Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)
1903-04-23 / 33. szám
Bevétel: Előirányzott bevétel 154.109 K 51 f. Előírás szerint 151.155 K 68 f. bevételi többlet: 2.953 K 83 f. Kiadás: Előirányzott kiadás 151.166 K 25 f. Előírás szerint 151.155 K 68 f. Kiadási maradvány: 10 K 57 f. A terjedelmes zárószámadás Novák Lajos főszámvevő alapos, szép és gondos müve. Titkári jelentés a Lorántfy-Zsuzsánna-egyesület működéséről. Irta és felolvasta: Dr. Böszörményi Emil. (Folyt, és vége). | Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Tehát ha a jövőt biztosítani akarjuk, ha a jövő nemzedéket a biztos, emberi és igazi müveit haladás utján egy hatalmas lépéssel igyekszünk előre vinni, ha meg akarjuk oldani a ma minduntalan képtelenebbnól-kóptelenebb követelésekkel előtörő socialis kérdéseket, ha meg akadályozni akarjuk a setét századok anarkiájának felburjánzását, ha csirájában el akarjuk iojtani a hazátlanságot, ha el akarjuk érni vagy csak munkálni iparkodunk az összes, egyetemes emberiség közmegelégedését és boldogságát, úgy neveljük a nőt vallásossá, munkaszeretővó és nemzetivé. Hite legyen szilárd, szive tündöklő, lelke tiszta, mint a gyémánt, és akkor igazán a teremtés legszebb koronája leszen az ember és e koronának legfényesebb gyémántja a nő. Ez a nevelés felel meg legjobban a nőnek, a nő lényegének is, kit a gyöngébb nem jelzővel tisztelt meg a világ. A nő legyen nő, hitves és anya, ez a nő czélja, ez a nő eszménye, ezt pedig csak a vallásos, nemzeti és a családban való munkálkodásra neveléssel érjük el, minden más megoldása a női erénynek ferde és téves és mint kimutattam, a nőből fe- hércselédet, asszonyi állatot, tudományos gépet faraghat, de igazi nőt soha. Ezt a czélt munkálja a szatmárvármegyei Lorántffy Zsuzsánna eg\-esület, a melyet né- mélyek felekezeti tultengóssel vádolnak. E vádat visszautasítjuk, mert a mely egyesületnek czélja az, ha a mit fent vázoltam, ahoz az egyesülethez a gyaDU árnyéka sem férhet. Egyesületünk nem az elfogult, vak, bigott, fe- lekezetiséget hirdeti, de műveli az igazi, mély buzgó vallásosságot és fel akarja építeni Isten ledönthetetlen templomát; a tántorithatl&n szilárd hitet. Nagy czél ez, melyet egy pár év rohanó perczei meg nem valósíthatnak, melyet talán az utánunk nyomuló nemzedékek fognak csak elérni és gyümölcseit, gyönyöreit élvezni, — nekünk a kitartó, fáradhatatlan, czóltudatos munka jutott. És már is nagy eredményként kell beszámítanunk azt, hogy czéljainktól át van hatva városunk és megyénk müveit közönsége, a mely hova tovább nagyobb számban lép be az egyesület tagjai közé és hova tovább látogatóttabbak vallásos felolvasó estélyeink ; jeléül annak, hogy a kor megértette hivó szózatunkat, úgy, hogy ma már alig két évi fennállás után társadalmunkban a Lorántffy Zsuzsánna egyesület számottevő tényező. Fiatal egyesületünk életében a lefolyt év legfontosabb mozzanata volt az elnöknő választás. Múlt közgyűlésünk a megüresedett elnöknői széket egyhangú lelkesedéssel Thurmann Olivérné ő Nagyságával töltötte be, kiben egyesületünk egy tevékeny, hitbuzgó és munkás I vezetőt nyert. A lefolyt tél folyamán az egyesület önmaga megismertetése és a keresztyén közművelődés terjesztése czéljából úgy városunkban, mint a megyében több vallásos felolvasó estélyt rendezett, melyeket társadalmunk első rendű tényezői