Szamos, 1904. január (36. évfolyam, 1-8. szám)

1904-01-21 / 5. szám

ben, vagy épen akkor, amikor arra szüksége van, vagy mikor annak ára neki a legmegfelelőbb, olyan előnyösen beszerezni, olyan vívmány, hogy ez valóban megragadja minden ember minden szo- cziologus figyelmét, mert teljesen alkalmas arra, hogy a magyar termelők és fogyasztók táborát egyesítse és a magyar, pénznélküli gazdáknak a kellő pillanatban a vásárló képességet megszerezze.

Méitó arra, hogy mindenki e nagy eszme megvalósítására siessen s hogy a bankba az elérhető 6 százalékos jövedelem mellett minél többen részt véve, ama milliók álljanak ezen valóban nemzeti iparpártolás szolgálatára, mely- lyel a népünk erőgyűjtése bizto- sittatik.

Az áru-csek kibocsátása egymagában is óriási jelentőségű dolog a hazai iparpártolás emelésére.

Az áru csekkel kapcsolatban a legszerencsésebb gondolat, a magyar származású árukat a M. V. E. védjegyével, mint országos és egyöntetű védjegygyei ellátni és megjelölni.

Ezen védjegy a régi vitéz - ségi érem, a hajdani Védegylet jelvénye, hármas halmon kettős kereszt, cserkoszoruval övezve.

Ha minden vevő ezen védjegyre figyel s csakis az ezzel ellátott magyar származású áruknak ad előnyt a külföldi előtt, hazai iparunk, mezőgazdaságunk fejlődésének javára meg van mentve. Azon kereskedők, iparosok és gyárosok, akik ilyen magyar származású árukat előállítanak s lorga- lomba hoznak, kirakati üzleti táblákkal lesznek ellátva a vevő közönség előtt való igazolásra. így

A „Magyar Remekírók“ most kiadott negyedik sorozatának legérdekesebb kötete azonban kétségkívül a 3-ik (a gyűjtemény 16-ik kötete), melyet Berzeviczy Albert rendezett sajtó alá.

Ez a kötet gróf Széchényi István munkáiból (I. kötet) a Hitel-t, a Világ-ot, a Stádium-ol, és az üti rajzok at tartalmazza. A kötet élén egy körülbelül három ivre terjedő „Bevezetés“ olvasható, a mely hol essay-szerüen, hol még inkább az életrajz fonalán haladva, alaposan méltatja a legnagyobb magyarnak korát és az ő működését, és mintegy előkészíti az olvasót gróf Széchenyi István munkáira. Olyan ez a „Bevezetés“, hogy abból sem elvenni, sem ahoz hozzá adni nem lehet semmit. Berzeviczy a saját tudásából emlékoszlopot emelt gróf Széchenyinek és mindjárt megírta hozzá a méltó pi- edesztált is. Berzeviczy a 43 oldal szűk keretében, művészileg és plasztikusan formálta meg Széchenyi alakját, méltó keretül állítva oda annak korszakát is. Olyan tanulmány ez, a melyben megvannak a jeles irodalomtörténésznek minden jó tulajdonságai : az erő, a hűség, az erély, az igazság, meg a szeretet. Ehhez a munkához nem fér hozzá semmi „ha“ és semmi „de“ ; ebben a kritikai lelkiismeretesség a nagy személyes tisztelettel ritka összhangzásban párosul.

Széchenyinek fent elősorolt munkáit azonban nem egész terjedelmükben találja itt az olv„só, hauen, belőlük csak azt, ami azokból maradandó, el nem avult, mindenkor aktuális és örökbecsű. És ez jól van

minden vevő saját maga ellenőrzi a hazai áruk származását. Milliók kezében ez a legsikeresebb békés fegyver ama 900-tól 1200 millió koronáig menő összeg visszaszerzésére, mit ma a külföld viszen ki tőlünk szükségtelenül évenkint.

Sajátos pénzügyi helyzetünkben koronája ezen mélyreható uj hitelszervezetnek a kamatnélküli kölcsön.

A mikor mintegy 1000 millió korona kénytelen a takarék- pénztárakban 3 százalékra vagy 3 és fél százalékra tétlenül heverni, mivel a tőkével bírók jövedelme is megcsappant s vásárló képességük is csökkent.

A nemzet legnagyobb része épenséggel nem tud jogos hitelhez jutni.

Ezen milliók tömegére a ka mat nélküli kölcsön igazi megváltás.

Sajnos, hogy idáig minden pénz és hitelművelet a tömegek kizsáományolásának elvén alapult, így állott elő a nagy szegénység, s igy torlódott össze a sok nagy tőke.

Ezen uj hitelszövetkezet íor- duló pontot jelent. Főtörekvóse a társadalom széles rétegeinek is juttatni vagyont ama sűrű 5 százalékos megtakaritás és a kis embernek is a kamat nélküli kölcsön utján.

