Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)
1903-10-04 / 80. szám
I eszközt konstruálhassunk, először azzal kell tisztában lennünk, hogy ezen igények milyenek a termelő, a kereskedő és a szállítással foglal kozó vasutak részéről. A termelő igénye az, hogy könnyen lehessen csomagolni, a szükséges jelzéseket kevés idő és munka mellett maradandóan lehessen rá alkalmazni, mindég egy és ugyanezen nagyságban és minőségben és a kellő mennyiségben legyen kr pható és mindenek felett olcsó legyen. A kereskedő ép, válogatott, egyforma minőségű árut akar venni s ugyanolyat eladni; tehát az ő igénye az, hogy feltétlenül egyöntetű legyen a csomagolás, a csomagoló eszköz, annak súlya, formá ja tekintetében. A vasút igénye az, hogy az egyes darabok egy ember által köny- nyen kezelhetők legyenek, tehát 25—30 kilónál nehezebbek ne legyenek, de elég nehezek legyenek arra, hogy már ne lehessen azokat dobálni; (tudvalevőleg ezen dobás is egyik oka annak, hogy annyi kosár gyümölcs összetörve érkezik meg), az egyes darabok áruként, más árukkal együtt is szállíthatók legyenek; teljes vaggon rakományok esetén pedig a vaggon kordképessége teljesen kihasználható legyen. Tudvalevőleg az olaszok a ládában való csomagolással képesek a vaggont teljesen kihasználni és igy képesek igen olcsón is szállítani. Ez az oka annak, hogy az olasz szőlő, daczára, hogy kevésbbé élvezhető csemegeszőlő, mégis mindenütt piaczot tudott teremteni magának. • Szives engedelmökkel ezek után áttérek arra, hogy az általam konstruált uj rendszerű rekeszek és ládák mennyiben felelnek meg a már ismertetett igényeknek. Pár évvel ezelőtt azon körülményből kifolyólag, hogy az olaszok és francziák ládács- kákban szállítják a szőlőt, nálunk is kísérleteket tettek ilyen ládákkal, de mivel a magyar szőlő rendkívül vékony héjú, leves, kocsánya még akkor zöld, a kísérletek rosszul sikerültek, mert a szőlő összetört. Mivel az egymásra halmozásnál a ládák nem szellőznek, a zárt levegőjű utazásban a szőlő összefült, megpállott, kocsánya megpenészedett s igy mint csemege- szőlő értékét teljesen elveszítette. Ezen most elmondott körülmény indított engemet arra, hogy oly szerkezetet konstruáljak, amely ezen hátrányokon segítene. Én a szőlőt egy könyü, olcsó, ruganyos szövetbe csomagolom, mely szövet elég erős arra, hogy a terhet elbírja, mindamellett nem merev, hanem ruga^- nyos, igy a vasúti kocsik rázását mintegy közömbösiti és biztosítva vau a levegő teljes czirkulacziója is. A szövet aztán oly alkalmas favázzal van összefoglalva, melytől láda alakot pyer és alkalmas arra, hogy egj’masra való halmozás esetén a szövet közzé csomagolt szőlőt az összenyomatástól megvédje; egyúttal alkalmas arra, hogy ilyen rekeszekbe legyen rakható, mely rekeszek megint nemcsak összetartanak bizonyos számú ládát, hanem összehalmozás esetén ezen rekeszek képeznek egy állvány- rendszert és egyúttal ismét védik az összenyomat- tatástól a bele rakott egyes ládákat, egyúttal biztosítják a még teljes vaggon-rakományok esetén is a levegő teljes czirkulaczóját A termelő ilyen rekeszbe foglalva kapja kézhez a ládákat; a felső összekötő 2 lécz ! csavarjait kicsavarva, a ládák szabaddá lesznek ; a ládák csomagolás után ismét visszarakatnak i a rekeszekbe s a két kivett csavar visszahelyezése által a rekesz, benne 5 darab ládával szállításra kész ; tehát a termelő igénye, hogy köny- nyen, kevés idő alatt és munkával lehessen na gyobb mennyiséget csomagolni, teljesen ki van elégítve. Ennél elmarad a levarrás, leszögezós, lepecsótelés munkája, elmarad a jelvények fel- kötözése vagy felragasztása; itt 5 drb. kap egy felírást, mely magára a rekesz iájára irható. A hivatalosan megejtett próba utaztatással konstatálva lett a M. Á. V. debreczeni üzlet vezetősége által, de a hozzám