Szamos, 1903. május (35. évfolyam, 36-44. szám)
Gazdák Lapja, 1903-05-21 / 21. szám
HÍREK. Egy főispán a gazdasági egyletért. Horváth Béla esztergommegyei főispán felhívást intézett a vármegyei községekhez, melyben utalva az erkölcsi és anyagi előnyökre, amelyeket a vár- megyei gazdasági egylet tagjainak biztosit, felhívja a községeket, mint erkölcsi testületeket, hogy lépjenek be tagul az egyesületbe. A fagyos szenteken hála Istennek baj nélkül túl estünk. Ha Orbán is megbecsüli magát, nagy gyümölcstermésünk lesz s akkor szeptemberi kiállításunk fényesen fog sikerülni. A f. hó 15-iki jég csak szórványosan fordult elő, esővel jött s igy nagyobb kárt nem tett. Kivándorlásra osábitó sajté. Botrányos arcátlansággal közöl a „Szatmári friss ujságu f. hó 19-iki száma egy „érdekes levelet“, mely telve van az Amerikába kivándorlók helyzetének képtelen magasztalásával és utasításokkal a kivándorolni szándékozók részére. E levél nem tekinthető egyébnek, pénzért tért nyert közönséges reklám közleménynél, mely haza fiatlan lelkiismeretlenséggel igyekszik a nyomtatott betűnek hivő magyar parasztot a kivándorlási ügynökök hálójába csalogatni. Szomorú valóság, hogy szabadsajtónk égise alatt ily ar- czátlan közlemények kerülnek nyilvánosság elé, de még szomorúbb az, hogy Szatmár hazafias polgárai körében az ilyen hazafiatlan sajtó még támogatásra és terjesztésre talál. Nyugtázások e számunkból kiszorultak. Országos vásárok : f. hó 22-ón Csengerben, 26-én Nagykárolyban és Fehérgyarmaton, 26-áu Krasznabólteken, 28-án Királydaróczon. leknek törlése ás az uj terhekaek betábláz ása körül minden tekintetben segédkezet nyújt. Az intézet ilyen alapon sikeresen több nagy birtokvételt tett lehetővé egyes községek részére. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetéinek ez a nemzeti szellemben vezetett nagyszabású akcziója megérdemli, hogy nemcsak a közvetlenül érdekelt kisbirtokosok foglalkozzanak vele, hanem hogy mindazok támogassák, a kik bármily minőségben mint nagybirtokosok, közigazgatási tisztviselők, vagy lelkészek hivatva j vannak a magyar néprótegeknek jólétét szol- ■ gálni, fenmaradását biztosítani és terhein köny- nyiteni. A kormány, mikor a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének ezen akczióját felkarolta, hathatósan szolgálja a kisbirtokosok tehermentesítésének ügyét, a mely csak tettekkel, még pedig ily bátor, jól átgondolt és önzetlen tettekkel vihető előbbre. tegnapi állatvásárunkat elannyira, hogy a kedvező idő daczára is egész nap szűk korlátok közt mozgott az s a lehető leggyengébb lefolyású volt. Lóvásárra felhajtatott 380 drb. különféle használati ló, melyeknek mintegy harmadrésze adatott el közepes árakon. Szarvasmarha a rendesnél kisebb számban került a vásárra, különösen ökör volt kevés. Növendékállat és borjú, úgyszintén tehén is kielégítő mennyiségben volt a kereslet arányához képest. Felhajtatott 220 db. jármos ökör, 168 db. tehén s közel 200 db. növendékállat és borjú. Eladatott 86 db. ökör, 99 db. tehén, továbbá 110 db. növendék és borjú meglehetős nyomott árakon. Sertásvásár : A hízott sertésárak lényegesen lejjebb szálltak az elmúlt hetek hez képest, ami a távolabbi vidékekről behozott sertések nagyobb számának tudható be. Sovány- sertés árakban is észrevehető volt némi csökkenés, de gyengébb mérvű, mint a kövérnél. Felhajtatott 78 darab hizott sertés sj mintegy 460 drb. fias kocza és süldő. Eladatott 49 darab hizott sertés 108—112 filléres árakon kilogram- monkint. Soványsertésféléböl inkább malaczet kerestek. Juvásárra behozatott mintegy 220 darab bárány, melyeknek nagyobb része el is kelt 5 60—5.00 koronás árakon darabonkint. Terményvásár. Már a vásár elején elég szilárd irányzat mutatkozott, különösen búza és tengerinél úgy, hogy az