Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)

Gazdák Lapja, 1903-04-30 / 18. szám

És mégis csak gazdálkodunk, de legtöbb­ször hasonlít ez a setéiben tapogatódzáshoz, mert biztos adat nincs a kezünkben. Nagyobb uradalmak rendszerint a mérnöki | munkálatok költségeit, mely ma még elég te­temes szokott lenni, könnyebben fedezik, de nem úgy a közép- és kisbirtokosok. — Leg­többször nem csak a nagyobb költségtől riad­nak vissza, hanem hozzájárul bizonyos fokú in- dolenczia is járul. He azt kérdezzük a gazdától, hogy tudja-e biztosan a lovának vagy marhájának számát, esudálkozik, hogy ilyen kérdést tehetünk hozzá, de ha azt kérdezzük, hogy tudja-e a birtokát holdszámban, biztosan határozatlan feleletet ka­punk és ő ezt természetesnek is találja. Pedig ha számokban kifejezhetném azon veszteségeket melyek a terület hiányos ismeretéből származ­nak, oly óriási volna az, hogy el se képzeljük. Indolenczia is játszik szerepet, mert leg­több gazdaságban és községben van méröláncz és birtokát kiki felmérhetné vele ; de a láncz- czal való mérés 3 embert kíván, munkája lassú, tehát egy kissé már inkomodálja a gazdát, ki nemcsak sok esetben sajnálja a költséget, ha­nem gyakran nem is ért hozzá. Végre a napokban láttam egy uj készülé­ket, mely praktikusságánál és olcsóságánál fogva hivatva van arra, hogy ezen régóta vajúdó kérdést egy csapással megoldja és rövid idő alatt lehetővé teszi, hogy a legtöbb gazda bir­tokának területét pontosan tudhassa. E készü­lék egy szabadalmazott földmérő talyiga. A gépezet három főrészből áll: 1. a kerék, mely mér, 2. az óramű, 3. két talyigaszarvból. A kerék teljesen vasból készült és egy­szeri körülforgatásával egy ölet ir le — és a 6 küllő, melyek mindegyike egy kis bevágást csinál a földön, mutatja a lábakat. Az óramű áll egy óralapból, mely 100 ölre van beosztva; az óralapon egy mutató és hátul egy harang. Ezen óramű a mérőkerék tengelyével van ösz- szekötve és annak minden fordultával, tehát egy öl ut után egygyel többet mutat egész százig, akkor lecsenget, vagyis minden felmért 100 ölnél csenget és mér tovább minden fenn­akadás nélkül. így csak a csengetés számát kell megszámlálni, az annyi 100 öl; végül ha a terület végpontján megállunk, az óralap mutatja hogy a lecsengetett 100 öleken felül hány öl még — és a küllők csapása mutatja, hogy hány láb. Például: 3-szori csengetés az 300-öl az óralap mutat 43-at 43 öl a fehér küllőtől a 4-iken áll 4 láb Összesen 343 öl 4 láb. Ha a mérést a tábla másik oldalán foly­tatni akarjuk, ismét a 0 lesz a kiindulási pont; elég ha az óralapon lévő mutató csavarját egy muzdulattal meglazítjuk, mire egy rugó az óra­lapot előre nyomja, mely most már a mutató alá a 0-ra állítható, a csavart megszorítjuk s a készülék készen áll a mérésre. Ez oly egyszerű és könnyű dolog és oly gyorsan' eszközölhető, hogy bárki által alig egynegyed perez alatt végrehajtható. A talyiga két szarva hasonló az eke szar­vához, ennek végén van a mérőkerék tengelye és a tengelyen az óramű. Az egész készülék a szarvak kivételével vasból és rézből készült és oly könnyű, hogy alig 8 kiló. így bármely gyer­mek által körültolható. S miután ezen földmérő- talyiga oly gyorsan tolható, amily gyorsan az ember járni tud, vele a mérés oly gyors, könnyű, és miután személyzet hozzá egyáltalában nem szükséges, azért oly olcsó a munkája, hogy birtokát bárki igen rövid idő alatt saját maga felmérheti, minden egyéb költség kizárásával. Ezen mérőtalyigával naponkint több száz hol­dat is felmérhet egy ember, szerkezete oly egy­szerű, hogy