg, a melyre a városi tanács, a város képviseletében, amely 125 db. részvénynyel vau érdekelve, dr. Va- jay Károly tiszti főügyészt küldötte ki. * Államosítás. A város által megvásárolt Rákóczy-utczai kettős óvoda állami kezelésbe leendő áta­dása iránt, a város és a kir. tanfel­ügyelőség között a szerződés meg­köttetett és az jóváhagyás végett három egyenlő példányban a vallás­os közoktatásügyi minisztériumhoz beterjesztetett. * Jóváhagyás. A szatmárvár­megyei gazdasági egyesület által rendezett kertészeti kiállítás támoga­tása ügyében hozott azon közgyűlési határozatot, amely szerint a közgyű­lés villamvilágitási dijakra 500 ko­ronát, jutalomdijakra 100 koronát szavazott meg, a belügyminiszter jóváhagyta és dr. Törseök Károly bizottsági tagnak ezen határozat el­len beadott felebbezését elutasította. * Gyászhir. Id. Fényes Péter folyó hó 18-áu déli 12 órakor élete 70-ik évében, rövid szenvedés után elhunytát. Az elhunytnak hült teteme f. hó 20-án nagy részvét mellett té­tetett Batizon az ev. ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra. * Gyászhir. Papolczy Zoltán apai ev. ref. lelkészt és nejét súlyos csapás érte. Szép fejlődésnek indult kis fiuk, Zoltán halt meg f. hó 18- án rövid szenvedés után. % gazda Közönség figyelmébe zsánként 14 korona és jquassitz“ árpámat ára métermázsánkint 12 korona. Németit Elemér Gyűrtelek vasút Mátészalka.

Next

/
Thumbnails
Contents