Szamos, 1903. május (35. évfolyam, 36-44. szám)

Gazdák Lapja, 1903-05-21 / 21. szám

a vak hívők az istenek haragját magukra ne zúdítsák. Ehhez fogható s erre alkal­masabb medium pedig nincs mint a magyar. Még az oktalan állat is védekezik, ha tü­relme kimerül, de a magyar ember, ha már türelme eltogyott, a helyet, hogy tömörülve, hatalmát és erejét érvényesítené, inkább vándorbotot fog kezébe s elhagyja ősi fészkét, elhagyja hazáját, keres uj otthont, de nem érez ma már magában annyi mo­rális és fizikai erőt, hogy helyzetén és türhetlen állapotán változtasson. Marad tehát minden a régiben a vég­kimerülésig, s az intéző körök ad majorem börse glóriám intézkednek továbbra is sa­ját egyéni bölcs belátásuk szerint. Hogy pedig ezen bölcs belátás mily irányú s mennyire szolgálja a gazda közön­ség érdekét, Ítélje meg majd kiki a saját bőrén szerzett s el nem maradó tapasztalás szerint, mert e felszólalásommal az én czé- lom csak az, hogy saját gyenge szavammal figyelmeztessek mindenkit a közös érdek pa- parancsolta tömörülésre, hogy ez által, ha még nem késő, a gazda közönségre mért ujabbi csapást elhárítani lehessen. Évtizedeken keresztüli jajdul fel a gazda­közönség a spekulativ börze üzérkedés el­len is, s az ország jobbjai, számtalan dí­szes magyar család tönkrejutását látván, ak- cziót kezdettek meg az úgynevezett fede­zetlen határidő üzlet ellen s habár csak kérvényezés utján, mégis az ország tör­vényhozó testületé elé terelték ez ügyet. Joggal várhattuk és remélhettük, hogy az ország törvényhozó testületé ezen un­dok szerencse játékot, mely hozzá még a magyar gazdaközönség bőrére megy, a köz­gazdaság érdekében eltörölje. Azonban ismét győzött a Moloch, a börze s tovább is szabad a spekulaczió, azzal a külömbséggel, hogy a gazda közön­ség eddigi szerencsétlen alakjai eltűnnek a színpad deszkáiról, mások lesznek a sze­replők, de a színpad és a fizető közönség marad a régi! Ez pedig kétségtelen most már a képviselő háznak f. é. május 16-án az ez iránti kérvények felett hozott hatá­rozata után, mely annál elszomorítóbb, mert az a kereskedelmi miniszter következő ki­jelentésén alapszik: „A kormány nem lo­hadhatja el azon indítványt, mely sze­rint a fedezetlen határidő üzlet feltét­lenül eltöröltessék, hanem oly intézke­déseket hajlandó életbe léptetni, melyek révén oly egyének, akik ily járatlan játékosokat ingerelnek, a tőzsdéből ki tiltassanak. A határidő üzlet fenttartá- sának egyik fő oka az, hogy a malmo­kat biztosítja az árhullámzások ellené- \ ben“ (Magyarország 112 szám.) Érted-e ezt magyar gazda? Kell-e en- I nél világosabb magyarázat ? Kell-e ennél érthetőbben kijelenteni, hogy a fedezetlen határidő üzlet fenntartása a „malmok“, a nehány pesti malom érdekében szükséges! Hol marad a mellett a te érdeked sze­gény termelő gazda közönség? az első a malom, ennek kell kiszolgáltatva lenned, mert az örli meg a te véres verejtékkel pro­dukált terményedet amig van, következőleg ez fogja ezentúl is terményeid árát meg­szabni és pedig fedezetlen üzlet utján. Hogy pedig mit jelent a fedezetlen ha­táridő üzletfenttartása a gabona tőzsdén, he­lyesebben börzén, azt, amint éreztük eddig, érezni fogjuk a gabona árak átkos kihatá­sában továbbra is! Értékelni pedig tudjuk akkor, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi a filloxera a szőllőnek, a sertésvész a nyájnak, a hesszeni légy a búza vetésnek és a pestis az emberi testnek! Gyakorlatilag pedig jelent annyit, hogy minden börziánernek szabad annyi búzát eladni és megvenni, amennyi az egész vi­lágon három év alatt se terem, mert az el­adást effektiv, vagyis meglevő búzával le- dezni nem tartozik*), majd kiegyenlítik ők a diíferencziákat egymás közt, a fő az, hogy szabad legyen a „Gescheit.