Szamos, 1903. szeptember (35. évfolyam, 71-78. szám)

1903-09-06 / 72. szám

XXXV. évfolyam. Szatmár, 1903. vasárnap szeptember hó 6. 72-ik szám. C*9c** SZAMOS .. - '< * ; • > Íj TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési áps Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában flaetendSk HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden sző 4 füléi. Gazdasági helyzetünk következményei. Most már majdnem mindenütt tisztább képe alakul meg az ez évi gazdasági ered ményeknek. Termésünk eredménye épen rosznak nem mondható ugyan, de jóval messze mögötte marad a tavalyinak. S igy, ha mindjárt nem is kell kétség­beesni a tavalyinál gyengébb termés miatt, de azért előrelátható, hogy dupla gondja lesz a gazdának az adóval, a téli szükség­let beszerzésével s a kereskedő és iparos, aki üzletének fellendülését az aratás ered­ményétől várta, jóval kevesebb jövedelmet fog felmutatni, mint a milyet remélt. Olyan a jó termés-eredmény, mint az áldásos országos eső, mindenütt megtermé­kenyíti az ország földjét. A gyenge vagy rósz termés pedig olyan, mint az országos szárazság, káros voltát mindenütt, a gazda­sági élet minden ágában érezteti. Itt állunk tehát egy gyenge termés eredményével országos politikai és gazda­sági válságok közepette, nehéz és drága leiadatok megoldása előtt. Honnan veszi ehhez az elszegényedett ország az anyagi erőt? Égészen más lenne a helyzet, ha nyu­godalmas, konszolidált viszonyok közt érne bennünket a reményeinknek és szükségle­teinknek meg nem felelő gyenge termés, akkor a nép összege könnyen elbírná azt a 10—20 milliónyi jövedelem csökkenést, me­lyet a gyenge termés okoz. De igy a szokottnál is súlyosabb anyagi gondok nehezednek a gazda közönségre, épenugy, mint a napszámos és cselédnépre, a melynek jó és rósz exisztencziája csak olyan közvetlenül függ a terméstől, mint a gazdáé. Igaz, hogy az adóvégrehajtás most szünetel, de bizonyára épenugy lógnak ez­után exekválni, mint ezelőtt. Minden felfor­dulhat ebben az országban, de a kincstár­nak nem szabad megrövidülnie. S nem is fog. Gondoskodnak erről az adóbehajtó ügybuzgó közegei. Ekkor aztán duplán lógjuk érezni hát- ramaradottságunk következményeit. Esztendők előtt meg volt ígérve ille­tékes helyen a progressiv adózási rendszer megteremtése, amely véget vetne annak a nagy anomáliának, hogy a íélszessziós gazda csak olyan arányban adózik, mint a latiíundiumos földes ur. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kis­gazda jövedelmének több mint negyedrésze adókban aprózódik el, fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy a progresszív adó mennyire ellensúlyozná a gyenge termés kedvezőtlen hatását. És ha valaha, úgy most a gyenge ter­més után kell munka, kenyeret és pénzt adó közmunka az üresen maradt magyar munkás kezeknek. Több mint 150 millió koronányi beruházásról szóló törvényjavas­lat fekszik a képviselőház asztalán, haszta­lanul várva az elintézést. Ha csak harmad­részt, ötven millió koronát használnának fel ez órási összegből, milyen nagy megköny- nyebülésére lenne ez az ország munkás né­pének, kereskedőnek és iparosnak egyaránt. Mostani gazdasági helyzetünk követ­kezményei minden oldalról oly súlyosan nehezednek megyénkre s az egész országra, hogy ha nem sikerül ellensúlyozni a bajo­kat, még szomorúbb képe alakul meg a jövőnek a jelenleginél is. Felhívás Szatraárvármegye közönségéhez! Kétszáz éve annak, hogy először szólal­tak meg II. Rákóczi Ferencz harsonái küz­delemre, véres csatákra, fényes diadalokra Szigettől Jaremczéig. — Irta: Németh Jenőné. — Minden kirándulás alatt, még a száraz