Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)

1903-10-04 / 80. szám

Itt bolyongnak ma is köztünk Járva kunyhót, palotát Megfigyelni; valóság-e, Mi álom volt odaát; Van-e béke, van-e öröm, Egyetértés ide lenn Nem sajog-e vérző sebtől Egy magyarnak szive sem ? Hagyjátok itt hősi árnyak Ezt a szegény országot! Az álmodott áldás helyett, Itt csak átkot találtok. Felszakadt a behegedt seb, Melyet már-már feledtünk, Bús jövendőnk éji réme Ott lebeg már felettünk. Ti megváltó félistenek, Kik érettünk haltatok, Véretekből béke fája Ó, miért nem sarjadott ? Miért sínyli hazánk újra A sujtoló mély borút, Miért, hogy e napon szivünk Most százszorta szomorúbb ? Szánjatok meg, hősi árnyak, Szánjatok meg bennünket, Ősi fényünk sugarai Réges-régen letűntek ; A messze föld kerekségén A legárvább nép lettünk, Isten tudja, jövőnk mit ád! Rebegjetek buzgó imát A hazáért s érettünk ! Szabados Ede, HÍRROVAT. j mánypártról számosán szavaztak az indítvány 'mellett; igy Sziklay Ede, Bogyai Máté, Isse jkutz Győző, Bujauovits Sándor, Böszörményi Sándor, Steiner Ferencz, Barcsay Domokos, ; Bernáth Béla, Kubinyi Géza, Sándor József és ! mások. A szavazás után Kossuth Ferencz föl- | állott és indítványozta, hogy a Ház mondja ki Ja sürgősséget a szatmárnémeti kérvényre és ! utasitsa a kérvényi bizottságot, hogy jelentését | a legközelebbi érdemleges ülésén terjeszsze elő. [Rakovszky István hat napot akart szabni a bi­zottságnak, de ezt az indítványt később vissza- j vonta. Hock János támogatta az indítványt, j mire a képviselőház egyhangúlag elfogadta a i sürgősséget. (A kérvényi bizottság csak jövő keddi ülésében fog ez ügyben határozni, mivel | az elmúlt pénteki ülésén a tagok taktikázás- I ból nem jelentek meg határozatképes számban ! * Émlékszobor gróf Teleki Sándornak. | Szatmárvármegyóben mozgalom indult meg az | iránt, hogy gróf Teleki Sándornak emlékszob- I rőt emeljenek. A mozgalom ólén a vármegyei j ifjúság áll és a szobrot a költői parkban emel­nék, ahol a gróf örök álmát aluszsza. Teleki végigküzdötte a szabadságharczot és mint Bem j tábornok hadsegéde diadalmasan nyomult előre i nem egyszer a magyar hadsereg élén. A hadjá- ! ratban való részvételét különben ő maga irta i meg „Emlékeidben, sajátságos humoros tollával Kastélya a nagy időkben a szabadságharcz hő j seinek találkozó helye volt, ott töltötte mézes j heteit Petőfi Sándor is és a költői park egyik j terebélyes fája alatt irta egyik legszebb költe- jményét: a „Szeptember végén“ czimüt. E fa még most is megvan a parkban és alatta nyug- ! szik a nagy költőnek hü barátja, az öreg ezre- | des. Az ő élete egy darab történelem, tele a ! legérdekesebb fordulatokkal, kezdve a márczi- usi napoktól egészen emigránsságából való vissza- J téréséig. Teleki a művészetet is szerette és va­lóságos meczenása volt a vidéki színészetnek. Élete utolsó éveiben az irodalommal is foglal­kozott, egymásután jelentek mega napilapokban, folyóiratokban czikkei, emlékezései az ő saját­ságos humoros és a magyar szellemtől, érzéstől duzzadó stílusában. A miniszter üdvözlése Darányi Ignácz föld müvelésügyi m. kir. miniszter úr kiállításunk j Megnyitása előtt Domahidy Sándor elnökhöz a Mövetkező sürgönyt intézte: I „Domahidy Sándor kiállítási elnök úrnak I Szatmár, Kossuth-kert / A holnapi kertészeti kiállítás alkalmából * fogadja Elnök úr s mindazok, akik a kiállí­tás létrehozásában közreműködtek, őszinte üd­vözletem és szerencse kivánataíqt nyilvánítá­sát s melegen óhajtom, hogy a tisztelt kiállí­tók ne csupán az erkölcsi sikerben találják fáradozásuk jutalmát, hanem termékeik elő­nyös értékesitésóbbn is. Azon széles körű ér­deklődés pedig, melyet a kiállítás iránt úgy a hazai, mint a külföldi szakkörök tanúsíta­nak, szolgáljon Útmutatásul arra, hogy Szatmár és vidékének nagy kincse rejlik a gyümölcs- termelésben, melyet czéltudatos és lankadat­lan munkássággal hazánk és magyar népünk javára folyton fejleszteni kell. Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter. * Emlékeztető. Ma a király névünnepe alkalmából a különféle egyházakban istenitisz- teletek Ugyancsak ma Szatmárhegyen d. o. 101 órakor a hegyközségnek a jövő évi költségve- j tést megállapító közgyűlése. Ma délután 4 óra-í kor a tűzoltók évzáró gyakorlata. Ma este 7 órakor a Vigadóban a kath. legényegyesület szüreti tánczmulatsága. Hétfőn gyümölcsárve­rés este a Kossuth-kerti mulatóban. Kedden az aradi vértanuk gyászünnepe. Szerdán d. e. 9 órakor a függetlenségi párt szervezkedő köz­gyűlése a Károlyi házban. Ugyancsak e napon d. e. fél 12 órakor a vármegyei közigazgatási párt értekezlete ugyanott * Az aradi vértanuk gyászünnepét az ev. ref. főgimnázium ifjúsága külön megüli. Az em­lékünnepnek elörajza a következő: Éuek, elő­adja a főgimn. énekkar. Emlékbeszéd, tartja Osváth Elemér tanár. Szavalat, előadja Kani- zsay Imre VIII. o. t. Ének, előadja az énekkar. Külön meghivók az ünnepélyre nem bocsáttat nak ki, — a közönséget arra ezúton hívja meg az igazgatóság. * A legtöbb adót fizetők névjegyzékét a városi adóhivatal 1904. évre összeállította. Ab­ban száznál több név fordul elő s ezek közül lesz a névjegyzék megállapítandó. A kimutatást a polgármesteri hivatal Ferencz Ágoston tanács­jegyző hivatalos helyiségében közszemlére ki­tétette, ahol az érdekeltek azt 8 napig .bete­kinthetik és ellene esetleges észrevételeiket megtehetik. A mint értesülünk, a régi és uj névjegyzék nem sokban fog különbözni egy­mástól. * Gyászhir. Mint részvéttel értesülünk, Vetter Ambrus nagybányai posta és táviró fő­nök felesége, Nagy Mária úrnő, városunk le­ánya, alig néhány napi szenvedés után, tüdő- gyuladásban váratlanul elhunyt. A szomorú eset annyival inkább ébreszt széles körben fajó részvétet, mert az ifjú családanya férjén kívül több apró gyermeket hagyott hátra mély és vigasztalan gyászban ! c Téves hir. Sokan azt hiresztelték a nagy vásáron, hogy városunkban az állatvásár ismét be lesz szüntetve, de ez nem való, sőt mától kezdve városunkból a kivitel egész Magyaror­szágra ki van terjesztve. Tehát nemcsak Szat­már vármegyébe, de bárhova is nyílt a szál­lítás. * A szegénység csaknem ijesztő mérvben növekszik városunkban. Időről-időre meg szok­tunk emlékezni azokról az összegekről, melye­ket a hivatalos város házi szegényei közt ha- vonkint kioszt. Ez az összeg a lefolyt szeptem bér hóról nem kevesebbet, mint 1998 koronát tett ki. * A helybeli tüzoltó-egyesület az évad előrehaladtával szokásos évzáró gyakorlatát ma délután 4 órakor tartja az őrianyán. * Hetedik esküdtszéki tárgyalás az őszi évadban. Kajtár Imre krassói lakos október 2 án azért állott a kir. törvényszék esküdtbiró- sága előtt, hogy folyó évi julius 23 ik napján, Krassón, az arató ünnepen ivás és szóváltás közben Bírta Jánost agyonütötte. A tárgyalá­son dr. Papolczy Gyula kir. Ítélőtáblái biró el­nökölt ; szavazó bírák Szabó József és Hunyor Ödön; közvádló dr. Némethy József kir. al- ügyész; védő Daróczy Endre ügyvéd; orvos­szakértők dr. Vajay Imre és dr. Göbl Alajos. Az esküdtek bűnösnek mondták ki a vádlottat a vádbeli cselekményben s ezért a kir. törvény­szék őt két évi fegyházra Ítélte. Kajtár meg­nyugodott az ítéletben. * Nyolczadik esküdtszéki tárgyalás. Teg­nap tárgyalta a kir. törvényszék esküdtbirósága szándékos emberölés büntette miatt vádolt Nagy Róza cselédlcány bűnügyét, a ki gyermekét nagy nyomorában megölte. Elnök: dr. Papolczy Gyula, bírák : dr. Fekósházy Gyula és Hunyor Ödön, jegyző : dr. Joanovits Ernő, védő: dr. Kelemen Samu, közvádló: dr. Némethy József, kir. alügyész. Az esküdtek a vádlottat felmen­tették. Áz ítélet jogerős. * A mentők köréből. Pénteken délután a mentők három balesetnél nyújtottak segítséget. Első ízben a Deák-téren Papp Bertalan tvszki hivatalnok leánya önkívületben összeesett. A gyorsan megjelent mentők lakására szállították. Délután 4 óra tájban a villamos gépháztól tele­fonon értesítették a mentőket, hogy Oláh Imre gépész Bányai-uti gépműhelyében Molnár Bá­lint tanuló jobb alsó karját a hajtószíj elkapta és több helyen eltörte. A mentők, miután a tö rött kart megfelelő kötéssel ellátták, sérültet a közkórházba vitték. A harmadik eset főhőse Ellenbogen Sámuel Bányai-uti kereskedő fele­sége, ki a nála szolgálatban levő, zsadányi ille­tőségű Szabó Terkát, azért, mivel tőle egy pár napi szabadságot kért, hogy kis máléját le­szedje, egy porczellán tányérral úgy vágta hoínlokon, hogy Szabó Terka fején igen mély és súlyos sebet ejtett, melyet a mentők kötöt­tek be. * Telephon hírmondó szerkesztőségünk­ben. Hogy mily pompáson működik a mi te­lefonunk, a legjobb bizonyítéka az, hogy a pén­teki katonazene konczertjót szerkesztőségünk­ben hallgattuk. Ugyanis össze voltunk kötve a Kossuth-kerti kiállítási telefonnal, melybe az erős üanghullámok valószínűleg a nyitott abla­kon bejöve, továbbittattak. * Hirtelen halál. Lüervaldt Hugó, tér- govai főszolgabíró (Krassó-Szörény vármegyében) PÁSKUJ IMRE hazai iparcsarnokába az őszi újdonságok megérkeztek Iskolás gyermekek részére kész kelengyék szintén raktáron vannak J. vu v ivyuu vw r m. exxi vx j uji xt» punk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hát­ralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megú­jítani szíveskedjenek. Lapunkat október 1-sejétől kezdve tár­sadalmi, szépirodalmi és gazdasági jellegének fenntartása mellett politikai lappá is tettük abból a czélból, hogy a fölmerülő közér dekü kérdésekhez bármily szempontból ia ^ozzászólbassuns. yf * A képviselőházból. Igen érdekes és nagy arányú vita indult meg szept. 30-án Szatmár­németi város kérvényénél, mely a 3 évet ki­szolgált katonák elbocsátására vonatkozik. E tárgynál Holló Lajos szólalt fel és utalt azokra a humanitárius és törvényes szempontokra, me­lyek ennek a kérvénynek gyors elintézését pa- rancsolólag követelik. Beha‘ó és mindvégig nagy figyelemmel hallgatott indokolás mellett azon indítványt terjesztette elő, hogy a kérvényi bizottság utasittassék, hogy a 3-ad éves kato­nák ügyére vonatkozó jelentését 48 óra alatt mutassa be. Ha sokkal csekélyebb ügyekben, amilyenek például a Lengyel és Rigó-féle men­telmi esetek voltak, tudott az illető bizottság annyira szorgalmatoskodni, hogy még aznap ülést tartott, akkor, úgymond Holló, itt, ahol a nép fiairól van szó, méltán kívánhatunk hasonló buzgóságot és gyorsaságot. Általános, élénk he­lyeslés kisérte a nemesczólu fölszólalást s első pillanatra úgy látszott, hogy az egész Ház el­fogadja azt. A kormánypárti padokról azonban egyszerre fölhangzott a jelszó: „Szavazzunk“, mire Apponyi elrendelte a szavazást. A szava zás nagy zavarok közt törtéut meg. A kormány­pártból is számosán szavaztak az indítvány mellett, de a többség nem volt megállapítható. Ekkor a kormánypárt több tagja átjött az el­lenzékre és kérte, hogy Holló módosítsa indít­ványát akként, hogy a bizottság sürgősen te­gyen jelentést. Ezt egyhangúlag elfogadták. Szavazás közben azonban már az indítványt módosítani nem lehet. Azon megállapodás jött tehát létre, hogy a szavazás után Kossuth egy indítványt ád be, mely a sürgősséget kéri ki­mondani. A szavazás megtörténvén, Holló in­dítványát öt szótöbbséggel vetették el. A kor-

Next

/
Thumbnails
Contents