“ Nem e felszóllamlás körébe vág a fenti kormány nevében tett nyilatkozatnak kriti­kai bonczolása, de igenis, ide tartozikfarra figyelemmel lennünk, mert a gazdaközönség régi nehézményének egyikét képezi, mely­nek megszüntetésére minden a'kai mat és módot fel kell használnunk, ha csak rend­szeres öngyilkosságot magunkon elkövetni nem akarunk. *) A kereskedelmi miniszter kiadásában meg­jelenő „Központi Értesítő“ 18-ik számában ki van mutatva, hogy mig az európai nemzetek ingó va­gyonának összértéke 342, addig a tőzsdéken jegy­zett értékek összege 560 milliáre frank. (! ?) Szerk. Igazán nehéz idők jele, mikor nyíltan hirdettetik, hogy nem a termelő érdeke az első, hanem a malomé, más szóval nem a malom a közönségért, hanem a közönség a malomért. Dehát csakugyan Magyarország lenne Kánaán, az Ígéret földje ? Rusticus.---------------- — --------------.-------——----------------­Re formok a kisbirtokosok hiteíiigye terén. A Kisbirtokosok Országos Földhitelinté­zete a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásá­val egész sorát léptette életbe az oly intézke­déseknek, melyek hivatva lesznek a legkisebb birtokosok hiteligényeinek kielégítését uj és egészséges alapokra fektetni s megmenteni az uzsorától és a végpusztulástól minden olyan kisbirtokost, a kinek helyzetét egyáltalán még orvosolni lehet, Ennek a czólnak érdekében a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete egy nagy körültekintéssel megállapított tervezetet léptetett életbe, melynek legfontosabb némely részletét, a következőkben kívánjuk ismertetni. Az első reform az, hogy a nevezett inté­zet a jelzálogkölcsönök minimumát, mely ed­dig 6Ö0 K volt, alapszabályainak módosításával 300 koronára szállította le. E szerint még oly birtokos is, a kinek ingatlana egészben 6—700 K értéket képvisel, nem lesz kénytelen ezután a drága, sok zaklatással járó s minden pilla­natban felmondható kölcsönökhöz folyamodni, hanem első helyre való bekebelezés mellett kon­vertálhatja meglevő terheit, vagy felvehet uj kölcsönt az alább ismertetett kedvező feltételek mellett. A második reform az, hogy az intézet meg­kezdi a 4 %-os záloglevelek kiadását s ezentúl a 4 72%-°s záloglevélkölcsönök mellett 4 %-os záloglevelekben is fog kölcsönt adni. A kölcsön- módozatokat az intézet három változatban álla- pitota meg, az adós választására bízva, hogy azok közül belátásának és viszonyainak megfe­lelően melyiket fogadja el. A 472 százalékos záloglevélkülcsönöknél két módozat szerint lesz kölcsön kapható. Az egyik szerint a fizetendő évi járadék összege kisebb, de a záloglevelek 100 K helyett 98 ko­ronával lesznek kifizetve. Ezeknél tehát az adós 100 K helyett 98 K kap, ö pedig fizet, ha 50 év alatt akarja a terhet törleszteni, töke, ka­mat és kezelési költség fejében 5’26 százalékot. Ha 40 óv alatt akarja adósságát törleszteni, fi­zet évenkint 5'60 százalékot, 30 évi törlesztés­nél fizet évenkint 6 30 százalékot és ha még életében akarja az adósságot törleszteni, tehát rövid lejáratú kölcsönt akar, akkor fizet össze­sen 20 éven át évenkint 7'80 százalékot. A másik módozat szerint a fizetendő évi járadékösszeg nagyobb valamivel, de ezzel szem­ben az áll, hogy a zálogleveleket teljes érték­ben fizetik ki s az adós minden 100 k .