árak mérsékelten javultak. Terményárak : Vásári jelentés. Az állatvásár f. hó 20-án a szokottnál jóval csekélyebb számú felhajtás s a nagyon gyenge mérvű kereslet, döntöleg befolyásolták TERIIÉN7 Y Szatmáron Bpestan Jegyzet K f K f K f K f Búza 14 14 60 15 40 15 70 szilárd „ gyenge 13 30 18 80 — — — — Rozs 12 10 12 20 13 40 13 80 lanyha Árpa tak. 10 80 11 20 11 40 12 20 élénk Zab 10 10 10 40 12 30 12 80 lanyha Teng. tak. 8 80 9 40 12 70 — — keresett Teng. őri. 13 60 14-— — 14 50 lanyha Bükköny 9 80 10 40 11 50 12 — Köles 10 — 11 — 11 50 12 — keresett Káp., rep. — — — — 21 40 22 20 nincs Lenmag 24 — 25 — 25 — 26 —keresett F. bab 19 — 20 — 19 — 21keresett T. paszuly 17 — 18 60 1820 keresett Lóhere — — — 96120 nincs Luczerna — — — — 86 — 104 — Burgonya 4 — 4 80 — — — — nem czikk Széna — — — — — — — nem czikk Szalma Szalonna I40 — I48 — ID 121 — állandó Zsir 150 — 15aláo — — Szilva 36 — 40 — 26 — 33 — n Nyomatott a „Szabadsajtó* könyvnyomdában Szatmáron. Melléklet a „Szamos“ 41-ik számához. II. évfolyam. Szatmár, 1903. május 21. 21-ik szám. GAZDÁK LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Cserepéidányok és kéziratok a szerkesztő czímére küldendők. Szerkeszti: Poszvék Nándor várm. gazd. egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 19. szám, hova a reklamácziók is íntézendők. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által rendezendő kertészeti kiállítás tervezeteinek, bizottságainak összeállítása tárgyában f. Ló 27-én Szatmáron, a városháza tanácstermében tartandó értekezletre van szerencsém kertészeti szakosztályunk tagjait, valamint a kertészettel foglalkozó- és ez iránt érdeklődőket tisztelettel meghívni. Szatmár, 1903. május 12. Dr. Fekete Sámuel, a kertészeti szakosztály etnöke. Talpra magyar! Vájjon helyén választottam-e meg Petőfinek a válságos időkben irt riadójának e szavait, hogy hangom ne legyen kiáltás a pusztában, hogy felrázza a magyar gazda közönséget lethargikus állapotából, hogy érezzék és felnyissam szemeiket, hogy lás- j sá'c azon láthatlan kéz működését, mely! mint a pusztitó szú rágódik a magyar: gazda közönség lét érdekein. Nyíltan beismerjük, és toroktátva hir-; detjük, hogy Magyarország czereális állam! Nincs iparunk, nincs kereskedelmünk s egyetlen létérdekünk a nyers termelésre szorítkozik. Ez elvitázhatatlan tény is! Azonban a lezajlott 50 év alatt különösen az Ausztriával való vámházasság óta, tett-e valamit a magyar gazdaközönség, az ország e zöme, arra nézve, hogy létérdekeit megóvja, sőt azt fejlessze? Hát igenis tett, tette pedig azt, amire semmi szüksége nem volt, s nem tette azt, hogy talpra állva, egy czél alatt egyesülve, czélja megvalósítására törekedjék s elsöpörje tömeges hatalmával az eléje gördített akadályokat. E helyett lamentált, panaszkodott, elégedetlenkedett s hagyta a dolgok menetének intézkedéseit önző kezekben s öntudatosan engedte zsebeit kiüríteni. Ezen magatartása teremtette mog az első halálos csapást, az úgy nevezett „őrlési forgalmat.c Tájékozatlanabbak kedvéért röviden megjegyzem, hogy ezen őrlési forgalom semmi más nem volt, mint a magyar termelő gazda kiszolgáltatása néhány fővárosi malom milliókat szerző czéljaira. Ezzel szabad bejövetel engedtetett a szerb és román búzának, hogy az*k itt öröltessenek meg s utána a haszon a tisztelt malmos uraknak zsebében maradjon. Tudjuk, hogy ezzel a spekuláczió mily mértékben nyomta le terményeink árát, s hogy tette tönkre a magyar gabona és liszt hitelét a külföld előtt, s mégis egy évtized kellett ahhoz, hogy az intéző körök a gazda közönség feljajdulását meghallják s ezen őrlési forgalmat megszüntetve, az ez irányban kitett gazda közönség kiharácsolását beállítsák ! Ámde a Moloch nem elégszik meg egy áldozattal, azt állandóan táplálni kell, hogy