tettek szereplésükkel tanulságosakká és élvezetdusakká oly annyira, hogy estélyeink minden alkalommal feszült figyelem között zsu- ! folt teremben folytak le. Szatmáron tartott az egyesület 10 felolvasó estélyt és egyet Nagykárolyban. Nem mulaszthatjuk el hálás köszö- netünket kifejezni úgy a felolvasó estélyeket rendező bizottságnak, melynek tagjai Biki Károly, Osváth Elemér, Hadady Lajos és Böszörményi Emil voltak, — mint az egyes kitűnő szereplőknek, u. m. megnyitó beszédet tartottak : Biki Károly, Böszörményi Emil, Domahidy | István, Hadady Lajos, Osváth Elemér; felolvastak : Bagothay Sámuel, Bakcsy Gergely, Bőd Sándor, Domahidy István, dr. HantzJenőné, dr. Hantz Jenő, Majthónyi András, Osváth Elemér, Rácz István, Szabados Ede; — szavallással közreműködtek: Asztalos Erzsiké, Bankos Jo- sefin, Hérmán Margit, Kishalmy Irén, Kótai Mariska, Maróthy Mariska, Hajdú Árpád, dr. Komáromy Zoltán, dr. Lénárd István, Osváth Elemér; zene és ének számmal vettek részt: Asztalos Erzsiké, Erdős Vilma, Jancsó Irén, Kerekes Juliska, Kolozsváry Juliska, Osváth Esztike, Sidó Róza, Borús Ferencz, Böszörményi Emil, Jónás Béla, Markos Imre, Lénárd Ede, Márton Lázár, Lukács Mátyás, Saja Viktor, Veress Lajos, Réthy M., valamint a szatment akkor a lábamba, azt gyógyitgatta egy vén asszony a néném. — Hallod te fekete medve, mondta az asszony, add rám a bundádat, mert fázom. Ejha, gondolta Csedó, a kicsi már bátrabb, hát jó, ráadom a bundát és ráadta. Áz asszony most már egészen jól érezte magát s beszólni kezdett. — Jaj te, ón úgy féltem a sötétben. És a szél úgy fújt s a fák recsegtek, már azt hittem, rám dől valamelyik. Tudod honnan jövök? A bácsimtól, Obilics Pétertől, ki túl a hegyeken Kamenitzában lakik, nagy háza van ám ott az ón bácsimnak, Obilics Dusánnak. Melánia aztán dalolni kezdett s térdón dobolt a nóta ütemei szerint: Ti szí mila moja moja . . . — Szeretsz dalolni? fordult Melania hirtelen Csedóhoz. — Danolok néha, modta a pásztor, estén- kint kiülök a kunyhó elé és danolok. Várj csak igen, igen, ezt szoktam. Valami vad pásztornótát kezdett teli tüdővel fújni. Inkább állatias orditás volt az, nem ének. Az asszony úgy nevetett ezen, hogy még a könyei is kicsordultak a nagy jó kedvtől. — Hallod-e te medve, hiszen ez nem nóta és úgy orditsz, hogy tán még a juhaid is föl ébrednek a nagy lármára. — De most már álmos vagyok, mondta aztán, ón majd itt alszom a kunyhóban, te meg az akolban. Úgy e jó lesz igy, hiszen csak egy éjszaka az egész. — Jó lesz kicsi, jó lesz. Az asszony be ment a kunyhóba, Csedó meg a juhaihoz az akolba. Melania mielőtt, elaludt volna, azon gondolkodott, hogy ha az a juhász valami rosszat tenne, hát ő menten kikaparná a szemét, de még azt is hozzágondolta, hogy a pásztor mégis csak mulya és aztán nevetett is. A pásztor nem gondolt éppen rosszra, de ott az akolban bizony csak azt az asszonyt forgatta az eszében. — Hogy vájjon most is úgy ragyog-e a szeme, mint odakünn a tűznél? . . . De nem, most alszik, most ráborulnak a szempillái arra a hófehér arczára . . . most pihen, most álmodik a menyecske . . . Az állatkák eközben csöndesen szuszogtak és mindig nagyobb és nagyobb meleget árasztottak az akolban. Legalább az embernek nagy forrósága támadt, az izzadság gyöngyözött a homlokán. így gondolkozott tovább a fehórtestü csudáról. Mikor is láttam