Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)
Gazdák Lapja, 1903-04-02 / 14. szám
az által, hogy a betegséget okozó gomba spórák tovaterjedését az által, hogy a beteg kérget jól kivágjuk s a vágási sebet kenőoscsel bekenjük. A ,,Fekete-Ardói hitelszövetkezet“ márczius 29-ón tartotta alakuló közgyűlését. A szövetkezet működési köre kitérje: Fekete-Ardó, Csepe, Csorna, Hetény, Gyula és Hömlöcz községekre. Az alapszabály tervezetet 119 tag irta alá, kik összesen 295 üzletrészt, jegyeztek 14750 korona értékben. Igazgatósági elnök lett: Dr. Heiman Rezső körorvos. Igazgatósági tagok: Mészáros Lajos (kinevezett), Klein Herman Teszlovits Sándor, Bukovics Károly, Riskó Lajos, Zelekovics Bernát, Seres Sándor, Csapóczi Pál, Fülep András, Paládi István, Jánvári Lajos, Császár Dávid. Felügyelő bizottsági elnök: Markoczán Sándor utbiztos; elnök: (kinevezett) Sárkány Lajos, Damjanovics Béla, Farkas Sámuel. Könyvelő: Klein Sámuel. Pénztárnok: Tóth Lukács. KÜLÖNFÉLÉK A Szatmármegyei Lóverseny-Egylet tagdíj nyugtázása, Rendes tagsági díj alapítvány 1. Szarka Andor Zsadány 2. ifj. Fényes Péter Batiz 20 3. Helmeczy Pál Szatmár 20 4. Makkay Kálmán Kolozsvár _____20 19 02. évre. korona 20 20 20 40 20 20 Összesen: 60 40 100 Meteorologiai feljegyzések. Szatmár, márcz. hó 26-tól, április hó 1-ig. m/m Hőmérsék : : 1 Szél Csapadék Légnyomás Max. Min. I Irány Erősség C° || mm. Csütörtök 67.0 18.9 5.7 K 3 — Péntek 65.8 21.0 6.9 K 3 __ Szombat 66.1 22.3 10.7 K 2 — Vasárnap 65.5 20.6 9.2 DK 2 — Hétfő 66.2 19.8 7.2 K 2 5.2 Kedd 59.1 125 10-4 Ék 2 0.6 Szerda 56.8 14.6 8.0 Ény 2 ! 4.6 Vásári jelentés. Az állatvásár az elmúlt hetihez hasonlítva sokkal csekélyebb aránya volt s tekintve a kisebb mérvű felhajtást, némileg magyarázatát találjuk a vásár elég gyenge lefolyásának. Szarvasmarha felhajtatott 173 drb. igás és javított ökör, 238 drb. tejelő és vágó tehén,. 640 drb. növendék és szopós borjú. Az árak az utóbbi hetek áraihoz viszonyítva csekély eltérést mutatnak s még mindig elég magasak. Eladatott 99 drb. ökör, 157 drb. tehén és 801 drb. növendék és borjú. Eladási ár ökörnél páron kint 640—750, tehénnél daraboukint 120-240, növendék és borjúnál daraboukint 28—110 koronáig. Javított öklökből néhány drb. súly szerint is elkelt mátermázs ínként 40—44 koronával. Ló felhajtatott 397 drb., s ebből eladatott 153 drb., melyből a túln yomó rész középminő- ségü igás ló volt. Sertés felhajtatott 21 drb. hizott, 272 drb. süldősertés és 186 drb. kocza, mintegy 550 drb. malaczczal. Hizott sertésnél a csekély felhajtással szemben élénk kereslet mutatkozott ; eladatott 21 drb. klgrammonkint 1 kor. 20 filléren. A sovány sertés ára a múlt hetihez képest némileg csökkent, páronkinti ár kifejlett sertésnél 140—170 kor., süldőnél 60—80 kor. s szopós malacznál 16—24 koronáig. Terményvásár." Nagyobb kínálat és vétel terményben elő nem fordult, az általános lanyha irányzat a hetivásár teljesen iizlettelen volt. Árak a következők : TERMÉS V Szatmáron | Bnosten Jegyzet K f K f |k f K f Búza 1360 14 20 14 60 14 90 lanyha V gyenge 12 80 13 40 — — — — Rozs 11 — 11 20 12 95 13 80 lanyha Árpa tak. 10 60 11 — 11 80 12 20 tartott Zab 10 80 1120 12 30 12 50 tartott Szem. teng. 11 — 12 40 — — — — szilárd Száraz „ 13 — 13 60 12 50 12 80 tartott Bükköny 8 60 9 20 10 20 10 60 lanyha Köles 7 8 — 11 50 12 — kevés Káp., rep. — — — — 20 60 21 60 nincs Lenmag — — — — — _ — — ninc s F. bab 20 — — — — — nin sen T. paszuly 16 — 18 — — — _ — Lóhere l3o — l4o — 112I42 — Luczerna llo — I30 — 92 — 108 — Burgonya 3 50 4 — — — — — Széna 3 60 3 80 — — — Szalma 1 10 1 00 — — — — Szalonna I36 — I40 — 135141 — Zsir ír/) — 164, — I60 — IG1 — Szilva 34 — 36 — 26 — 31 50 Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. I Melléklet a „Szamos“ 27-ik számához. II. évfolyam. Szatmár, 1903. április 2. 14-ik szám. GAZDÁK LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmári-negyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Cserepéldányok és kéziratok a szerkesztő czímére küldendők. Szerkeszti: Poszvék Nándor várm. gazd. egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. szám, hova a reklamácziók is íntézendők. Hogyan fokozhatjuk gazdaságunk jövedelmezőségét? Az az általános közgazdasági depresz- szió, amely Európán végighúzódva, bennünket talán legérzekenyebben érintett, tettre serkentette gazdaközönségünk egy jelentékeny részét is s ma gazdáink nagy része czeruzávai dolgozik a kezében, tehát számit is, kísérletez is, ilyen módon igyekszik reá akadni arra a termési ágra, mely az ő viszonyai között a legjövedelmezőbb. Nagy haladás ez ezen a téren kétségen kívül, de még távolról sem olyan, hogy tovább haladni ne lehetne. A nyugali államok termésátlagai azt mutatják, hogy mi ma« gyarok még igen messze vagyunk a lehető legnagyobb termésátlagoktól. Gazdaságunk jövedelmezőségének fokozása ezé.;ából három körülményt kell folytonosan szem előtt tartanunk, u. m. a talaj megmunkálását, a talaj trágyázottságát s a vetőmag minőségét. A talaj munkálását oda kell irányítani, hogy a termőréteget minél mélyebbé tegyük, a talajnak minél jobb beérodését lehetségessé tegyük s minél jobban megszabadítsuk azt a gyomtól. E hármas ezé! elérésére okve- tetlenül szükséges a tarlót aratás után azonnal lebuktatnunk, hogy a gyom-magvak a talajba kerülvén, még ugyanazon évben kikeljenek, hogy a talaj következő felszántása alkalmával megsemmisüljenek. Az őszi szántás, különösen a tavasziak alá, legyen ok- vetetlenül mély, sőt nagyon czélszerü, ha répa alá altalaj-porhanyitót is használunk, így aztán rendre minden tábla talaja mélyen lesz meglazítva, hogy az eső és hő jobban behatolhasson, maga a talaj ennek következtében jobban beéredjen s termőképessége fokozódjék. Ez eljárást rendszeresen s állandóan kell alkalmaznunk, mert hatása máról holnapra nem lesz nagyon szembeötlő, fokozatosan is lassan bár, de folytonosan emelni togja termés átlagainkat, sőt a termést függetleníti az időjárás mos- tohaságától, illetőleg különösen a szárazságtól. Nagy hibát követünk el azután országszerte az által, hogy földjeinket nem trágyázzuk kellőleg, s ennek következtében annak termőképességét nem fokozzuk, de csökkentjük. A növények jelentékeny meny- nyiségü tápláló anyagot vonnak el a talajból s a legtöbb gazdaság nem termel annyi istálló-trágyát, hogy az elvont tápláló anyagokat visszaadhassa, a mütrágyafíléhez pedig fél hozzányúlni. Pedig azzal tisztában kellene már egyszer lennünk, hogy különösen váltó-gazdaságokban nagy termésre csak akkor számíthatunk, ha a talajban bőven van tápláló anyag s különösen, ha foszforban és mészben nem szenved az hiányt. Elegendő trágyái pedig csak az a gazdaság termel, a mely szántóföldjének legfeljebb
