Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)
Gazdák Lapja, 1903-04-30 / 18. szám
KÜLÖNFÉLÉK A Szatmármegyai Gaziasígi Egy33ülot tag dijnyugtázása térszüke miatt kimaradt. Az ombodi 5 parczellára kerítéssel felosztott 157 kát. holdas közlegelöre a Szatmárme- gyei Gazdasági Egyesület jószágot az idén is felvesz; a legelőből- a szokott rendes sózás mellett a beváltás napjától, amenuyiben az időjárás lehetővé teszi, csikókra nézve okt. 15-ig, szarvasmarhákra okt. végéig terjedő időre 4 következő : csikók után tekintet nélkül a korra rendes bér 24 k., egyleti tagoknak 20 k.; a évet be nem töltött borjuk után rendes bér 11 k., egyleti tagoknak 12 k.; 1 évet betöltött szarvasmarhák után rendes bér 24 k., egyleti tagoknak 20 k. Felvétetnek kancza és heréit csikók, üsző és 1 éven aluli ökör borjuk, esetleg tehenek. Beváltás előtt az állatok áílatorvosilag meg lesznek vizsgálva. A legeltetési bér fele a beváltáskor, másik fele a jószág kiváltása előtt fizetendő. Félbérre jószág nem vétetik fel. A tulajdonosok kényelmére és biztonságára az állatok a legeltetési időre elhullás ellen be is biztosíthatók. A biztosítás összes dija a legeltetés tartamára csikók után a bejelentett érték 3 száza- lékja, üszők és 1 éves tinók után a bejelentett érték 1.6 százalékja. A biztosítás a beváltáskor a jószág értékével együtt bejelentendő s a biztosítási clij nyugta ellenében előre fizetendő. A jószág beváltása a hűvös idő miatt az eredeti megállapodástól eltérően május hó 3 án és 10 én fog eszközöltetni d. e. 9 órától 12 ig a helyszínen. E határnapokon kívül csak a tulajdonosok költségére megejtendő külön állatorvosi vizsgálat mellett vétetik fel jószág. Beiratások a legelőbér első részletének elö- leges befizetése mellett az egyesület titkári hivatalánál előre is eszközölhetők. Vásári jelentés. Az állatvásár April 28-án csepergős időjárás mellett a beállott mezei munkák sürgősségénél fogva csak közepes élénk volt. Lóban aránylag nagy felhajtás, sertés vásár rendkívül élénk. Lóvásárra 1000 drbou jóval felől hajtatott ; munkás lovakban kereslet volt. Eladatort közel 500 drb. 60—200 kor. árak között. Néhány7 kocsi lóra megfelelő áron vevő nem volt. Szarvasmarha vásár aránylag gyenge. Felhajtás mintegy 1400 drb. jobbára borjas tehén s legelőre szánt növendék. Eladás kölönc- sen tehenekben s jármos ökrökben. Eladatott mintegy 800 drb. mérsékelt 'árakon. Jármos ökör párja 450 — 700 K., tehén drbja 120--200 K, rúgott borjú 30 — 40 K árakon. Sertés mintegy 1400 drb., majd az egész eladatott. Felhajtás leginkább fias és heréit ko- czákban. Árak magasak. Nyomatott a „Szabadsajtó“ Juhvásár közepes ; 500 drb. bárány fel- í hajtva s eladva magas árakon. Terményvásár. Nagyobb hozatal és ólénkebb kereslet mellett az országos vásáron meglehetős üzlet fejlődött ki; állomásokon waggonárukban is nagyobb forgalom volt magasabb árakon. Vető mag, ó tengeri, nagyon keresett, 20 K-áa felüli árakon is. I T! KE ÉN'. Száll K | f naron K T Br-e K if 3*5? \YT7 Jegyzet Búza 14 1480 1 15160 16 szilárdabb »gyeii«° 13 SO 14— — — Rozs 11 20 íijöo 13 50 13 90 szilárd Árpa tak. 11 — 11150 11 80 12 20 szilárd Zab 10 40 1100 12 30 12 80 lanyha Teng. őri. 13 — 13 40 — — — szilárd Teng. tak. 12 40 12 80 12 30 12 60 keresett Bükköny 9 — 9 50 11 — 11 20 lanyha Köles 8 — 9 — 11 50 12 — lanvha Káp., rep. — — — — 21 — — — nincs Lenmag 24 — 26-26 — 28 — keresett F. bab 19 — 20 21 — 22 — szilárd T. paszuly 17 — 18 — 1920 — szilárd Lóhere 120 — i4o I02134 — Luczerna loo — llo 86 — I08 Burgonya 3 50 4 — — — — — nem czikk Széna 3 60 4 — — — Szalma 1 — 1 20 — — *— — Szalonna 160 — I52 — 13o I45 — keresett Zsir 162 — 164 In 7 — I58 — keresett Szilva 3638 — 30 — 32 — Meteorologiai feljegyzések. Szatmár, április hó 23 tói, április hó 29-ig. 1 —1 Hőmérsék ;; Szél Ol |l — Csapadék 3 j " d á £ 1 k'T S3 ü A Erősség ^ l l c 0 li ? mm. Csütörtök 60.2 18.G 5.0 K 4 ny Péntek 51.4 12.0 10.4 K 3 12.4 Szombat í 54.7 10.G 8.6 Dny 1 ____ 1 1 || ' Vasárnap | 58.0 17.3 7 2 Dk 2 1 — Hétfő ií 52.9 15.2 9.8 1 K 3 ! ny. Kedd 63.6 : 12.6 9.4 Ény 2 1.3 Szerda 56.0 16.3 11.0 Dny 3 2.2 könyvnj-omdábau Szatmárou. f J Melléklet a „Szamos“ 35-ik számához. II. évfolyam. Szatmár, 1903. április 30. 