A gyárosok iparosok és kereskedők eddig is kiadták ugyanezen engedményeket, sőt többet,

de nem a közvetlen fogyasztók javára, ezért érdekeik nem voltak megvédve, mit folyton rontott az osztrák verseny. Mostan maguknak is, vevő közönségnek s a fogyasztók millióinak is javára

igy. Göthe összes munkáinak kelendő kiadásaiból is hiányoznak anatómiai és színelméleti tanulmányai, és Voltaire 36 nagy kötetéből is csak há rom forog közkézen a franczia kiasz- szikusok könyvtárában. De ki merné azért állítani, hogy ezek kivonatolt, vagy épen hiányos kiadások; mindössze megválogatott kiadások, a melyek csak azt adják, a mi máig ifjú maradt.

4. Vörösmarty Mihály munkái. IV. kötet (a gyűjtemény 25. kötete); tartalmazza a drámai költemények 2-dik részletét. Ezt is, mint az előző három Vőrösmarty-kötetet, Gyulai Pál rendezte sajtó alá. Végre:

5. Tompa Mihály munkái. II ik (a gyűjtemény 38.) kötete rekeszti be a „Remekírók“ ezen negyedik se- riesét, a melyben Lévay József a költőnek dalait, ódáit, románczait és balladáit adja gondos szövegben. Ugyanő rendezte tudvalevőleg sajtó alá Tompa munkáinak első kötetét is.

A nagy munka most megjelent köteteinek külső kiállítása mindenben megegyez az eddig kiadott többi kötetekével, a mely annak idején a közönség körében olyan osztatlan tetszéssel találkozott. Annak magaszta- lását tehát ehelyütt mellőzhetni véljük.

Az egész gyűjtemény, tudvalevőleg, 55 kötetből fog állani és annak bolti ára 220 korona lesz, a mely azonban csekély 3 koronás havi részletekben is törleszthető. Megrendelhető a Franklin-Társulamál Buda pesten, de kapható minden hazai könyvkereskedésben is.

szolgál ezen uj hitelszervezet, különösen mint részvényeseknek.

A mit a törvény a megren- delósgyüjtés eltiltásával használni vélt, az áruforgalomban rontott. Ezt is reparálja alaposan az Juj hitelszervezet. A kamatnélküli kölcsön tehát megvalósítható. Általa nyer a fogyasztók és vevők milliónyi rétege, nyer a hazai gyáros, iparos és kereskedő és nyer a részvényes pénzes ember, mert ma az elérhető 6 százalékos kamatot sem állam, sem b.mk sem papir nem nyújtja. Egyszerre felszabadulhat ama lekötött 1000 millió hazai tőke nagy része, mely ha az iparpártolás részére fordíthat i), vele ilyen módon a legíoko- zottak hiteligények is kielégíthetők

Ezen az utón lehet boldog és független a magyar!

Ezen tőkegyűjtés legyen alapja az önálló magyar nemzeti banknak.

Színház.

Egy zseniálisan megirt, de erkölcstelen tárgyú franczia darab, „A csodagyermek,“ amely a múlt szombaton telt ház előtt került színre, egy kis port vert föl színházi életünkben. Telt ház. Úgy tetszik tehát, mintha a közönség nagyrósze egy bizonyos zenótlen operettének nézte volna ezt a bohózatot. íme, egy érdekes tünet. Nem a darab faja határoz, hanem a minősége. Ki haragszik azért általában az operettekre jobban, mint más- faju darabokra, ha miudenik nemben vannak selejtesek? És ha igy van, ki óhajtja a műsornak olyanforma egyszerű megváltoztatását, hogy ne- csak az operettek domináljanak, hanem másféle darabok is osztassanak be, ha az a beosztás csak számokként kezelné a müveket s nem belső 'érték szerint? — Egy pont érintve múltkor felvetett kérdésünkből.

Az a bohózat, „A csodagyermek“ tulságosanfrivol. Hála Istennek, sokkal hátrább van közönségünk a 3ze- cze8sziós erkölcs terén, — hogysem megemészteni tudná e nagyon leplezetlen darabot. S ha van is egy kicsiny rósz a közönségnél, amelyet hát erkölcsi fogalmaiban meg nem rendit inkább fölvilágosit, mégis a nagy többség öntudatlan átadja magát annak a vakmerő érzékiségnek, amely kitör a nyugodt ember vérkeringéséből ilyen dolgok láttára s amely, miután a testét ösztönző vérkeringés hullámaival hömpölyög, termékeny sejtjeivel árasztja el az egész emberi lényt. Ha naivoknak nem akarunk is látszani, mégis meg kell ennyit mondanunk.

Ami az előadást illeti, arról jól kell nyilatkoznunk. Teljes készültség jellemezte ez estét. Széli Gizella úgy látszik változtatott eddigi modoros játékán, mert ez esti szereplését könnyedség, otthonosság jellemezte. Szentes nehéz szerepében dicséretesen állotta meg helyét. Papir és Tábori igen jól alakítottak. Pápai, Nagy S., Lányi, Reviczki jók voltak.

