Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)
1903-10-11 / 82. szám
XXXV. évfolyam. Szatmár, 1903. vasárnap október hó 11, 82-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. S ...... C»‘. | ,• V " Előfizetési ár:* Égése évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára'20 -fillérN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden s ó 4 fillér. osztályunk és a — nép. Tikkasztó hőség volt. A természet már hónapok óta nélkülözte az életfenntartó esőt. Még az óriási tölgy hatalmas koronáját is meglépte a sorvasztó melegség. Egyszer azonban apró. kis fellegek úszkáltak a tölgy lelett. — Hullass egy kevés esőt reánk, szólott a tölgy, hogy el ne vesszünk. — Hiába való lenne, — felelt a kis íelleg. Én csak egv két cseppet juttathatok. Legfeljebb koronád és derekad ér vele valamit. Gyökeredig azonban nem hatolhatok le. Pedig ha gyökered nem kapja meg a kellő éltető erőt, akkor elpusztulsz. Az egyszer bizonyos. E kis allegorikus eset jut eszembe most, mikor a magyar birtokos osztályról és népünkről akarok nehány sort irni. Mert a fentebb lerajzolt kép valójában feltalálható a mi társadalmunkban. Hosszú nehéz küzdelem után felépítettük az uj Magyarországot. Felszabadítottuk a jobbágyságot, közteherviselés hordozza az állam anyagi gondjait. A tudomány, művészet gyors fejlődésnek indul. Az általános iskolakötelezettség a közművelődés biztos zálogául Ígérkezik. Szabad ipar-kereskedelem mozgásba hozza a vasutakat. A nemzet nagy Iájának koronája, intelligencziája, derékrésze a középosztály nagy igényeknek képviselője leszen : de mind ezen idő alatt a nemzet gyökere a nép nemcsak hogy nem erősödik és terjed hatalmas, messze területekben, de pusztul, vándorol és fogy napról napra. Megdöbbentő jelensége ez a mi társadalmi életünknek már jő ideje - tehát vele újat nem mondok, de hogy ezen nagy nemzeti sorvadást a gondolkodó embernek, és az igaz hazafinak nem szabad többé közönnyel néznie, azt el keli végre vala- hára ismernünk. És elismerjük azt is, hogy e jelenségben nagy tanulság rejlik a nemzet számára Hogy miként tisztán fizikai erővel nem lehet összetartani a nemzeti társadalmat, úgy a közművelődés sem elég erős arra, hogy a nemzetneií tagjait egységben, közösségben és egyforma életerőben tarthassák. Mindezen két tényező szükséges, nélkülözhetetlen. De okvetlenül hozzá kell járulnia a nemzeti hagyományoknak, a nemzet vallási és erkölcsi alapjainak és különösen azon közös összekapcsoló erőnek, mely a nemzetet izeiben úgy összetartja, mint a hatalmas tölgyet természetes növése fejlődése. Ma már minden szocziálpolitikus tisztában van azzal, hogy mikor megépült az uj Magyarország, mikor a szabadság, egyenlőség lestvériesség szent eszméit úgy óhajtottuk megtestesíteni, mint a hogy az nagy alakjaink és a jobb lelkek szivében élt: magát a népet, tehát a nemzet gyökerét nem biztosítottuk azon esélyek ellenében, melyek közt egy egy nagyobb nemzeti ujhodás történni szokott. Nem számítottunk arra, hogy a szabad levegő sokszor bódulásokat okoz. Hogy a ki hosszu-hosszu idői keresztül nem járt a maga lábán, azt teljesen magára hagyni egyenlő a még nagyobb fokú visszaeséssel. Úgy van! Lehetellen tagadnunk, hogy az uj magyar társadalom a volt szélsőségből a mindig jobban és jobban érezhető nagyobb szélsőségbe esett. Szabaddá tettük népünket, elválasztottuk teljesen a gyökeret annak törzsétől, a népet a közbirtokosságtól, üregek, hézagok támadlak a nemzeti lélek és test együvé való forradásánál. Ez z egyik alap oka a nagy társaDeákélet a német egyetemeken. A középiskolai német gyereknek kezdettől fogva