földön is érheti a társaságot a zátonyra jutás veszedelme. Az egyik vonat siet, a másik késik és a megrőkönyöd tt társaság közbiil hoppon marad, kitéve három és fél órai várakozás bor­zalmainak. Velünk történt. A férfiak a váróter­met játékteremmé alakítva, vígan alsóztak, a nők miután elpusztították az egész anzichts- készletet és a beszédbe is belefáradtak — ebből láthatják kérem, hogy a helyzet nem volt min­dennapi — tehetetlen kétségbeeséssel néztek egymásra. A nők Közt voltam magam is és mint a vizbefuló a szalmaszáion kaptam az eszmén, bosszúmat az ártatlan olvasón kitölteni egy úti levél megírásával. Bocsássanak meg, gondoljanak arra, hogy mindnyájunkat érhet baleset. De kezdjük elölről. Szigetről indultunk el vonaton a hires kőrösmezei vonalon keresztül Jaremcze lengyel nyaraló telep megtekintésére. Kőrösmezőig zu­hogó záporban mentünk, mi cseppet sem aka­dályozott abban, hogy rajongva ne szemléljük az ufc csodásnál csodásabb változatait. Mint egy egymásból folyó koszorú lán- czolata, váltakozott a fenyves és lombos erdők sokasága s a hegykoronától szőke, omló, fodros hajtenger gyanánt csavargóit a bájos Tisza. Mint­egy tudatában csábos mivoltának kaczérkodva játszik velünk bujócskát s majd itt, majd ott bukkan élőnkbe. Egy óriás sziklafal mögé rej­tőzik hirtelen, hogy nemsokára más oldalról lássuk karcsú tutajokkal megrakodva tovasik lani, miközben habjai enyelegve csókolgatják a partokról föléjük hajló füzek ágait, szünte­lenül csobogva-csevegve, mintha üdvözölnék őket, vagy búcsúznának tőlük. Az égbe nyúló hegyek ormain, foszlányos felhők kergetőznek ; talán a vihar óriási szellemei viaskodnak a lég­ben és rengő hófehér szakálluk érinti a fenyők lombjait. Bűbájos kép a maga rejtelmes vad­ságában. Vonatunk Erdészvölgynél állott meg s igy alkalmunk nyílt gyönyörködni szegény Rudolf trónörökös vadászkastélyában. Csupa fenyő és fenyő mindenfelé ; balzsamos levegő hatol be a kupé ablakán ; a vonat csak pár pillantást enged a gyönyörű völgynek és tovább ro­bogunk. Lehetetlen fel nem említeni az eső elől menekülő, jelenleg a vadászkastélyban nyaraló apáczák érdekes csapatják Innen mind magasabbra és magasabbra kapaszkodott a vonat és most már csak a miatt voltunk zavarban, hogy a szüntelen szebbnél szebb képet nyújtó tájat melyik oldalról néz­zük. A nagy eső a kupé folyosóját tele csapta vízzel és mi a nagy pocsolyában szaladgáltunk egyik ablaktól a másikhoz, nagy mulatságára a flegmatikusabb utasoknak. Kőrösmezőn megebédelve átültünk a lem- bergi vonatra. Itt már minden lengyel volt : felírások, kalauz és bábeli nyelvzavar zsibon­gott körültünk. E fölötti érdeklődésünket uj esemény váltotta fel, mert egyszerre meggyuj- tották a lámpákat s csakhamar herobogtunk egy tunelbe, melyen körülbelül 5 perez alatt haladtunk át. És ezzel átléptük Magyarország határát. Innen kezdve folytonos fenyő-rengetegek közt haladtunk ; közbe minden oldalról nyaraló telepek — csupa fából épült gyönyörű kártya­házak — suhantak tova hihetetlen sokaságban. Olyan az, mint valami pajkos hegyi tündér sze­szélyes gondolata ez a vadonban elszórt tömér­dek kedves haszontalanság. A vonat megállott és élvezettel gyönyör­ködtünk a szép panorámában, mikor szemünk egyszerre megakad egy felénk integető férfi csoporton. Hihetetlenül nézünk körül. — Csak nem nekünk szól ez ? — A kupéból mindenki 1 Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára FTmiDTmD7ÍiDf(DcM I Az előrehaladott nyári idépy miatt a njég raktárom levő nyári szikes czipők riy^üllllDZtübopI I mmmmmmm—mmmmmmmmm eredeti gyári árakon kaphatók, i

Next

/
Thumbnails
Contents