Szamos, 1903. június (35. évfolyam, 45-52. szám)
1903-06-21 / 50. szám
Azoknak tehát, kiket a Gondviselés viszonylagos jóléttel, kényelmi eszközökkel, mindenek felett pedig a szükségesek felett fölöslegesekkel áldott meg, erkölcsi, Isten és embertársaik iránt való szent kötelességük, hogy az elhagyott árvákat, a mások irgalmára szoruló gyámoltalanokat, a mindennapi kenyér nélkül szükölködőket, a betegségben nyomorgókat könyörületes lélekkel, szives szeretettel megsegítsék, vigasztalják s igy az emberi legnemesebb, legfenségesebb morális törvénynek, az általános felebaráti szeretetnek eleget tegyenek. Legmagasztosabb erkölcsi törvény a felebaráti szeretet és az ebből kifolyó irgalmasság, mert az éhezőnek ételt adni, a szomjazónak italt nyújtani, a mezítelent ruházni, a betegeket vigasztalni, a záporként hulló keserű kö- nyeket letörölni, a támasz nélkül álló, erejükben megtörött munkaképteleneket táplálni, az árvákat Isten és emberek helyes szolgálatára felnevelni s ez által lelkűk örök üdvösségéről is gondoskodni, az embernek, a földi gondok, mindennapi lázas munkában elfoglalt, a soha meg nem szűnő létharcban minden erőfeszítéssel küzdő és vérző, hitében, reményében ingadozó s sokszor lemondó, megtört, önző embernek Istenhez való felemelkedése, lelki megtisztulása, érzelmi átszellemülése. A ki az irgalom szavát meghallgatja, a ki szivében könyörületre indul, midőn a szegény felé nyújtja alamizsnát, segélyt kérő reszkető kezét; — a kinek szemébe köny szökik, midőn a földi nyomor jajkiáltásai előtte felhangza- nak; a ki az utszélen megáll s a szamaritánussal olajat, bort és pénzt juttat a mindentől megfosztottnak : az életet osztogat, lelkeket emel fel a sötétség rémeivel teli végső kétségbeesés szomorú és kárhozatos mélységeiből, — az isteni dolgot végez és lelkiismeretóben a megnyugvás kincseit gyűjti önmagának. Boldogok a lelki szegények, de boldogok az irgalmas szivüek, mert ők meglátják az Istent. I És ezen igazságok hatása alatt és tudata-' ban az emberek nemesen gondolkozó, áldozatokra kész, jó szívvel biró része a felebaráti szeretet erényének gyakorlására szívesen vál- j lalkozik s boldogító örömmel keresi fel az élet: csataterének nehéz sebesültjeit, halállal vívódó szerencsétleueit s lehajolva hozzájuk a könyörü- let emberszeretetóvel csepegtet enyhítő irt, balzsamot az égő sebekre. Sőt közös zászlót tűz ki s e zászló alá szólítja a hasonlóan gondolkodókat, hogy tömörülve, összeáilva — az ideális cél szolgálatában hathatósabban munEgy kiadatlan levél, Károlyi Sándorhoz, Rákóczi tábornokához intézve 1705-böl. Korda Mihály 1705-ben levelet intézett Károlyi Sándorhoz, Rákóczi tábornokához, mint hadsegédje. E levél azonban nem volt elküldhető s igy maradhatott a tarsolyában. E levelet Kürthy Olivér, simái birtokos küldte közlés végett szerkesztőségünkbe, mint a kinek a fenti Korda Mihály anyai ágon ősapja volt. A levél szövege a következő : Ajánlom Nagycságodnak kötelességgel való szolgálatomat. Isten nagycsadat mindennemű dolgaiban szerencséltesse, kívánom. Mostani alkalmatosságom adatván, akarám Nagycsádat állapotom felől tudósítani, mivel kinek-kinek a szerencsétlenül való elszakadás esvén Nagycsádtul, akkori véletlenül való meg üttetetésünk alka matosságával pediglen mindeneket az csezára ki hordtam és lovakat be fogattam de mivel halván, hogy roszszul legyen dolgunk, azonnal én is, fel vevén az egyik ezüst gyertya tartót tarsolomban, vettem a Nagycsád salját köpönyegét el vettem, ennek utánna pediglen hárman öszve találkozván a Bakonyban tartottuk magunkat. Veszprém mellett lévő faluban pediglen nappal be menvón érkeztenek tizen nyolcz lóval a Dunán innen való katokálkodhassék, — s a munka eredményét általánosabbá, boldogitóbbá tegye. És ez a felfogás, az ilyen önfeláldozás és munkálkodás társadalommentő szerepe, igen nagy