Szamos, 1904. január (36. évfolyam, 1-8. szám)
1904-01-21 / 5. szám
XXXVI. évfolyam. Szaímár, 1904. csütörtök január ho 2V 5-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAK ÉS CSÜTÖRTÖKÖNElőfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 20 fillér. SZEKKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak rizatmaron, a .'&p kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosahb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fiHér. Ä kamatnélküll kölcsön. A legújabb szocziális eszme a kamat nélküli kölcsön. Első pillanatra ez hihetetlennek látszik, — epen napjainkban, a midőn az egész hitelművelet a kamatozáson alapszik. Ha ez megvalósulhat, ez az uj korszaknak legfontosabb szocziális vívmánya. A mai anyagias korszakban nehéz elképzelni azt, hogy kölcsön egyáltalában kamat nélkül legyen. De ha ez mégis lehetséges, óriási jelentőségű dolog. Sajnosán tapasztaljuk a mai hitelezés nehézségeit. Régentől fogva érthetetlen volt az agrikultur Magyarországon, hogy mig az ingatlannal biró gazdák s birtokosoknak nem volt hitele, vagy csak nagy nehezen tudta hitelét kielégíteni, ugyanakkor a kereskedő világ minden tagjának — bármilyen vagyontalan is lett légyen, — ha czimtáb- lája volt, azonnal hitele is volt. Ezen hitellel éltek a félreeső falvak kis szatócsai is, amidőn az ottani birtokos vagy épen a parasztgazda, vagy a kisebb emberek hitelhez nem juthattak. Nagyot kellett a földnek fordulnia, hogy ma már a kamat nélküli kölcsön eszméje áll előttünk s vannak, akik megvalósítani törekednek. Ezen kamatnelküli kölcsön eszméjét a Magyar Védő Egyesület (Budapest József-körut 19.,) ezen hazalias önzetlen szervezet kívánja a hazai mezőgazdasági és ipari termelés előmozdítására és védelmére életbeléptetni és megvalósítani, mivel egész közállapotainkat javítaná. A M. V. E. teljes tudatában van annak, hogy a hazafias fel buzdulás mellett bármily nagy nemzet# czélok csak akkor lesznek állandóak és maradandók, ha azok mellett az anyagi érdekek is kielégítést találnak. Ezért nagy nemzeti czéljainak megvalósítására egy országos iparpártolási bankot kivan létesíteni részvényekre, a mely részvények a tisztajövedelemből 6 százalékos kamatot élveznek. Ezen iparpártolási bank a hazai ipari termékek vásárlására minden postatakarékpénztár utján, vagy a központban vásárlólapokat áru cseket ád készpénz ellenében, melyet minden vevő, a hazai árut készítő gyárban, iparosnál vagy kereskedőnél teljes értékben vásárolja be szükségleteit a legalkalmasabb, megfelelő időben. Ezen vásáriólapok után az egyletbe belépett gyárosok, iparosok és kereskedőkkel való egyezmény alapján a vevők 5 százalékos pénztári engedményt nyernek. Vagyis ezen 5 százalékos tiszta megtakarítás olyan előny, mit készpénz vásárlás mellett sem érhetünk el, de különösen nem, a kicsinyben vásárló és vidéki nép Hogy a hazai áru vásárlását az egész vonalon országszerte előmozdítsa a M V. E. vagyis hogy a hazai áruforgalmat nagyban emelje és kiterjessze, azon vidéki feleknek fogyasztóknak s vevőknek, ak k azonnal a megfelelő készpénzzel nem rendelkeznek a vásárló lapok megszerzésére, kamatnélküli kölcsönt nyújt egy félévi időtartamra, ha a fél hitelképessége két jótállóval — v'áitófedezet mellett — igazolást nyer. A kölcsön havonkénti részletekben fizettetik vissza. Olyan vásárló feleknek, akik 6 hónapon túli hitelt óhajtanak, a vásárlólapok 3 százalék kamat fizetés mellett nyujtatik a megfelelő hitelbiztosítás ellenében; esetleg betáblázás mellett. A kiadott vásárlólapokat a Magyar Védő Egyesület országos iparpártolási bankja, nyomban a bemutatáskor, készpénz ellen valtja be a kötelékébe lépett gyárosoktól, iparosoktól és kereskedőktől 8 százalékos levonással. Vagyis 3 százalékért vállalja át a M. V. E. iparp. bankja a kockázatot a gyárosok kereskedők és iparosoktól, a mivel ezek a hitelezéstől és a vele járó kellemetlenségektől s a kintlévőségek behajtása és költségeitől menekülnek meg, mig ellenértékűi uj és nagy vevőközönséget nyernek, mindazokat, akik a mint a M. V. E. tagjai, hazai árukat és a fenti kedvezmény mellett vásárolni akarnak. A kamatnélküli kölcsönt élvezők, bár nem részesíthetők az 5 százalékos pénztári engedményben, mégis hitelszükségletük eddig el nem ért, soha nem álmodott előnyökkel nyer kielégítést. Azon tény, hogy egy nagy rétege a fogyasztóknak, áruszükségleteit, vagyis háztartásának és gazdaságának kellékeit kamat nélküli kölcsönnel képes minden időGeniusöiiinak. Én áldott átkom, csöndesen lemondva Köszönt szegény, bus dalos madarad . .. Az eltűnt múltat százszor elsóhajtja, A láng kilobbant, csak pernye