Szamos, 1903. május (35. évfolyam, 36-44. szám)
1903-05-21 / 41. szám
XXXV. évfolyam. Szatmár, 1903. csütörtök május hó 21, 41-ik szám. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.! Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Gabonaraktár és kis gazda. Megyénkben mind nagyobb arányokat ölt a szövetkezeti mozgalom. Remélhetőleg nem is a messze jövőben van, hogy a viszonyokhoz és szükséghez képest az egész megye be lesz hálózva. Kisgazdáinkra nézve ez beláthatatlan horderejű. A mai olcsó pénzviszonyok ugyan a hitelszövetkezeteknél jelenleg használatban lévő 7 és fél százalékos kamatlábat kissé magasnak engedik látni, de tekintetbe véve, hogy a kisgazda a hitelképességhez mért nyugodt hitelt minden egyéb költségteher nélkül idővesztegetés híján kapja és télévenkint rendezheti, feltétlenül a legelőnyösebb személyi hitel, mit gazdálkodó ember ma élvezhet. S ha a pénzpiacz helyzete hoszabb ideig változatlan marad, bizonyára fog találkozni mód reá, hogy a vidéki hitelszövetkezeteket támogató Orsz. központi hitelszövetkezet olcsóbban juttassa nékik a szükségelt hitelt. Nagyobb kölcsönök (500 Któl 8000 Kig) ma is jelzálogi biztosíték mellett annuitásos beosztással olcsóbban vehetők fel a hitelszövetkezetek utján s a törvény által szabta előnyöknél s a központ szervezeténél fogva ezek is a kis gazdára nézve a legjutányosabbnak mondhatók. De mindannak daczára, hogy az ezekben jelzett előnyöket nyújtja a hitelszövetkezet kölcsönszerzés tekintetében még a kisgazda megmentésére vagy talpra állítására irányult actió korántsem nyert befejezést. Mig a hitelszövetkezet utján módját leli a gazda nagyobb teherrel járó kötelezettségeit convertáini, szükséges az is, hogy módját adjuk arra nézve, miszerint munkásságának eredményét úgy minőség mint mennyiségileg fejlessze, mert hisz a mai igények hova tovább nőnek, közterhe- ink apadására pedig még kevesebb a kilátás mint egyébb szükségleteink apasztására. Szövetkezeti utón való szervezkedéssel megoldható a gabona magtárak felállítása, gyümölcs, bor és tojás értékesítés sőt újabb termelési ágak vehetők fel mint pl. közel vidékünkön a kender termelés. Vidékünk mai helyzetéhez képest legfontosabbnak látnám a gabona magtárak szövetkezeti utón leendő felállítását. Előnyei a kedvező áralakulások bevárására adott mód, a gabonának kifogástalan kezelése, a mérlegelésnél való feltétRákóczy sírja. A Rákóczy sírját Messze Rodostóban Ne zavarja senki. Jobb neki ott békén, Hontalan pihenni, Mint nyugovó álmát A magyar nemzetnek Szomorú sorsával Szomorúbbá tenni! Hadd álmodozzon ott Szabad föld porában, Távoli honáról, A magyar libertás Kivirulásárúl . . . Hadd álmodja meg ott Szegény magyaroknak Felszabadulását A nehéz rabságból ! A Rákóczy sirját Kinek is lenne most Idehozni lelke ? Az idegen földről Még idegenebbre ! . . . — Oh, mi dicsősségünk, Jövendő reményünk: Rabgöröngy ne hulljon Alvó tetemedre! . . . Haza jön, hiszem én, Magyarok, még egyszer Rákóczy hozzátok, De nem úgy, de nem úgy, Ahogy gondoljátok . . . Mint az Isten lelke, Az ő nagy, buskodó Lelke száll majd előbb, El haza hozzátok ! Az ő nagy, buskodó Lelke száll előbb majd Fiaink lelkére, S teremt uj világot Egy uj nemzedékbe’, Az örök szabadság Igaz Istenének Nagy, sirva fakadó Gyönyörűségére ! Látom a jövendőt Fényes kikelettel, Alvók ébredését, Milliók szivében Egy tűz gerjedését. Egy hiten, egy párton Minden magyar embert, A haza megbántott Szent becsületéért! Látom a jövendőt! . . . Ez a világ lesz majd len érdek nélküli eljárás s miután egyenlő minőségben nagyobb mennyiséggel lép a szövetkezet a piaczra. feltétlenül nagyobb árt is tud elérni. Ezek közvetlen érezhető előnyök. Egyébb előnyös kihatásai a raktári szövetkezeteknek, hogy a gyakori érintkezés folytán — főként az anyagi érdek által is vezérele — kis gazdáink korszerű s czéltudatos gazdálkodásra lesznek kioktatva. Fontosságot tulajdonitok ennek főként azért, mert itt a kisgazda különösen a végső leszámolás alkalmával látja az okszerűbb gazdálkodással foglalkozó társa haladásának eredményét gyakorlatilag az anyagiakban a jövedelemben kifejezve. Gépek használatára szoktatható. Könnyebben keresztül vihető, hogy ott, a hol már évtizedek óta a mindenkori termésből használnak velőmagvat — mely tehát feltétlenül élkor - csosul — az kicseréltessék. A gazdasági felszerelési czikkek nagyobb mennyiségben szövetkezeti összeköttetések utján olcsóbban beszerezhetők. De a gabona raktárak előnyei még a nem tagokra is kihatnak egy részben s ez a heti piacz áralakulása, mert a népet hol jobban, hol kevésbbé kihasználó gabonakereskedők egy feltétlen reális Rákóczy világa. Piros véreső hull Minden szem porára. De minden porszeméből Rózsa terem, rózsa: A magyar szabadság Százszorszép rózsája ! Majd ha behinthetjük Ezzel a virággal Magyarország földjét, Vértanúink minden Vádló sirgöröngyét: Majd ha egy szabad, nagy Magyar nép lakozza A három hegy alját, A négy folyó völgyét: Akkor, akkor . . . egyszer, Pázsitos mezőkön : Rézdobot veretnek, Riadót fuvatnak Az egész nemzetnek, S fölkel a félholt is Diadalutjára Minden kuruczok közt A legáldottabbnak, A legkedvesebbnek! . . . Addig az ő sirját Messze Rodostóban, Ne zavarja senki, Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • Szatmár és vidéke legnagyobb czipőra^tára. R/|pfTűrito7Íiolr t tavaszi és nyári idényre inegrendelt összes un női és gyermek iTlGyciáoilBA • # # 6 # 9 valódi franezia sebewrő bőrű lábbelik. ® # # #