18-ik szám. GAZDÁK LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZ AT HARM EGY EI LÓVERSENY EGYLET, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Cserepéldányok és kéziratok a szerkesztő czímére küldendők. Szerkeszti: Posxvék Nándor várm. gazd. egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 19. szám, hova a reklamácziók is íntézendők. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya május hó 6-án d. e. 11 órakor rendes havi ülést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghivom. Szatmár, 1903. ápril hó 29. Donmhidy Sándor, egyl. elnök. Hogyan mérheti fel a gazda birtokának területét gyorsan és olcsón? Kevés kivétellel általánosságban elmondhatjuk, hogy a gazdák legnagyobb része nem tudja pontosan birtokának területét. — Akármilyen furcsán hangzik ez, de igy van. — Lássuk mi okozza ezt? Legelsőben ennek oka azon körülményben keresendő, hogy a telekkönyv a területért nem szavatol. — Adás-vevésnéi — úgy a birtokbér beadás-vevésónél — semmi biztoskiindulási pont nincsen a birtok területét meghatározni, a telekkönyvi adatokért szavatosság nincs, a kataszter pedig rendszerint nem egyez a telekkönyvvel ; ebből kifolyólag sem a telekkönyvi adatot, sem a kataszteri számokat biztos adatok gyanánt el nem fogadhatjuk. Ebből azután nem ritkán igen furcsa állapotok következhetnek. Hányszor fordul elő, hogy a telekkönyvben 2 holdnak nevezett terület 4--5 hold, sőt több is lehet és viszont. Hányszor fordul elő, hogy egyes birtokok bérbe adatván, csak évek múlva tudódott ki, hogy 100, sőt több holddal is kisebb a birtok, mint ahogy a bérlő a birtokostól jóhiszemüleg átvette és a birtokos jóhiszemüleg átadta, mert ő maga sem tudta pontosan a területének holdszámát. Hogy ebből mi következhetik, azt mindenki elgondolhatja. És elég különös az, hogy ma, midőn már minden adás-vevésnél az árunak akár súly-,, akár ürmértéki egysége pontosan megkivánta- tik, éppen a föld, a mely mindennek alapját képezi, részesül a szokott felületes elbánásban. Pedig mindenki azon van, hamar a pénzt kiadja, annak megfelő árut is kapjon; nem lehet az kevesebb és ne legyen több, mert amint az eladó nem elégszik meg, hogy 10 hold földért csak 6 holdnak a kialkudott árát kapja meg — viszont a vevőnek sem lehet közömbös, hogy 10 hold helyett csak 6 holdat kapjon. Es valljuk meg, ezerszer is előfordul és megtörténik hasonló eset. Törvényünk van, de nem tökéletes, végrehajtása még hiányosabb és aki tudja, hogy a kataszteri változtatások, telekkönyvi kiigazi- tások mily csiga lassúsággal, néha éveken keresztül nem hajtatnak végre, azonnal belátja, hogy a mai bizonytalan állapotnak be kellett következnie. Pedig a gazdának tudni kell területét, hogy boldogulhasson, épen úgy, mint a hadvezérnek a serege létszámát. Hogyan lehet a birtokot felosztani, vetés- fordát felállítani, a fogaterő szükségletét kiszámítani, a cselódlótszámot megállapítani, a termés hozamot kiszámítani, a legelőket felosztani és evvel az állatállományunk létszámát megállapítani stb. stb., mindenféle szükséges szá- mitást eszközölni mindaddig, mig nem tudjuk, hogy a birtok hány hold szántó, rét, legelő, stbből áll?