ideálja, hogy ő az egyetemre jőve, beiratkozzék valamelyik Burschenschaftba és egy nehány szemesztert a kneipolásnak és mensurá- nak szentelhessen. A tanulás az már másodrendű kérdés, arra még rá ér később is. Az első, hogy a fején legyen a sapka és hogy Burscfr lehessen. A Burschenschaftok eredete Németország ujjáébredésével egyidős. Ugyanis Fritz Jahn a tornászat atyamestere 1811-ben nyitotta meg Berlinben a „Hasenhaiden“ nevű első tornahelyet és ezzel megadta az inpulzust a tornászainak a hadseregbe való beviteléhez, aminek | Németország győzelmeit oly nagy mértékben! köszönheti. Hiszen alig van német város hol a | különféle osztálynak meg ne volna a maga tornaterme, hol az esti órákban társaságban testet edző és szellemet felfrissítő tornában nemcsak a fiatalság de az öregebbje is részt ne venne. Milyen más a gondolkodás nálunk, hol a fiatalság nemcsak hogy' a tornával nem törődik, hanem még az egylet falain belül is a szesz élvezetének és a kártyának hódol. Visszatérve azonban a tárgyhoz, a tornaegyletekkel egyidőben teremtette meg Ernst Moritz Arnt a költő a Burschenschaftokat. A Burschenschaf- toknak az volt a czéljuk, hogy akkori válságos időkben a fiatalságban a haza szeretetet táplálják és az együvétartozás érzetét növeljék. Az öreg Jahn megírta a „Deusehes Volkstum“-ját; Arnt a fiatalság kedvencze pedig az „Eisenlied“ czimü költeményét bocsátotta világgá, mely szájról szájra Burschenschaftról Burschenschaft ra járt, tüzelt, buzdított, lelkesített. „Der Gott, der Eisen wachsen Hess, Der wollte keine Knechte, Drum gab er Säbel, Schwert und Spiess Dem Mann in seine Rechte “ Azon időben minden fiatal diáknak kötelessége volt valamelyik Burschenschaftba belépni, ma már ez nincs többé. Ma már megszűntek a német deákok politizálni, a Burschenschaftok egykori czélja megszűnt, de azért fennmaradtak, mint maradványai egy régi szép időnek, ápolói annyi nemes eszmének és szép ideálnak. Burschenschafr kebelében talált az ifjú deák barátot, pajtást és tanítót. Bursch lehetni ez minden fiatal deáknak ideálja és ezért eltűri szívesen a „Fuchsenzeitot“, mely rendesen egy-két semerteren tart, mert ezután következik a „Bursöhenberrlichheit“, melyről a dal igy emlékezik meg. Alte Burschenherrlichkeit! Wockin bist du entschwunden ? Nie kehrst du uieder. goldne Zeit, ! So froh und ungebunden; Vergebens spehe ich umher, Ich finde deine Spur nicht mer. 0 jerum, jerum, jerum! 0 quae multatio rerum ! Már kis deák korában tudja student melyik Burschenschaftba fog belépni, abba melyikben már az apja és nagyapja is benne volt. Azok most már „Alter Herr“-ek, kik még min- j dig örömmel gondolnak vissza az arany ifjúságra, deák életükre. Nem is mulasztja el az j „alter Herr“, hacsak teheti, hogy az ő Burschen- ! schaftjának „Stiftungsfest“-jóre (5. 10, 20, 30, (éves jubileum) elmenni, hol felvéve ismét a deák sapkát, egy pár vigórát töltsön a régi baj- 1 társak között. Az ifjak pedig áhítattal hallgatják a régi szép idők történetét. A hallgató fin el sem hiszi tán, hogy apja 20 — 30 ével ezelőtt, milyen hires és veszélyes verekedő volt. Már az év elején a különféle Burschenschaftok öreg tagjai megkezdik a Fuchsen-kei- len-t, vagyis a tagok fogdosását, fontos körülmény az, hogy minél több „Fuchsot“ fogjanak, mivel idővel ezek vannak hivatva a Burschenschaft „színeit“ diadalra vezetni. A Burschenschaftoknak meg vannak a saRóth Fülöp kárlsbádi eziporaktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára u | \ az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek ' ezipők és csizmák a legjobb kivitelben. Megérts* jt