utoljára egy ilyet? Gondolom soha, bizonyos, hogy nem emlékszem rá. Csak a nénémre, a ki a tövist kihúzta a lábamból. Az csúnya volt szegény nagyon és vén is volt, erre jól, emlékszem. Aztán, hogy félt az istenadta! Éjszaka kérdezte mindig: Itt vagy fiacskám Csedó ? No csak el ne menj, mert én félek a sötétben, ón igen — igen félek. Hogy miért is nem olyan félénk ez a mostani ? Vájjon ilyen-e .valamennyi, valamennyi, akiknek ilyen fehér a húsok, ragyogó a szemük ? A juhocskák most már mozogni kezdtek. Egyik-másik diskurálgatott is a mellette levővel. Valamelyik azt mondta ! Oh, óh! ismerjük mi az olyat, fehér a teste, puha a keble, a szeme ragyog . . . Ezek a fehér macskák, ezek játszanak öreg véled s aztán karmolnak, úgy bizony, pásztorka ! Csedó nem értette a juhok beszédét, pedig azok hajnalig egyre csak azt hajtották: Vigyázz pásztorka, annyit mondunk vigyázz ! Hajnalban aztán kibocsátotta a juhokat az akolból, ö maga oda ült a kunyhó elé. A nap már jó magasan járt, mikor Melania kiszólt a kunyhóból. — Hallod te pásztor, ördög bújjék a kunyhódba ! Mit szórod szét a szegeket a földön, most már ón is úgy jártam, mint te a tövisLegjobb, legüditöbb és legolcsóbb ásványvizek a Szolyvai, Luhi Erzsébet és polenai gyógyvizek. eltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak: köszvény, vese, hólyag, gyomor, torok, és gége bajok esetén. Kapható fftszerüzletekben él az uradalmi ásványvií bériőségnél Szolyván (Beregmegye). — Prospektus ingyen és bórmentve. A Három-utcza közben vett telekért 16.000 K Az Arpád-utczai csatornára 5.551 K együtt 678367 koronával. Szaporodott az ingóságnál 626 „ Szaporodott közpapirok, alapok és kötvényeknél : Először kevesebb a Neuschloss elleni követelés 128.893 K mert befizette ; kevesebb az igazságügyi letét 85'150 K a Vigadóra és közpánztárba adott összeggel kevesebb az erdővételár 59.681 K kevesebb a Vigadó építésére 79.019 K kevesebb beépítésre átvett összeg a n.-bányai vasútnál 2 749 K kevesebb az ovoda czéljaira letett összeggel, mert külön alapként kezeltetik 14 048 K. valamint kevesebb az 5-ik gyalogezred alapítványával _________200 K. ös szesen kevesebb 369.640 K. de szaporodott a törzs-alap az erdő- vételárral 4.912 K szaporodott a jelzbank biztosítékánál 5.200 K szaporodott a járadék kölcsön és paucsovai társaskör adósleve 260 K szaporodott a bikszádi vasútra az erdő- vételárból letétbe vett összeg 80.000 K szaporodott a villamalapnak az erdővótelárból adott kölcsöntőkéje 285'956 K több 376-228 K vagyis szaporodás 6588 K Közpénztári készlet szaporodott a számadás szerint 409 076 K 16 f. Cselekvő hátralék kevesebb 828.422 K 48 f. az erdővételárból kölcsön vett összegek törlése miatt. Ezek egybevetésével a vagyonban szaporulat 266.235 K 93 f. A mérlegben a szenvedő állás kevesebb 518'811 K 27 f. A vagyon és teher egybevetésével a tiszta vagyon 8.225.885 K 18 f. teszen, mely az előző évinél 785.047 K 20 fillérrel nagyobb, vagyis a tiszta vagyon ez ösz- szeggel szaporodott. Megjegyezzük, hogy a gazdasági szakbizottság tárgyalása alkalmával a cselekvő és szenvedő hátraléknak a főszámvevő indítványára történt helyesbítése folytán a helyzet úgy javult, hogy a pénztári maradvány 32.860 K 59 f-re, a vagyonszaporulat pedig 789.497 K 86 fillérre emelkedett. A villamvilágitási alapnál legújabb bizottsági megállapodás szerint