igazán csudálkozni lehet, hogy ed­dig még fel nem lett találva. Ezen uj készü­léket a napokban láttam Győrben a Stádel Károly örökösei ezég gépgyár és vasöntödéjé­ben, ott készül ezen szabadalmazott tárgy és most kezdi árusítani, mert a találmány még egészen uj. A nevezett ezég egy darabot ren­delkezésemre bocsájtott, hogy kísérletet tegyek vele. Mondhatom meglepett egyszerűsége, prak­tikussága által s több gazdatársam jelenlétében eszközöltem próbaméréseket gyorsan, pontosan és könnyűséggel. A szerkezet egyszerűségéhez hozzájárul a szolid munka is s véleményünk szerint a javítás évek során át ki van zárva. Miután az egész készülék ára csak 18 forint, ami csekély összeg, ha tekintetbe vesszük, hogy egy méröláncz 8—10 frt., ez okból minden gaz­datársamnak legmelegebben tudom ajánlani a mérőtalyiga beszerzését. Igen sok esetben hasz­nát vehetjük a gazdaságban, nemcsak a birtok általános felmérésénél, hanem parczellázásoknál, konvenczio földek kimérésénél, feles-harmados földek kiosztásánál és még a mi fő, a napi fo­gatmunka ellenőrzésénél is. Ha nyári időben egy fogat 1 holdat (1200 négyszögöl) kiszánthat naponként és csak há­romnegyed holdat szánt ki a cseléd indolen cziája, hanyagsága miatt, ez már napi 80 kr. egy fogat után és 10 fogat után már 8 frt napi veszteséget jelent. De miután ezen készülékkel az öregbéres, hajdú vagy gazda pár perez alatt felmérheti naponkint minden cseléd napi fogat­munkáját és ellenőrizheti, ez által mintegy ösz­tönözve van a cseléd a reája kiszabott kompe- tencziát kiszántani. Mennyi veszteségtől szaba­dulnánk meg ezáltal csak egy éven át is? Szóval ezen „Földmérő-talyiga“ olyan ta­lálmány, mely hivatva van igen. nagy bajokon segíteni és melyet gazdatársaimmal megismer­tetni morális kötelességemnek ismerek. T. J. HIRE k. Károlyi Sándor udvari-i áll. isk. tanító igaz­gatót, laponk rendes munkatársát, a földm. ügyi m. kir. miniszter gazd. szakirodalmi munkássá­gára való tekintettel a gazd. ismétlő iskola ve­zetésére. tanfolyam hallgatása nélkül képesítette. A „Mező-Po ri községi hitelszövetkezet“ f. hó 14-ón tartotta alakuló gyűlését. Megalakult 78 tag és 100 üzletrészszel. Az 50 koronás üz­letrészeket havonkint 1 koronával fogják befi­zetni. Igazgatósági elnök lett: Saághy Gusztáv kjegyző (kinevezett.) Igazgatósági tagok : Pfeifer Vendel, Kimer Ignácz, Vonház István gyám, Merli János, Rimeili János és Holler József. Pelügyelőbizottság ; Vonház István elnök (ki­nevezett), Gábriel Ignácz, Mátyás Vendel és Vonház István buder. Könyvelő : Velker Lajos. Pénztárnok: Vonház Antal. A Szatmár-mátészalkai h. é. vasút kiépítésé­re alakult érdekeltség f. évi április hó 29-én szerdán d. e. a városháza közgyűlési termében szép számú érdekelt közönség jelenlétében érte­kezletet tartott, Pap Géza polgármester elnöklete alatt. A Gregerson czógtől kapott ajánlat tudo­másul vétele után az érdekeltség megállapította az egyes községekben eljáró pártoló bizottságo­kat s elhatározta, hogy megkeresi a városi tör­vényhatóságokat az élőmunkálatok, illetve a kezdeményezés iránt teendő lépések megtételére. Állategészségügy. A száj és körömfájás miatt városunkból külföldre (Ausztriába is) való szállítási zárlat április hó 18 óta feloldatott. Most már .szállíthatunk hasított körmü állatokat az itteni rakodó-állomáson is. A takonykór megállapítása végett a földm. miniszter az alispán ápril lo-iki felterjeszté­sére Salamon József pusztadaróczi lakos fertő­zés gyanús lovaira a malleinezést elrendelte. Katonai csikó vásár. A miskolezi cs. és kir 