Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)
1903-10-11 / 82. szám
1 dalmi rengésnek. Mert tudvalevő, hogy nemcsak töld, de társadalmi indulások is vannak. Azon időtől fogva, hogy azt mondották Magyarországon a jobbágyoknak: Szabadok vagytok I Most már induljatok a magatok utján, a magyar nép elszakadt egy természetes Ízülettől, mely őt az egész nemzet testéhez és leikéhez szorította, a nemzet koronájától, illetőleg derekától. A nemzet pedig gyengülni kezd gyökerében, gyökér szálai itt is ott is szakadozik. Birtokos-osztályunk többé nem tekinti a népet olybá, mint a kit irányítani, vezetni, oltalmaznia az ő testvéri kötelessége. Csak munkaerőt lát és ismer benne, ki szolgálatát nyújtja és kinek szolgálatáért az adott viszonyok közt megfizet. E rideg kapcsolat fejeződik ki aztán a nép életében, gondolkodásában és egész valójában. Az ily sajnálatos és egymástól való kölcsönös eltávolodásban rejlik a legnagyobb oka annak, hogy népünk bámulatra való hiszékenységgel, mondhatjuk könnyelműséggel azokhoz hajlik, sőt azok karjai közé vetik magukat, kiknek most már bevallott czéljuk: a társadalmi (ölindulás, forrongás. Azt szokták mondani, hogy hiszen ott vannak a népnek hivatott vezetői. A köz- igazgatás, a lelkész, a tanitó. Ott vannak, de ma már nem teljes erővel és tekintéllyel. A közigazgatás gyenge szervezete képtelen arra, hogy a népet minden irányban vezesse, megoltalmazza. A népnek pedig teljes elszakadása az ő természetes fen tartó elemeitől meggyengítette a népben a tekintélyek tiszteletét. így állván a dolog, nincs, nem lehet ma a mi társadalmunkban hazafiasabb és áldásosabb munka, mint népünknek megmentése, felemelése azokhoz, kik hivatva vannak a nép vezetésére, oltalmazására. Ezek elseje közé tartozónak hiszem és vallom a birtokos osztályt. Hogy miért? És midőn? Egy más alkalommal fejtem ki. Bodnár Gáspár. HÍRROVAT. A 3. negyed év lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Szatmárnémeti sz. kir. város holnap délután 3 órakor havi rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata: A hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés hegének és idejének meghatározása. A polgá-mester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. Választások: Az I. és II od aljegyzői állás választás utján való betöltése. A gazdasági tanácsosi állás választás utján való betöltése. Tanácsi előterjesztések: Az iparos ta- noncziskola részére államsegély kieszközlése tárgyában. A kereskedő tanoncziskola részére államsegély eszközlésére vonatkozólag. Az augusztus havi adó elő és leírások tárgyában. Az ipartanács jegyzőjének megválasztása ügyében. Kántorok és segéd lelkészek segélyezése tárgyában hozott 79 — 903. kgy. sz. határozat jogerőre emelkedésére vonatkozólag. A vasúti interná- tusra vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában. Neuschloss ozég kérelme' tárgyában. Az 1904. évi költségvetésre vonatkozólag. A köz és gyámpénztár óvnegyedes megvizsgálásáról. Gazdasági szakbizottsági javaslatok. Kiss Ernő honvédtábornok szobrának költségeihez való hozzájárulás tárgyában. A Rákóczi-emlék költségeinek kiegészítésére vonatkozólag. Nyugdíj választmányi határozat. Krüzselyi Barna nyugdijjárulékának kiutalása tárgyában. Magán kérelem. Dr. Vajay Károly tiszti főügyész kérelme 4 heti szabadság engedélyezése iránt. * Lovassági laktanyák építése. A lovassági laktanyák építése ismét egy nagy lépéssel haladt a megvalósulás felé. Az épitkezés és feltételeinek megállapítására a -kiküldött vegyes bizottság f. hó 8—10. napjain tartotta üléseit a városházán. Ezen vegyes bizottsági ülésen jelen voltak Pap Géza polgármester, mint biz. elnök, Pethő György gazdasági tanácsos, mint a város