Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)
1903-04-23 / 33. szám
XXXY. tvfoJjfM. SzüBár, 1903. »sitftrtik áprit U 23. 33*ik um. Elllixtléii ári Egész évTC 8 kor. — Félévre 4 kér. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ée KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. HiadennemS dijait Szatuaron, a lap kiadóhivatalában flzataadók, Az 1902-ik évi lárosi zárószámadás. Ezt a zárószámadást múlt számunkban már dióhéjban érintettük, jelenleg pedig bővebben a következőkben ismertetjük. I. A házi pénztár számadására nézve : Az 1902-ik évi költségelőirányzat szerint fedezet volt: rendesés rendkívüli bevételekből 945277 K 37 f szükséglet: rend. és rendk. 945277 E 37 f Ezen előirányzattal szemben az eredmény : bevételre előiratott: rendes, rendkívüli, átfutó s kitelforgalmi összeg 2.061505 £ 17 f kiadásra előiratott: rendes, rendkívüli, átfutó és hitelforgalmi 1.957370 K 36 f az előirányzatnál 104134 K 81 f-rel több íratott elő. Ezen kedvező többlet abból ered, hogy a bevétel majdnem minden rovatának előírása emelkedett, a kiadásnál pedig az előirányzatból jelentékeny összeg lett megtakarítva. A bevételnél az előirányzatnál több van előírva: „Erdők azámolati ágánál“, az épület, haszonfák, tűzifánál, legelőnél; „épületeknél“, a közvágóhidi díjból és jégeladásból; „vegyes bevételek“ , letétek után nyert kamatok, mügyalog- járó és egyéb költségek utáni végrehajtási díj és késedelmi kamatból; „házi adó“ és „fogyasztási adók“, valamint a „Rendkívüli bevételekéből. Az előirányzatnál kevesebb lett előírva: a szőlőtelep kezelésnél, hid- és vásárvámnál, különféle díjnál, rz átírási díjnál. E tételeknél mutatkozó kevesbletet az előirányzaton felül előirt többlet 103227 Ji 32 fillérrel múlja felül. A kiadásnál több az előírás : az erdőszámolati ágnál, az épületek javításánál, kövezetvámnál, vásárvámnál, szikviz és ásványvíz kezelésnél, tiszti és szolgai személyzet nyugdíj segélyösszegénél, útiköltség, mügyalogjárónál, szegények ellátásánál, katonai kiadásoknál, az állami fogyasztási adó kezelésénél. A kiadásnál, az előirányzatnál kevesebb lett előírva : a szölőmivelésnél, tisztviselők és szolgák illetményénél, irodai szereknél, tolonczköltség, utcza szabályozásnál, közkutaknái, hidak, árkok javításánál, egyházi épületek fenntartásánál, igavonó állatok tartásánál, szenvedő tőkék visszafizetésénél. E tételeknél megtakarított összeg a többlet kiadást nemcsak fedezte, hanem 907 £ 49 fillér fedezeti többletet nyújtott. A felsorolt tételek egybevetése folytán, a tényleges többlet, vagyis az előirányzaton felül előirt fedezeti többlet 104134 bor 81 fillér. Az előiráoyzaton felül utalt kölcsönök, átfutok és hitelforgalmi tételek összege 1.013000 K 48 fillért teszen, mivel ez összeg úgy a bevételnél, mint a kiadásnál egyenlő tétellel szeHIRDETÉSEK: Kérapém&zeiét mellett a legjuUinyosabb Árban közöltéinek Nyílttér sora 20 fiHér. repel; ez összeg túl utalásának indoka felesleges, mert az előirányzatra az átfutó tételek befolyással nincsenek, azok a költségvetést nem érintik. II. A pénztári maradványra: Az 1901. évi követelésekből befolyt 269‘480 K 77 f. Az 1902. évi tartozásokból 1.901-619 K 90 f. Összesen: 2161 100 K 67 f. Az 1901. évi tartozásokból kifizettetett 188-025 K 41 f. Az 1902. évi követelésekből kifizettetett 1.613.954 K 51 f. Összesen: 1.751.979 K 92 f. nyers pénztári maradvány 1902 decz. 31-én 409.120 K 75 f. Ezzel szemben a „Szenvedő hátralék“ 391-542 K 28 f. tiszta pénztári maradvány 17 578 K 47 f. mely összeg az Í886. évi XXII. törvény 124 §-a alapján az 1904-ik évi költségelőirányzat bevételére szolgál. III. A „Mérlegre“ nézve az előző évitől úgy a vagyonnál, mint