beérkezett nyilatkozatok is igazolják, ho gy a ládák oly erősek hogy 5—6 utat is kibírnak, ebből kifolyólag olcsóbbak, mint a mai kosár, mert többször használhatja azt; hogy bármily tömegekben is mindég egyenlő nagyság szerint állítható elő, azt hiszem bizonyítani felesleges. Azt hiszem ezek után joggal állíthatom, hogy ezen rendszerű csomagolással a kereskedő igénye is teljesen ki van elégítve, mert ő akármelyik s őlővidóken veszi meg a szőlőt, az, ha ily csomagolásban szállittatik, mindenünnen teljesen egyforma lesz s ha ez a nagyság, mely pontosan 5 kilő szőlővel megpakolva fogadtatik el, elég van téve a szokvány kívánságnak is. A vasút igénye is kielégítést talál Ezen rekeszek nem kívánnak semmiféle állvány alkalmazását, minden nagyságú kocsiban szállíthatók más árukkal is; dobálni nem lehet; de a rekeszek egy ember által könnyen kezelhetők és ami legfőbb, a vaggon hordképessége teljesen kihasználható, mivel egy 10 tonnás kocsiba ! 1890 drb. láda raktározható el, ami 100 mm. súlynak felel meg. A szőlő, miképpen már említettem, szálli- 1 tás közben is megkívánja a teljes levegőzést, j ugyanazért a papírba való csomagolást, melyet ma is igen gyakran csaknem általánosan hasz- j nálnak, mint helytelen, káros dolgot teljese mellőzni kell. Van szerencsém bemutatni egó7 j ládát szőlővel csomagolva, mely 4—6 napi utra van elkészítve, mely szőlő főleg igen finom ós értékes; itt a papír helyett egy vékony szövet nyer alkalmazást, de miként azt a tavaly eszközölt próbák is igazolják, ládáim csomagolhatok I minden nélkül, a szőlő mégis épen érkezik meg, ha ez teljesen érvényesülne, ez volna a szőlő legczélszerübb, mondjuk ideális csomagolása és szállítása. Ezen ládák, miképen azt a tavalyi és az j idei próbák fényesen igazolták, igen alkalma- j sak a cseresznye, meggy, ribizli, köszméte szálli-1 tására, úgyszintén zöld paszulv és a zöld borsó szállítására is, mely utóbbi czikkek főleg Berlin- I ben igen jól és nagy mennyiségben is értékesíthetők. Ezen gyümölcs és vetemónyek a ládákba mifcden csomagolási anyag felhasználása nélkül szállíttatnak. Ezek után áttérek az alma- és körte csomagolására, ismertetve azt főleg az egyöntetű for galomba való hozatala-tekipiptében. A körtét és almát ezideig zsákokban, ládákban, hordókban csomagolva hozták forgalomba. Ez a gyümölcs már a csomagolásnál törődött lőtt, szállítás közben még jobban összetört, igy elvesztette szépségét, jóságát, tehát értékét is. A fajkörtét, almát és áll ez főképpen az eltartani való téli gyümölcsre, ha értékessé j akarjuk tenni s jó áron eladni, kézzel kell le- { szedni, nagyság és minőség szerint gondosan 1 kell osztályozni; a vegyres gyümölcs mindenütt értékét veszíti s úgy kell csomagolni ós szálli- [ tani, hogy az minden törődés, sérülés nélkül legyen igen messze is »szállítható ós igy télen át eltartható is. Ennek keresztülvitele végett az én ládáim-! ban csak egyetlen sor alma, körte csomagolható, j amely' módszer mellett, ha a termelő a válogatást, osztályozást gondosan eszközölte, mindegyük ládába teljesen egyenlő mennyiségű gyümölcs helyezhető ei nagyszág szerint is, súly szerint is. Ezen módszerrel tehát nemcsak kény'szerit- jük a termelőt az osztályozásra, a gondosságra, hanem a kereskedő előtti bizalmat teremtjük meg s egyúttal akár súlyra, akár darab számra, de megteremtjük a szokvány szerinti csomagolást és eladást s igy a kereskedelmet is Lesz például 100 láda arany parmén eladás, ládán- kédt 48 vagy 52 darab almával s e mellett a gyümölcs oly állapotban érkezik a fogyasztóhoz, hogy ö azt megveheti törődósmentesen ós el tarthatja, mint téli gyümölpsöt. Ezen gyümölcs szállító rekeszek szerkesztésénél arra is figyelemmel voltam, hogy ezen rekeszek egyúttal az alma, körte téli eitartásái nál is szolgálatot tehessenek; ezt