megbízottja, dr. Jéger Kálmán főorvos, Erdélyi István főmérnök, dr Vajay Károly főügyész és Bálint Zoltáu buda- dapesti műépítész. A katonai hatóság részéről jelenvoltak, Grister Viktor hadtestparancsnoksági felügyelő, egy százados a 6 hadtest építési ; osztályától, 2 főhadnagy a 6. lovas üteg osztálytól, mint a csapatok megbízottjai, továbbá egy állatorvos. Az ülésen Pap Géza polgármes- tzr elnökölt. Előadta a város ajánlatát, továbbá felolvasta mindazokat a feltételeket, melyekhez a laktanyák építésével a város magát feltétlenül köti. A laktanya a jelenlegi helyőrség gyakorlóterének egyik részén fog épülni, A bizottság katonai tagjai a tulajdonképeni laktan án kívül egy 9-ik rangosztálya, két 10 ik, két 11 -ik rangosztályu tiszti, továbbá 7 altiszti lakás iránti igényüket terjesztették elő. A gyakorlótér közös lesz a 12.-ik honvódgy alogezred és az 5.-ik gyalogezred gyakorló terével. A gyakorló tér mellett elhúzódó anyaárok betöltéséhez elnöklő polgármester, közegészség- ügyi szempontból is, hozzájárult, azonban csak elvileg, amennyiben e felett még a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek kell végleg határozni. Az építkezés kivitelében a hatóság és a katonai bizottság tagjai között nézeteltérés merült fel. Ezen kérdés megvitatására újabb értekezletet határoztak el. A miniszter Sürgönye. Kiállításunk berekesztése alkalmából dr. Fekete Sámuel elnöklete alatt összejött rendező-bizottság úgy a miniszternek, - mint Molnár István kir. tanácsosnak sürgönyileg köszönte meg a kiállítás iránt kifejezett jó indulatát s érdeklődését. A miniszter a következő sürgönynyel válaszolt: Dr. Fekete kiállítási elnök úrnak Szatmár. A kiállítás bezárása alkalmából küldött szives megemlékezését őszintén köszönöm és ismételten is örömömet nyilvánítom a szép siker felett. Darányi Ignácz, földművelésügyi miniszter. * A városi tiszti nyugdíj választmány f. évi október 9-én ülést tartott, amelyen tárgyalás alá vette Krüzselyi Barna lemondott városi aljegyző azon kérelmét, hogy a nyugdíj alapba befizetett járuléka adassák ki. A nyugdíj választmány a tiszti főügyész véleménye alapján a kérelmet megadhatónak nem javasolta, mert a nyugdijszabályzat értelmében azon tisztviselő, aki állásáról önként lemond, sem végkielégítésre, sem pedig a nyugdíjalapba befizetett járulékainak visszafizetésére igényt nem tarthat. A második kérvényt Szakáll Gjmrgy, volt városi erdőőr nyújtotta be, aki 20 évi szolgálat után, ezelőtt 15 évvel lemondott s nyugdíj iránt igényt nem támasztott. Most azonban, mint kérvényében előadja, oly helyzetbe jutott, hogy megélhetése biztosítva nincs s kéri, hogy eltöltött szolgálati idejéről nyugdíjban rószesittessék. A nyugdijválaszt- mány ezen kérelmet sem tartotta teljesíthetőnek a nyugdíj s abályzatnak a fentebb felhozott rendelkezéséből kifolyólag, azonban tekintettel arra, hogy folyamodó megélhetése biztosítva nincs, a kérvényt kiadandónak véleményezte a városi tanácsnak, hogy folyamodó anyagi és kereseti viszonyainak megvizsgálása alapján a fennálló szabályok értelmében esetleg segélyben részesítse. ját színeik, aminek kifejezést is adnak ruházatokon, sapkájukon, a coleur-ön és a kardon. A legelőkelőbb Bursehenschaftok a német egyetemeken a SC. (Senioren Convent), ezenkívül vannak a DC. (Deputix-ten Convent) és a Landsmannschaft-ok, továbbá a különféle az úgynevezett, Schwarze Verbindungen, melyek nem hordanak színeket, de egyébként szervezetük ugyanolyan mint a többi Bursehenschaftok- nak. Az SC-ben a német nemes ifjak vaunak képviselve, a DC-ben a vagyonosabb középosztály fiai, a Landsmannschaftokban és a Schwarze Verbindungokban (melyeknek azonban szintén külön nevük van, mint pl. Badenia, Feudalia, Wingolfia) pedig kevésbbé vagyonos deákok lépnek be. Ez onnan van, mert minden deák egy bizonyos összeggel hozzájárul a közös ezé- lokra (Kneipkasse) és a gazdagabb egyletek többet költenek. Heidelbergben pl. az SC. tagjai (SC. pedig ott négy is van, Sachso-Borussia, Swevia, Renania és Westphalia) 50 —100 Márkát fizetnek be havonként a kneipkasszába. II. Vilmos császár fia és a bonni Saxo- Borussianak a tagja .