-ás záloglevé­lért teljes 100 K készpénzt kap. Ez utóbbi mó­dozat szerint az adós fizet 50 évi törlesztésnél évenkint 546 százalékot, 40 évi törlesztésnél évenkint 580 százalékot, 30 évi törlesztésnél évenkint 6’50 százalékot és 20 évi törlesztésnél évenkint 8 százalékot járadékul, úgy hogy a járadékösszegben a kamat és kezelési költségen kívül már a tőketörlesztés is bennefoglaltatik. A 4 százalékos záloglevólkölcsönöket az intézet 96 százalék kifizetéssel kínálja. A ki te­hát 4 százalékos záloglevelekben vesz kölcsönt, az 100 K záloglevélért 96 K készpénzt kap s 50 évi törlesztés mellett fizet évi 4-90 százalé­kot, tehát nem egészen 5 százalékot, a mely­ben benne van a tőke, kamat és kezelési költség. Az intézet már országos jellegénél fogva is a kötelezettségeinek megfelelő adósnak a köl­csönt fel nem mondhatja. A felmondás csak az adósnak áll jogában s ha az adós a kölcsönt felmondja, ezért semmiféle úgynevezett Storno dijat fizetni nem tartozik. Egy további nagyon fontos reform, me­lyet a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete életbeléptét, az, hogy ezentúl utólagos kamat- fizetés mellett adja kölcsöneit. Eddig ugyanis ennél az intézetnél épugy, mint a legtöbb más int zetnól az adós a járadékot e.őre tartozott fizetni, azaz a kölcsön folyósításakor levonták a tőkeösszegből az első járadékot. Ezen első járadék erejéig csökkent tehát a kifizetett köl­csön összege. A Kisbirtokosok Országos Föld­hitelintézete ezen a bajon mostantól kezdve úgy segít, hogy a kamatfizetés csakis az első félév végével kezdődik. Az adós tehát kamat­levonás nélkül kapja a kifizetendő kölcsönösz- szeget, Felette fontos az intézet ama határozata is, hogy adósainak a kölcsönhöz jutást meg­könnyíti s e czélból gondoskodik róla, hogy az ország fontosabb pontjain az intézet ügyeinek ellátására hivatott kirendeltségei legyenek, vagy pedig kinevez az illető vidék gazdasági viszo­nyait alaposan ismerő képviselőket és bizalmi férfiakat, a kiknek feladata lesz a kölcsönigénylő feleknek mindenben segítségére lenni. Az intézet ezenkívül, hogy adósait min­denféle feles költségtől megkímélje, a törvény által megengedett határon belül eltekint szá­mos formaságtól, egyszerűsítette a hitelkórés, a hitelmegszavazás és a folyósítás körüli eljárást s a lehetőségig mellőzi a helyszínére való kül­dések utján történő költséges becsléseket ás kü­lönösen a kis kölcsönök tekintetében, melyek ily költségeket el nem bírnának, a tudakozódás rendszerét hozta be, melyet eddig is kielégítő eredmónynyel alkalmazott. Végül pedig a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete“ újabban nagy mértékben vonta tevékenysége körébe a parczellázást, a mely körül az összes jogi munkák, továbbá az eladó nagybirtokos és a vevő kisbirtokos kö­zötti viszonynak tisztázása, az előző tehertéte-

Next

/
Thumbnails
Contents