fontosságú, — hézag pótló, rend fentartó s az emberiség nyugodt fejlődését s fokozódó művelődését biztositó hatalmas tényező. Erkölcsi világfentartó erő, mely nélkül a létért való szörnyű harcz katasztrófája a maga megsemmisítő, pusztító tüzével fenyeget. Azért a szegények istápolásával foglalkozó egyesületek müvét, fáradozásait nemcsak rokonszenvező szemekkel kell néznünk, hanem azt erőnkhöz képest támogatni szükséges, hogy az élet terheinek viselését a szenvedő embertársaknak megkönnyítsük s a társadalom nyugodt munkáját lehetővé tegyük. Azon egyesületek között pedig, melyek az említett és fejtegetett szellemben iparkodnak a köznyomor gyógyításán, s a szegénység terheinek megkönnyebbitósón, első sorban érdeme közfigyelmet a „Nőegyletu, melynek tagjai, a nőa érező szivük összes melegét, önfeláldozását, kimeríthetetlen szeretőtöket viszik aharczba, hogy megmeutessék a megmenthető, hogy meleg legyen a hideg szoba, hogy étele, betevő falatja legyen az éhezőnek s lelki gondozásban, jó nevelésben részesüljön az elhagyott árva. Ezt az egyesületet hát, a melynek hivatása ilyen magasztos, szent és nemes, a mely összegyűjti a jó embereket, mentő harczra buzdítja a közömbösöket, fokozza emberszerete- tét az érdeklődőknek, a szegény ügy szolgálatában védi, erősíti, munkaképessé teszi a társadalmat, — támogatnia kell minden komolyan gondolkodó embernek s utolsó felesleges filléreivel is hozzá kell járulnia a nagyszerű szervezet sikeres tevékenységéhez ; támogatni kell minden hölgynek, a ki igazi női szívvel s a női szívben igazi mélységes női szeretettel bir, mert a nők szerepe a földön ezen a téren első sorban missio, és ebben a világban igazán eszményi magasságú. (Folyt, köv.) HÍRROVAT. Az 1. fél év lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Vasúti ügy. A Szatmár —mátészalkai h. é. vasút ügyében a városi bizottság pénteken nák, azoktól megértettvén Nagycsádnak Dunán való által menetét, a házi ur pediglen olly jó akaróm, a ki is maga mellé vött és házához vezetett, más nemes ember pediglen magához hiván, azon faluban két gyereket tanítván, azután fogvást, ottan is pediglen feladtanak várakról, várakra, hogy sok kincseket hoztam volna, ezért félvén, én az gazdámmal, elmentem az Fő Ispánhoz, Erdődi Sándor Uramhoz eő Nacsához, ottan pediglen eő Felsége hivségére meg esküttetett, és igy osztán viszsza mentem. Azon gazdámnál való lakásom volt az ótátul fogvást, mivel pediglen megszorultam kóntele- nittetvéu az Gyertya tartót el adni, hanem a köpenyeget megtartván meg vagyon. Mostani alkalmatossággal, Uramhoz Kapitáuy Uramhoz mentem mivel igen becsületes ember azounal maga mellé vött és eő kegyelmével járok azon köpenyeget pediglen meg tartók, hogy ha csak valami ellenség által el nem nyerőtek, alázatosan pediglen Nagycsádat kérem hogy ha olly alkalmatosság esik Nagyságodnak az anyámat ne terheltessék tudósítani irántam Máramarosban Szaplónczán, melljet én is viszont tehetségem szerint Nagycsádnak igyekezem szolgálni, itten pediglen minden dolgunk jól fojnak Istennek hála. Ezek után pedig kívánom éltesse Isten Nagycsádat szerencsésen Jánosháza Anno 1705. die 36 August. Nagycsád szegény szolgája Korda Mihály. Az szegény Jurcsi is meg vagyon. d. u. 3 órakor ülést tartott, amelyen elnöklő polgármester kimerítően ismertette azon intézkedéseket, amelyek a vasút építése érdekében eddig tétettek s ezután bemutatja azon szerződést, amely a város, mint a mátészalkai vasút előmunkálati engedményese és Oregersen G. és fiai épitő-vállalkozó czég között a vasút tervezése é» kiépítése tárgyában létrejött. Ennek főpontja szerint a város megbízza a czéget, hogy a Szatmár—mátészalkai vasat vonal nyomjelzését és a közigazgatási bejáráshoz szükséges tervezetet elkészítse, amely munkálatok költségeit a czég sajátjából fedezi. Ezzel szemban a város minden lehetőt