és nem rég midőn fiát a bonni egyetemre vitte, ő is belépett a Saxo- Borussiába és a császár maga is részt vett a nagy Commersen, melyet a bonni diákok az ő tiszteletére rendeztek. A gazdagabb Bursehenschaftok saját házzal is bírnak, melyek fényesen vannak berendezve. A Burschenschafban fő a fegyelem. Egy| mást tisztelni és becsülni kell, lovagias viselke- [ dés, bátor fellépés jellemzi a Burschot. Egy Burschenschafban lévők egymással nem verekedhetnek. Csak komoly esetben fordul elő, hogy párbajt vívnak egymással. Ez esetben azonban egyiknek ki kell lépni a Bur- schenschaftból Rendesen a Senior vagy az Ehrenrath elé viszik ügyeiket és ezek itéleté- ! nek föltétlenül alá vetik magukat. A német deák most már nem politizál, j hanem inkább test edzéssel vívással és pauko- \ lássál foglalkozik, ha az egyetemre kerül. De a Bursch csak 2 — 3 szemesterre szól; azután rendesen ott hagyja a Burschenschaftot is megszűnik aktív Bursch lenni, megy egy másik egye temre, hol rendesen pontos időre elvégzi tanulmányait, mert az úgynevezett „Altes H usu „Bemooster Bursche“ t. i. azok, kik nagy későre, vagy soha sem végzik el tanulmányaikat, már nagyon ritkák a német egyetemeken. Ha végig csinálta a mensuráit bizony oly szorgalommal ül tanulmányaihoz, hogy bátran példát vehetne róla bármely más nemzetbeli egyetemi hallgató. A német vívásnak 2 alakját kell megkülönböztetni a Schléger és a kard vívást. A Schléger tisztán és kizárólag deák fegyver, ezzel csakis a fiatal deákok (Fuchsok) verekszenek. A kard pedig az elégtétel adás és vevés fegyvere. Ezzel csak akkor verekszik a deák ha komolyan megsértették. A Schlegerrel való vivást inkább csak test edzésnek tekintik. A mensuránál egymással szemben álló felek teljesen bandagirozva vannak, kivévén a fejet. A szemre szintén védő készülék jön. Úgy, hogy a mérkőzéseknél súlyosabb sérülés nem is igen szokott előfordulni. A meusurának azt a nemét midőn például két különféle Burschenschaf kijelöl tagjaiból egyet- egyet, hogy megállapítsák melyik Burschen- | schaftban vannak legjobb verekedők Bestim- mungs-Mensur-“nak nevezik. Ezen jelölés rendesen minden semester elején megtörténik. Van is abban az időben annyi bekötött fej és fekete sapkás diák, hogy az idegen ki nem ismeri I szokásaikat, bizonyára azt gondolja, hogy ezek- ; nél veszekedőbb természetű nép nem is létezik. Hanem azután midőn a kendők lekerülnek, akkor látni csak gyönyörű metszéseket. Az orr miliméterre a közepén pontosan elmetszve. Az í arcz mindkét oldalán két szimetrikus metszés. Nem nagyitok midőn azt mondom, hogy láttam fejeket, melyek a sok vágástól inkább felszántott területliez hasonlítottak, mint gondolkodó főhöz, úgy tele voltak vágásokkal. 10—15 vágás nem. is olyan ritkaság. A német deák nem is tartja magát addig deáknak mig „Schmisse“ nincsen, melyre azután hallatlanul büszke. A mensurák rendesen saját helyiségükben folynak le, hol a kötözést és varrást az öregebb bajtársak maguk végzik el, kik oly ügyesen és gyorsan működnek, hogy sok orvos megirigyelhetné tölök. Ami természetes egy-egy mensura azután kneipolással végződik, mely mulatságokat is jellemzi a német rend éé a barátságosegyütt érzés. PÁSKUJ IMRE hazai iparcsarnokába az őszi újdonságok megérkeztek- Iskolás gyermekek részére kész kelengyék szintén raktáron vannak