Vasárnap délután gyermekelö- adás volt: sNéma és majma.“ Este az Arauyvirág került színre negyedszer szép közönség előtt. Az előadás itt ott nélkülözte az összhangzatot, a rendezésnek gördülékenyebbnek kell lenni.

„Bob hcrczeg.“ Hétfőn este újra színpadra került, félhelyárakkal telt ház előtt. Az előadás általában véve gyönge volt. A múlt pénteki jobban sikerült ennél. Olyan nehezen mentek a jelenések, mintha teljességgel fejetlenül állna a kuliszszák birodalma. A figyelmetlen rendezés csak annyira terjedt ki valamire valóan, hogy a gárda vitéz csapatát egy, — mondd, ird, harsonák kisiretó- ben hirdesd téreken és halmokon : egy zord hőssel megnövelte.

Kedden egy régi, már lezóná- zott darabot rántottak elő, Schönt- han Pál és Perencz rendkívül szellemes darabját „A Sabinnők elrablását.“ Azért használjuk e kifejezést: rántották elő, mert tényleg úgy volt, hogy miután a „ Csodagyerek“ volt ez estére kitűzve s ezt a szinügyi bizottság kérésére az igazgató levette a műsorról, gyorsan kellett pótolni. Ezért úgy mérlegeltük az előadást is. Színészeink igyekeztek ; Papir, Tábori Nagy Sándor, Széli jók voltak. Mégis az egyes színek beosztása nem volt egészen megfelelő s bizonyos technikai zökkenések tették figyelmessé az embert a rendezés hibáira.

HÍRROVAT.

A szalmán ev. ref. egyliáztan ács f. hó 10-én tartott ülésében el- re ndeite, hogy az egyházi törvény 21—26-ik §§-ai értelmében a három évi cziklus lejártával 190?. decz. 31ikén megüresedett egyházi fő- é» algondnoki, továbbá hót presbyteri, tizenhét egyházközségi képviselő tisztségek folyó hó 24-én, vasárnap d. e. 9 órától d. u. 3 óráig az egyháztanács termében, az e czélra kiküldött bizottság előtt beadandó titkos szavazatok által, a törvény értelmében betöltessenek. Fölhivatnak azért egyházunk szavazati joggal biró tagjai, hogy a fent kitett időben és helyen szavazati jogukat gyakorolni szíveskedjenek. Szavazati joggal bírnak mindazon egyháztagok, kik egyházi adójukat a választás napjáig befizetik. Szavazatszedő küldöttség tagjai: elnökök Dr. Fekete Soma és Vaday Károly, tagok: Czégónyi Sámuel, Mikó László, Reviczky Kálmán, Virág András. Jegyző ; Lovass Aladár. A kilépett tisztviselők — akik ismét megválaszthatok — a következők: Uray Géza egyh. fő- gondnok. Fehér József egyh. aigond- nok. Presbyterek: Halmi János, id. Hérmáu István, Kozma Zsigmond, Lévay József, Kerekes Dániel, Ve- réczy Antal, dr. Jóger Kálmán Egyházi képviselők: Lenkei Ferencz, Bakó Lajos, Koós Károly, Domokos Lajos, id. Gillyén József, Tóth Elek hivatalnok, dr. Harcsár Géza, Bakos Ferencz, Horváth István, Erdélyi István mérnök, dr. Nagy Barna, Bak- csy Domokos, Sárkány Dániel, Szűcs Lajos, legifj. Hérmáu István, Unger Uliman Sándor, ifi, Gülvén József. Szatmár, 1904. január 12. Az egyháztanács.

* A Kölcsey-kör matinéja A

Kölcsey-kör vasárnap délelőtti matinéja, amelyet a városháza dísztér-, mében tartott, oly nagy közönséget vonzott, hog}r alig volt elég hely a megjelenőknek. A programm els# száma Simon Aurél misztótfalusi gyógyszerész ur szavalata volt, Petőfi „Salgó“ ez. gyönjmrü költeményét szavalta el erős orgánummal és páthoszszal, a szavalást zajos taps követte. Majd Kornai Margit k. a. színtársulatunk kedves primadonnája énekelte el dr. Tanódy Endre ur pre- cziz zongora-kisórete mellett Mulder nehéz „Staccato“ polkáját. Iskolázott hangja ennél a finom polkánál szépen bontakozott ki s játszi Könnjm- seggel repült a gyors polkaiitemekea. Látható élénk tetszés kísérte énekét, amelynek végeztével őszinte lelkesedéssel tapsolt a közönség. Az impozáns tetszés nyilvánítás elöl természetesen nem térhetett ki a kisasszony s szép magyar népdallal viszonozta a közönség rokouszenv ét, amelyet meg is kellett ujráznia. Ezután Majos Károly anyakönyvi felügyelő ur lépett a felolvasó asztalhoz s „Mese a bőrtáskáról“ czimme[