elkövet, hogy a vasút kiépítésére szükséges építési tőkének 35%-a, mint törzsrészvény tőke megszereztessék. Azonban a gyűjtést a czég vállalja magára ; továbbá, amint a szükséges törzsrészvények jegyezve lesznek, a város a vasút munkálati engedélyét a czégre átraházza s ha a czég a vasút építését egy óv alatt meg nem kezdi, az előmunkálati jog a városra visszaszáll. A törzsrészvény biztosítása után köteles a vállalkozó a o.egszabandó biztosítéki összeget letenni és a részvénytársaságot megalakítani. A vasúti igazgatóságban a városnak kettő, a felügyelő bizottságban egy hely biztosittatik. Végül a czég a nvomjelzósi munkálatokat akkor köteles megkezdeni, ha a törzs- részvényjegyzés a 250.000 koronát eléri. A vasúti bizottság a szerződést elfogadta és a közgyűlésnek elfogadásra azzal ajánlotta, hogy a vállalkozó czéget a törzsrészvény gyűjtésben minden lehető erkölcsi támogatásban részesítse és a czég kiküldötte által összeállítandó Programm alapján az érdekeltségnél befolyását ór- vónj’esitse. * A Szatmár—Erdődi lx é. vasút czól- jaira igénybe vett területeknek és a közúti Szamos hídnak használatba átengedése iránt a város és a vasút r. t. között létre jött szerződést a kereskedelmi miniszter pótlás végett leküldte, egyszersmind megjelölte azon módosításokat, illetőleg kiegészítéseket, amelyek a szerződésnek a tényleges helyzet és a fenforgó jogviszonyok szempontjából megfelelő szövegezése érdekében még szükségesek. A városi közgyűlés a minisz! téri rendelet értelmében újonnan szövegezett | szerződést a legközelebhi gyűlésen fogja tárgyalni és jóváhagyás végett a minisztériumhoz felterjeszteni. * Városunkat és vármegyénket illetőleg a debreczeni kereskedelmi és iparkamarának az imént kiadott évi jelentéséből a következőket emeljük ki: Kereskedelmi egyesülés a kamara területén mindössze hót helyen van s ezek közt Szatmáron és Nagykárolyban. A gyümölcsökkel való kereskedés vármegyénk területén több helyen folyt, sőt a körte- és szilvaterménjmket még a külföldi kereskedők is élénken keresték. Ipartestület, sajnos, városunkban még mindig nincsen ; e tekintetben minket nálunknál jóval kisebb 29 község előzött eddig meg. A vármegyében 7 iparos iskola áll fenn, 1468 ta- nonczczal és 2 kereskedelmi iskola 156 tanoncz- czal. A szatraárkerületi betegsegélyző pénztár tagjainak száma 2145, járulékai és egyéb bevételei 26436 K. 43 fii ; táppénzei és segélyei 5217 K. 20 fii.; orvosi költségei 3464 K. 40 fii; közkórházi és gyógyszertári költségei 12096 K. 63 fii ; tiszti és egyéb fizetései 5677 K. 87 fii. A fazekas ipar a porczellángyárak olcsó árai miatt általánosan hanyatlik. A fogház ipar, kiindulva Szatmárról, utána Debreczenből, Szolnokról, Nyíregyházáról és M.-Szigetröl, a kózmü- és háziipart súlyosan károsítja. A vármegyénkben termelt épületfa, deszka, lócz, szőllökaró, zsindely, hajópalló jelentékeny kivitelre talált. A vármegyében 9 szeszgyár működik. Kamarai kerületünk általános kereskedelmi viszonyai mit sem javultak. Országszerte mélyen elszomorító képet mutat kereskedelmünk ; az évek óta tartó gazdasági válság szülte üzleti pangás, a korlátlan kereskedelmi szabadság és az iparhatóságok sokszor szakértelem nélküli laza ellenőrzése következtében folytonosan növekedő, a tisztesség határait már rég túllépett fékevesztett verseny kereskedőink helyzetét mindet I« Szénásy, Hoffmann és Tsa SELYEMÁRUHÁZÁBAN Budapest, IV,, Bécsi-ulcza 4. szám. fotyton a legnagyobb és legszebb választók aláiható selyemkelmék, bársonyok, csipkék, szalagok és ruhád is z ékből. Mint általánosan ismeretes, csakis a fenti czógnól találhatók a legutóbb megjelent blúzok, és ruhákra alkalmas selyemkelme újdonságok, melyek — úgy minőségre, mint mintázatra nézve — kizárólag fenti ezég részére készültek s csakis ott kaphatók. OLCSÓ ÉS SZABOTT ÁRAK. — Minták kívánatra bérmentve küldetnek