maradt! Csak «miéked — s benépesül az álom Képeddel minden néma éjszakán . . . Siratlak mindig, könytelen szemekkel, A mig halálom nem hallgat reám! Oh mennyi kincs, dalreszketett szivemben, Milyen magasztos volt a küzdelem . . , Mit bántam azt: kaczagjon ki az ember, Csak engem üdvös boldoggá tegyen ! Kezem oh mindig összekulcsolódott, Imádságul mi édes volt neved . . . Nem ismered az álmok bus királyát, Dehogy ismered beteg lelkemet! Oh nem a fény, a pompa volt a czélom, Mig lelkemet a dalba léhelém . . . Befontam fődet tiszta dal virággal, Te szent, te fényes, égi tünemény ! Oh azt imádtam benned: mi magasztos, Mihez, a földnek árnya sem tapadt . . . Én rácsókoltam lépteid nyomára Az én merengő hitvallásomat! Oh hogyha majd a néma messzeségben, Fel-felvirit szomorú, halk dalom . . . Oh lesz-e csak egy megbocsátó szócskád, Hogy érted kárhozom el angyalom! Hisz nem panaszlom el szent Istenemnek Mi mindent is vesztettem benned el . . . Hogy annyi dolga lesz csupán a sorsnak : Hogy mihamarabb majd temessen el! I mm Ah de szeretlek égő bánatomban, Szeretlek, mig a lelkem kiszakad . . . Megáldom a te átkos büszkeséged, És megsiratom árva magamat! . . . S egy fényes reggel majd ha hire kelne, Hogy üdvözöltél én hunyó napom . . . Akkor dicsőül meg ez a keserves, Ez a lemondó, csöndes fájdalom! Oh vannak még, a kik eszményt imádva Lassan senyvednek el panasztalan . . . S a lányok csengő vidám kaczajára Zokogni, sirni kezdnek hangosan . . . És mindent-mindent mélyen eltemetve Lelkűk a fájdalom mezébe jár . . . A nevetést, a mosolyt elfelejtik Ezért a szóért: eszmény, ideál! Fliesz Henrik. Megjelent a Franklin-féle „Magyar Remekírók“ njabb öt kötete! „Irodalmi esemény van készülőben ; arról van szó, hogy nemzeti irodalmunk összes elhunyt nagyjainak halhatatlan munkái egyöntetű díszes kiadásban kerüljenek a magyar nemzet kezébe“ — ezekkel, vagy körülbelül ilyen szavakkal jelentette a magyar napi sajtó ma két éve a Franklin-féle .Magyar Remekírók“ első sorozatának akkor küszöbön állott megjelenését. Ma, rövid két év után, megjelenik ennek a nemzeti és irodalmi szempontból egyaránt fontos vállalatnak 4-dik ötkötetes sorozata. Ennek a negyedik sorozatnak öt kötete a következő : 1. Kurucz költészet (az egész gyűjteményinek 4 dik kötete) sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta: Erdélyi Pál. Ez a kötet a „Kurucz- költészet“ emlékeinek válogatott gyűjteményét foglalja magában, s mondanunk sem kell, bogy a XVII. és XVIII. század találkozására eső és virágzó nemzeti költészet méltán helyet talált ebben a nagy vállalatban. Ennek a költészetnek erős nemzeti érzése, gazdag és szabadon alakuló formai készsége van; szenvedélye és lobogása szivünket fogja meg, pompás és színes nyelve és kitűnő ritmusa gyönyörködtet. Irodalmi emléke ez a független és szabad, bár szorongó, nemzeti önállóságnak ; politikai hagyományaiban csak olyan mélyen meghat, mint költői szépségeivel. A dicsőségesen felragyogó és szomorúságban el hanyatló szabadságnak ujougása és keserűsége, dicsősége és bánata zendül meg benne ; a ka ruezvilágnak magyar lelke és hangja ól és csendül meg általa. Az előttünk fekvő vaskos (18 Ívnyi) kötet, a melyet — mint már említettük — Erdélyi Pál nagy lelkiismeretességgel rendezett sajtó alá és ugyanő látott el tájékoztató bevezetéssel is, a nép költői szellemét és alkotó képességét hirdeti. Válogatott gyűjtemény ez, s anyagában vannak nem tisztán népi eredetű darabok is; de minden darabban van valami értékes vagy jellemző: érzésük, korfestő tartalmuk liraiságuk, versbeli szépségük, vagy történeti vonatkozásuk által. A kötet végéhez csatolt igen becses „Jegyzetekében Erdélyi a gyűjtemény egyes darabjainak forrása és szerzője iránt nyújt az olvasónak tájékoztatást. 2. Kisfaludy Sándor munkái. I. kötet. (Az egész gyűjteménynek 10-ik kötete.) Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta: Heinrich Gusztáv. E kötetben kapjuk Himfy szerelmeit: a kesergő és a boldog szerelmet, a költő előszavával. A két ivre terjedő „Bevezetós“-b. n jeles irodalomtörténészünk, Heiurich Gusztáv, valóban klasszikus tömörséggel adja Kisfaludy S. élet- és jellemrajzát, egyúttal részletesen méltatva e főmüvének, a „Himfy Szerelmei“-nek keletkezése történetét és annak a maga korára gyakorolt páratlan hatását. Rőt ti Fülöp kárlsbádi ezi pora k tárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrás*. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett, Szatmár és vidéke legnagyobb czipó'raktára az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek ~~ ezipők és csizmák a legjobb kivitelben. fMegérh zlrlt!!
