Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)
1903-04-19 / 32. szám
XXXV. Maljfiffl. Szalmái, 1903. vasárnap április hé 19. 32-ik szán. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. E I i f i i ( I é i i ári Sgéix évTe 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szäm ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. A Szatmármegyei Lorántffy-Egyesület közgyűlése. A Lorántffy-egyesület e hó 15-én számolt he második évi működéséről s &z alkalomból már mint teljesen megizmosodott kulturális egyesület oly két évre tekinthetett vissza, mely erkölcsi és anyagi eredményeiben városunk elsőrangú kulturté- nyezői között jogosan foglalhat helyet. Az a szép eredmény, melyről az elnöki, titkári és pénztárosi jelentés beszámol, megnyugtató sőt fölemelő lehet azokra, kik ezen egyesületet szervezték; működésének irányát, tapintatosan megválasztott eszközeit pedig semmi sem helyeselheti inkább mint a nagy közönség egyre íokozódó érdeklődése az egyesület iránt. Ha az egyesület jövőjére kezdetben, a megalakuláskor egyesek habozó kétkedéssel tekintettek s czélját, korunk reális áramlatai közepette tulideálisnak tekintették, bizonyára jóleső megnyugvással láthatják, hogy a vallás-erkölcsi alapra támaszkodó kezdeményezések, ha azokat a meggyőződésből eredő buzgóság és kitartó tevékenység ápolja, még a mai hasznosságelvi korunkban sem tartoznak az utóniák közé. * Az idáig is tanúsított és a további kitartó munkára bizonyára csak buzdító egyesületi működés mig egyrészt közelebb juttatja czél- jához a nőnevelés áldástterjesztő ügyét, másrészt önmagában, mint közművelődési társadalmi tényező is nemes hivatást tölt be megyénkben és városunkban. Volt idő, mikor társadalmi intézményeinknek nagy része valláserkölcsi alapon épült tel s ez alapon állották ki századok viharainak tüzpróbáját. Ez az egyesület is ezen az alapon indult meg s ime, már eddigi rövid munkálkodása is azt igazolja, hogy erre, mint legbiztosabb alapra ma is jogosan támaszkodhatik. Ez a két évi eredmény, mely az erőpróbának szép sikeréről tanúskodik, biztató jelnek és felhívásnak tekinthető arra, hogy ezt az egyesületet városi és megyei társadalmunk még szélesebb arányokban karolja fel s mennél számosabban lépjenek tagjai közé azok is, kik elhatárolásukat közreműködésüket idáig az egyesület erőpróbájának sikerétől tették függővé. Alább közöljük az egyesületnek elnöki megnyitó beszédét és gondosan összeállított titkári jelentését, mely arra van hivatva, hogy az egyesületi működés részleteit is híven mutassa be a közönségnek. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutényosabb árban közöltéinek Nyilttór sora 20 fillér. Domahidy István elnöki megnyitója a Lorántffy-Zsuzsánna egyesület közgyűlésén. Tisztelt Közgyűlés ! A lefolyt év tehát a — viszontlátás mai ismétlődése közgyűlésünkön, — mint egy sóhaj surrant el éltünk pályájának folytatásában. Tagad- hatlanul kiszámithatlau csekélység és rövid idő a végtelenség tengerében; annál számottevőbb azonban rövid létünk küzdelmeiben, s ha a múlt év folyamára és abban teljesített munkásságunkra visszatekintek s önöket szerencsém van e perczbea üdvözölhetni valóban nagy hálátlansággal vádoltatbatnék, ha nem őszintén és érzelmeimet követve fejezném ki hálás kö- 8zönetemet a t. közgyűlés tagjainak azon érdeklődésért, hogy a mai közgyűlésünkön megje- jenni kegyeskedtek, mert buzgalmukból méltó joggal kimagyarázhatom azt, hogy a múlt év fáradalmai után tudomást óhajtanak szerezni egyletünk eddigi fejlődésének eredményéről. T. Közgyűlés! Énnekem önöknek a mült évben tanúsított végtelen buzgalmuk, érdeklődésűk, szellemi, erkölcsi és anyagi áldozataiknak hozatala önbizalmat kölcsönzött, mert bár megyénk nagy keresztyén társadalma máig sem nyitotta meg még keblének zárait egyletünk támogatására, azon nagy és hatalmas testnek egy kis része, önök, alig pár százaD, nem kiméivé semmi fáradtságot és áldozatot, máig már oly eredményt mutathatnak föl, hogy bár némileg kimerülve, de jóleső érzések között pihenhetnek babéraikon. Megvallom t. közgyűlés, Emlékbeszéd Hérmán Mihály fölött.