is beigazolta j a próba, amennyiben egyik debreczeni kereskedő tavaly igen jó! eltartotta benne az almát j a debreczeni salétromos pinczókben is, mert | csak a csomagoló anyagot kell kiszedni s az ! almát egyenként ismét visszarakni. Az alma, körte kitünően szellőzik, a nap ellen mégis védve van. Azt hiszem ezek után, hogy sikerült bebizonyítanom, hogy úgy a szőlő, valamint az alma : és körte csomagolása és órtókesithetóse ez áljából okvetlen szükség van a szokvány kereskedelem megteremtésére, hogy bemutatott ládáim, illetve rekeszeim erre mennyiben alkalmasak, azt a kísérletek fogják beigazolni. Azt hiszem elbírálásoknál czólszerüségök mellett még egy más, nézetem szerint lényeges szempontot is szem előtt kell tartani. Azon intelligens közönség előtt van szerencsém beszélhetni, amely közönség pár héttel ezelőtt is oly lélekemelő módon adott kifejezést hazafias érzületének, tehát meg vagyok győződve, hogy mindenki azt vallja itt, hogy minden, még oly kicsinynek látszó alkalmat is meg kell ragadnunk, a miben kifejezhessük és érvényre juttathassuk nemzeti érzelmeinket s azokhoz való ragaszkodásunkat. Ezen rekeszek anyag, munka tekintetében a hazai földből nőttek ki, újak itthon is, külföldön is; bevezetésükkel a külföldön, mint magyar származókkal már külsőleg is demonstrálva lesz a bele csomagolt szőlő és gyümölcs magyar származása és erre is épen oly szükség van, mint a jó csomagolásra. Ezek után engedtessék meg nekem, hogy akkor, mikor alkalmam van, Szatmár vármegye, de különösen Nagybánj'a város kitűnő alma- és körte termelői előtt beszélhetni, kifejezést adhassak azon szerény nézetemnek, hogy épen Nagybánya város alma- ós körte termelői volnának hivatva arra, hogy erre nézve a kezdeményező lépést megtennék s igy módjokban állana az amúgy is hires Nagybánya készletét, almáját egy oly különleges formájú, de azért czélszerű csomagolásban forgalomba hozni, amely feltűnést keltene újdonsága, czélszerüségénól fogva s alapul szolgálhatna az egész ország egyöntetű alma- és körte kereskedelmének megteremtésére. Hiszem, hogy az oly kitűnő vezetés alatt álló „Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület“ meg fogja ennek találni az alkalmatos módját és sietek kijelenteni, mindég örömmel fogok szerény tehetségem szerint ón is munkálkodni. Azzal fejezem be talán kissé hosszúra nyúlt értekezésemet, hogy melegen köszönöm szives órdeklődésöket és türelmüket, melylyel megajándékozni kegyesek voltak s az Isten áldását kérem az itt megjelent szőlő- és gyümölcs termelők munkálkodására. Az aradi vértanuk. Van egy napja a magyarnak, Egy szomorú, gyászos nap; O, miért is nem tudhatja Azt a napot álomnak ! Évről-évre éles tőrt üt Emléke a szivébe S éjbe borul sötét árnyán Boldogága, reménye. Az aradi tizenhárom Odahagyja sirlakát Lenge szellőn, szellem szárnyon Körűi járja a hazát S rónaságon, bérezvidéken Senki fia nem akad, Ki ne tudná, ne érezné, Mire serkent ez a nap. Harácsek-féle kitűnő gyógyhatású .MENTHOL“ sósborszesz rendkívül sikerrel használtatik : bélfelfuvódás és azzal járó csikarások és görcsök megszüntesére, az étvágy fokozására, mindennemű rheumatikus bajok: csuz, köszvóny, fog- és fejfájás ellen. A fogakat megóvja az odvasodástól, az izmokat rendkívül erősíti s a szemekre is erősitőleg hat, a rossz száj-izt, bűzös lehelletet, a fejkorpát, hajhullást, bőrviszketegséget, kellemetlen láb és egyéb izzadást,' kipállást, pattanást és bőratkákat (Mitessereket) pár napi használat után teljesen megszünteti. A HARÁCSEK-féle MENTHOL-sósborszesz ára használati utasítással : nagy Üveg 2 korona, kis üveg 1 korona. Kapható a készítőknél: Harácsek Vilmos utódainál, Nagybányán, továbbá Bartók László ur drogériájában Szatmáron, valamint az ország minden gyógyszertárában ős nagyobb kereskedésében \