a tehernél lényeges eltérés fordul elő. A vagyonnál: Szaporodott az ingatlan az építkezésekre fordított következő összegekkel és pedig. Az állami népiskolák épitésére felvett kölcsön 525.000 K A Vigadó építésére kiadott 120 427 X A Deáktéri csatornára kiadott 7.050 K A Kossuth-kerti gőzfürdőre kiadott 4 339 K Asszony a hegyek közt. Egy vén asszony, bizonyos Katrics Ljuba nevezetű, aki a bírónál szolgált és az erdőn járt rőzséért, lélekszakadva rikácsolta a falun ▼égig Stájits Csedónak az esetét. — Emberek! — kiabált Ljuba — Csedót láttam, a szikla tövénél, hogy szedtem a rő- zsét, a feje véres volt, a szeme ki volt fordulva. Oh, óh, az öcsém Stájits Csedó ! Illanics Milánnak, a bírónak csak a felesége volt odahaza, Melania. A belső szobában ült és halk hangon dúdolt valamit, miközben fekete baját fésülte. Ljuba ide is berontott. — Melania! Hugóm! Stájits Csedó véresen fekszik a sziklánál, Stájits Csedó, az öcsém és nagyon sirt Ljuba. Melania ráförmedt. — Hagyj te nekem békét Ljnba, mi köröm nekem Csedóboz, meghalt a fekete medve na ... Hát mit bánom én ezt! Különben is éhes vagyok, most jöttem haza és messziről jöttem tudod Ljuba. De az öreg csak tovább sopánkodott : — Szegény Csedó, szegény Stájits Csedó. Tegnap persze veres volt az ég és nagy szél fújt. A veres ördög jött és lelökte Csedót a szikláról. A juhok meg szerte szaladtak, ott ugrálnak most a sziklákon, amig elviszi őket is a veres ördög és eléget mindent, a kunyhót, a juhokat, szegény Csedónak már vége. Istenkém, Istenkém! Tehát Ljubicza szidta a veres ördögöt és nem tudta, hogy Csedónál az éjjel valamely fehér macska járt, a fehértestü, ragyogó szemű, aki a kunyhóban dorombolt és végül kiterjesztvén karmait, ledobta a szikláról Stájits Csedót, a fekete medvét. Azon az este veres volt minden a hegyek felett és a sötétséggel együtt csúnya szél támadt, összeveregetvén a magasban száraz gályáit a kopár fáknak. A pásztorember, Stájits Csedó, a bundájába bujt s tüzet rakott a kunyhó előtt. Olyik pillanatban csillapodott a szél s ilyenkor ki- hallatszott az akolból a juhoknak egyhangú bégetése. Csedó összébbhuzta magán a bundát. — Haj, baj, a juhocskák, bezzeg nekik jó dolguk van, egyik a másikhoz búvik, melengetik egymást. Hej, de a szegény pásztorember. A szél aztán lassanként szűnni kezdett s csak olykor olykor zúgott bele egy-egy elkésett roham a sötét éjszakába. A begyek közt így tesz a szél, valamely ideig zug, fütyöl, verdesi a fákat, harozba szál mindennel, a mi csak útját állja. De a dicsőség rövid, ereje mindjobban gyengül, már csak néhány haragos kiáltást küld a begyek felé, aztán csendes lesz minden s a szél elpibent a begyek mögött, a végnélküli sötétségben. De egyszer csak belevisit a fehér macska, az édes, a puhaazörü, a sötét éjszakába. Ez asszonyi hang. így esett, asszony járt a Csedó kunyhója körül. A fekete medve a tűzhöz ültette, úgy mondta neki: Melengesd magad kicsi, melengesd. Az asszony lassankint felmelegedett a tűznél s mosolyogni kezdett. — Hát ki is vagy te? — kérdezte Csedó. — Nem ismersz? mondta az asszony, én Melánia vagyok, a biró asszonya, de én sem ismerlek, bizony Isten nem én. Csedó sóhajtott. — Haj, baj! Persze, mit tudsz te a fekete medvéről. Pedig az én vagyok, te asszony, csak így, fekete medve, semmi más. Hallod-e, mondta Csedó, de gondolkozott egy kicsit, biz én már rég nem láttam a fajtátokat, de mégis egy éve talán, vagy kettő. Valami czudar tövis Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • Szatmár és vidéke legnagyobb ozipőral^ápa. HonÓTiIro'riiolr f f tavaszi és nyári idényre niegrendeli összes úri, női és gyermek I# # # # # # valódi franesia sobewrő bőrű lábbelik. • #