*) Irta: Biki Károly. (Folytatás.) Tisztelt Közönség ! 1872-ben tette le az ügyvédi vizsgát. 1876-ban már a szatmári egyházban presbytérré választatott, 1879 ben városi ügyész, 1886 ban egyház- megyei világi főjegyző, 1888-ban egyházi fögond- nok, 1895 ben polgármester. Mind megannyi gyorsan egymásután következő lépcsője fényes pályájának. Mint városi ügyész és polgármester 22 évig állott szülővárosa közszolgálatában. Ez a 22 év Szatmár város gyors, talán nagyon is gyors fejlődésének a korszaka, mely idő alatt mondhatjuk egy századdal lépett előre Szatmár városa. E két évtizednek nagyobb alkotásai Hermán Mihály nevéhez fűződnek. A vármegyei székhelymozgalom, a megyei viczinális vasutak, a Szamos bid, színház, villanyvilágítás, az aszfalt gyalogjáró, utczák kövezése, hegyi vasút, Kossuth- kert, Pannónia szálloda, az iskolák államosítása, tagosítás, stb. mind az ö korszakából valók. Igaz, hogy mindezek áldozatot kívántak a város*) Felolvastatott a szatmári ev. ref. egyház ápril 5-ikén tartott kegyelet-ünnepélyén. tói s a polgárságtól, mert hiszen semmiből nem lehetett ezeket megteremteni. De az is igaz, hogy ezek tették Szatmári modern várossá. S ha megengedjük, hogy ebben, vagy másban tévedett is a tervező, mert hiszen tévedni emberi dolog, de azt őszintén elmondhatjuk, hogy czélja, törekvése mindig tiszta, nemes és önzetlen volt s mindig oda irányult, hogy szeretett városát fölvirágoztassa s a fejlődés minél magasabb fokára emelje. S e czélt jó részben el is érte. A ki Szatmári 20 -25 évvel ezelőtt ismerte, méltán elcsodál kozik e város fejlődésén, mert a vidéki városok fejlődésével nemcsak lépést tartott, de azokat több tekintetben meg is előzte. A milyen hévvel dolgozott szülővárosának szolgálatában, ép oly lelkes buzgalommal vezette szeretett egyházának ügyeit 14 éven keresztül, mint főgondnok. Annyira kezében tartotta az egyház összes ügyeit, a legkissebb részletekig, hogy rajta kívül nem volt senki az élők közül, aki az ügyek menetét úgy ismerte volna, mint ő. Mikor főgondnokká választatott, az első presbyteri gyűlésen szóvá tette, hogy mi az oka annak, hogy a gimnáziumi tanulók és az elemi iskolás gyermekek vasárnaponként nem járnak a templomba. A gimnáziumi vallástanár és az igazgató tanácsi elnök azonnal Ígéretet tettek, hogy a növendékek templomba járása felől intézkedni fognak. Ez egyetlen ténye által mintegy jelezte, hogy főgondnoki hivatalát nem csak az egyház anyagi administrácziója, hanem a vallás-erkölcsi téren is érvényesíteni kívánja. E tekintetben állandóan buzgólkodott is, ö maga járt elől szép példával a templom látogatásában. Alig volt vasárnap, hogy ott ne ült volna szokott helyén, együtt énekelve a gyülekezettel Főgonduoksága idejében épült a gimnázium második emelete, mikor az elemi osztályok tantermei s az egyházi tanácsterem rendeztettek. A tanácsterem kífestése s történelmi képekkel ellátása az ő kezdeményezése volt, mihez ő is hozzájárult azzal, hogy a méter magas falburkolatot ö csináltatta saját költségén. Kezdeményezte az egyház javára a közvacsorák rendezését, melyekből tetemes jövedelme volt az egyháznak. Az elemi iskolák termeit uj ablakokkal e jövedelemből látták el. Rendezték a templom előtti kertet, megvásárolták az uj temető he}3ret közadakozásból, rendezték az ó temetőt. Építették az újabb lelkészi lakást, az emeletes bérházat, konvertálták az egyház adóssági terheit. Behozták a mérsékelt egyházi adózást, mely czélhoz ő maga évenként 200 koronával járult. Főgondnoksága idejében történt a VI osztályú gimnázium főgimnáziummá kifejlesztése; Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a °annonia szálloda mellett! & Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőral^ára. WÍDrrűrtlrDTfiDV t f taVaszi és nyári idényre EQegrendelt összes úri, női és gyermek iTlüijuí not luft. • • # # # # A valódi franezia sehewrő borii lábbelik. 0 0 A já