7. számú lóavató bizottság következő helysé­gekben katonai csikó vásárt fog tartani 3 éves jól nevelt és nemes csikókra, a katonai csikó telepek számára; és pedig: folyó évi május hó 21-én d. u. 3 és 5 órakor Dógenfeld tanyán, 22-én d. e. 6 és 7 órakor Vállajon, 22-ón d. e. 10 és 12 órakor Kocsordon, junius 5-én d. e. 8 és 10 órakor Homokon, 5 én d. u. 4 és 6 órakor Szat- máron, 6 án d. u. 1 és 3 órakor Istvándiban Minimális magasság 157 czm ; marha-levél és leszármazási (fedeztetési) okmányok feltétlenül megkivántatnab. Országos vásár: május hó 5-én Krassón. A Sz. G. E. uj tagjául jelentkezett Kovács Sándor áll. ig' tanító Udvariban, évdijas tag. Vetések állása. A korai őszi vetések a te­let jól kiállották, a késői vetéseket azonban a tél megritkitotta. A tavaszi vetések általában igen jól fejlődnek. A múlt heti fagyok a baraczk, néhol a szilva termésnek ártottak; a szőlő fej­lődésében elkésett, ép azért az eddigi fagyok kárt benne nem tettek. Gyapjuvárár. A „Miskolezi Hitelintézet Xl-ik évi gyapjuvásárját a folyó évben juniu hó 17 én fogja megtartani Miskolczon. A hitel­intézet által rendezett ezen gyapjuvásárok óvről- évre nyernek jelentőségükben és azok látoga­tottsága is évről évre fokozódik. E vásárra tenyésztőink figyelmét már most fölhívjuk azzal, hogy a részletes föltételeket a „Miskoli Hitel­intézet“ igazgatósága az érdeklődőkkel készség­gel tudatja. A vásáron, mint a múltban, úgy ez idén is úgy a földmiveiésügyi minisztérium, mint az „OMGE“ képviseltetni fogja magát. A Magyar Gazdaszövetség kötelékében a múlt év óta 300 Gazdakör alakult, melyeket a szövetség olcsó lapokkal, ingyen olvasmányok­kal fi a földm. miniszter áldozatkészsége foly­tán ingyen könyvtárral lát el A répabogár pusztítására Rovara Frigyes jószágigazgató, ki a répabogár életmódját s az ellene való védekezést sok év óta tanulmá­nyozza, egy megfelelő szert talált fel, mely a feltaláló nevéről elnevezve „Rovar in“ név alatt kerül forgalomba. A Szatmármegyei Lóverseny-egylet tegnapi választmányi ülés határozatait térszüke miatt jövő számunkban közöljük. IRODALOM. Magyarország területén az 1903. évben állami ménekkel létesített fedeztető állomások, továbbá az egyes tenyésztők által kibérelt állami mének, a m. kir. állami ménesekben felállított törzs- mének évenként szokásos kimutatása a földm. m. kir miniszter kiadásában megjelent. A lét­szám a tavalyihoz képest 100 főnyi apadást mutat, mit a magán községi mének nagyobb száma indokol. Népies mintagazdaságok ügyével foglalko­zik a Magyarország ápril 19-iki száma. Hivat­kozik arra, hogy a magyar paraszt csak annak hisz, amit lát, azért tartja a paraszt minta gaz­daságokat fontosnak. Hogy azonban ezek ered­ményéről meggyőződni mentül többnek legyen alkalma, szükségesnek tartaná, hogy a megyei gazdasági Egyesületek a minta gazdaságok lá­togatására a kis gazdák kirándulását szervez­zék, akik előtt valóságban lehetne demonstrálni a külömbséget a helyesen kezelt minta gazda­ság s a maradi rendszer között. Az alkoholellenes mozgalom ellen foglal állást a Borászati lapok ápr. 19-iki száma, mely­ben Dr. Molnár István az alkohol tápláló érté­két mutatja ki s azt fejtegeti, hogy az alkohol mint kiváló hőtfejlesztő értékes tápanyag szük­séges, csupán annak mértéktelen élvezete káros a szervezetre.*) *) De mert éppen mértéktelen élvezésénél fogva a társada om alsóbb rétegére pusztitólag hat, helyén valónak találjuk az olyan irányú mozgalmat, mely a mértéktelen élvezetet akarja korlátozni. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents