Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)
Gazdák Lapja, 1903-04-02 / 14. szám
csak 40 százalékán termel gabonafélét, a többin pedig saját állatjai által feltakarmá- nyozandó takarmány és kapásnövényt. Kérdem azonban, hány ilyen gazdaság van az országban ? Bizonyára nagyon kevés. Maga iránti kötelessége volna tehát minden gazdaságnak, a mely sok gabonát termel, erősen pótolni a talaj tápanyag hiányát, mert csak ilyen módon lesz képes termésátlagát javítani, a mi nélkül pedig a mai nehéz gazdasági viszonyok között felette bajos megélni. Nagy hibát követünk el harmadszor azzal, hogy nem fektetünk elegendő gondot jó minőségű vetőmagra. Vetjük azt, amelyet termelni már megszoktunk, sokszor a nélkül, hogy az elvetendő magot kellőleg megválogatnánk, s nem gondoljuk meg, hogy akadhat olyan magféleség is, a mely a mi talaji és égalji viszonyunk mellett ugyanazon mivelési móddal esetleg 4—5 m/m szemmel is többet teremhet. Hogy melyik volna ez a mag, azt természetesen magának a gazdának kellene megállapítani kicsinybeni kísérletezés által. Ezen kísérleteknél aztán ne elégedjünk meg a termés mennyiségének megállapításával, hanem annak minőségét is érdeme szerint méltassuk, mert nem elég csak mennyiséget produkálni, hisz a minőséget ma szinte jobban megfizetik, mint a mennyiséget, s igazán szép haszonnal ma csak az a gazda tud dolgozni, a ki érti a módját minőségileg is jobb árut termelni, mint többi gazda társai. K. B. A peronoszpora elleni védőszerek. Jablonszky György, kér. bor felügyelő. (Folytatás.) Az elősorolt permetező anyagok között a második helyen a házilag készült bordói keveréket említettem. Mivel a tiszta rézgálicz oldat maró és egyéb rossz tulajdonságai miatt mint permetező anyag számítás alá úgy sem jön, igy mondhatjuk, hogy a bordói keverék az őt méltón meg is illető első helyen lett felemlítve. A házilag készült bordói keverék rósz oldalául hozzák fel, hogy készítése és az égetett mész beszerzése nehézkes, a kellő tájékozottság hijján a munkások roszul keverik a meszet a rézgálicz oldathoz, úgy, hogy állítólag legtöbb esetben nem is jó oldatot készítenek. Ezzel szemben tehát ajánlják a többi szereket, mert annál az oldat elkészítése némi munkával jár s némi gyakorlati előismeretet kíván, pedig az, hogy gyakorlatlanok hibásan készítik az oldatot, még nem nagy hiba, mert egy kis jó akarattal elég könnyen meg lehet tanulni a bordói keverék készítését, igy azután kiki a minden gyomtól ment tökéletes és jó oldatot használhatná. Van ugyszólva valamennyi elkészítésével több-kevesebb munka, de az összes jó tulajdonságokat, mit a permetező anyagoktól megkívánnak, egyik sem bírja annyira, mint a bordói keverék. Az elkészítése könnyen elsajátítható: a permetezést megelőző napon le mérünk bizonyos mennyiségét a rézgáliczból, ezt össze törjük porrá s betéve egy edénybe, leöntjük meleg vízzel; reggelre tökéletesen fel van oldva. A permetezés napján kiveszszük a kádból egy kissebb edénybe, vízzel feloldjuk ebben az előre lemért meszet. Legtöbb esetben már oltott meszet használunk, mert az égetett mész, mint ilyen, nehezen tartható el. A körülbelüileges mész mennyiséget, — 1 kiló rézgáliczra 1 kiló égetett meszet számítva — mintegy két liter oltott meszet véve egy kiló rézgáliczra, beleöntjük a kádból kivett s dézsában félretett vízbe. A kád fölé keresztben egy karót helyezünk el s erre oda erősítünk egy zsák darabot; most a feloldott rézgáliczot beleöntjük a zsákba, mely azon keresztül szűrődik, a zsákot kissé megrázzuk a vízben s ezzel a rézgáliczczal végeztünk is. A félre helyezett mészből mosta megközelítő• leges mennyiséget a zsákvászonon átszűrjük s folytonos keverés között beleengedjük a róz- gálicz oldatba. A permetezést a reggeli órákban, a harmat felszáradása előtt úgy sem kezdhetjük meg, nagyobb szőlőbirtokosok pedig az oldatot és pedig sokszor már előtte való nap ügyesebb munkással előre elkészíttetik. Össze kevervén az oltott meszet a réz- gálicz-oldattal, pár percznyi várás után megvizsgáljuk, hogy jó-e az oldat, értjük alatta, hogy elég-e a mész, vagy pedig még tenni kell hozzá ? Ezekből is látható, hogy a dézsából a meszet nem fogjuk egyszerre mind beleönteni, inkább csak kevesebbet, hogy szükség esetén ismét tehessünk bele. A munka leírása hosszadalmasabbna k látszik, mint azt tényleg elvégezhetjük. A rézgálicz égető hatását lakmuszpapírral vizsgáljuk meg. A kereskedésekben kapható lakmusz papiros is kék szinti. A vizsgálatnál szalmaszállal egy cseppet az oldatból a papírra cseppentünk s ha a kék lakmusz megpirosodik, a piros pedig piros marad, az oldatba még fenti módon meszet adunk. Amidőn a kék lakmusz színét nem változtatja meg, a piros pedig meg- kékül, jele, hogy az oldat tökéletes. Két-háromszori oldat készítés után hamar elsajátíthatja bárki is a kellő jártasságot s le van győzve az ellenszenv a bordói keverék használata iránt. Ennél olcsóbb, biztosabb és hatékonyabb szert mai napig sem találtak fel. (Vége.) HÍREK. Az „Északkeleti vármegyei szövetkezetok szövetségéinek intéző bizottsága folyó évi April 1-én Szeöke Barna elnöklésével ülést tartott. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után titkár felolvatsa jelentését a szövetség I-ső negyedévi működéséről, melyből kiemeljük a következőket : Tekintettel azon körülményre, hogy a gazdálkodással foglalkozó egyének az év első negyedében kevéssé vannak külső mezei munkával elfoglalva, ugyanazért ezen időszakot az uj alakítások előkészítésére igyekeztek felhasználni. Ez okból titkár személyesen kint járt Kővár-Hosszu- faluban, Zajtában, Hetényben, Fekete-Ardóban, Olcsván, Olcsva-Apátiban, Alsó-Karaszlón, Simában, Csegöldön és Er-Endréden. Uj alakitások tekintetében az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ a Szövetség javaslataihoz hozzájárult. A földmivelésügyi minisztérium által Hetény községében felállittatni óhajtott hitelszövetkezet kérdését a Szövetség javaslatához képes fekete- ardói székhelylyel oldotta meg. Az újabb alakításokat már azon módositott alapszabályok értelmében eszközölte, melyben a törlesztőses kölcsönök élvezete a kisebb hiteligények érdekeinek sérelme nélkül valósítható meg. — A „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete“ és a kisgazdák érdekében körlevél utján hívta fel a kötelékbe tartozó hitelszövetkezetek igazgatóságainak figyelmét a vető magvak időszakonkint való kicserélésének szükségességére, egyszersmind ajánlotta, hogy ha a szövetkezetek tagjai megbízható, csiraképes és fajtiszta vető magvakra akarnak szert tenni, az esetben szövetkezetük utján forduljanak a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéihez. Részt vett a „Szatmár-Erdődi gazdasági hitel- szövetkezet“ márczius 8-án tartott közgyűlésében s közreműködött abban, hogy a hitel- szövetkezet keretébe felállítani szándékolt mintegy 2000 m. m. befogadási képességgel bíró gabonaraktár a megvalósításhoz közelebb jusson. Megalakította a kökényesdi, mezőteremi, magyar- konyáti, alsó-karaszlói, szatmár-olcsvai, olcsva- apátii, vitkai és fekete-ardói hitelszövetkezeteket. Végre az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ közbejárását kérte arra nézve, hogy a Szatmár- Németiben építés alatt álló állami elemi iskolák belső berendezése és felszerelésére 32266 K 40 f. költségelőirányzattal meghirdetett pályázat helybeli iparosainkra sérelmes 9-ik pontja olyan módosítást nyerjen, hogy a tervek és feltételek nem csak Herczegh Zsigmond és Baumgarten Sándor budapesti építészeknél, hanem a „Szatmár- Németii ipari hitelszövetkezet“-nól is megtekinthetők legyenek. A közgyűlés idejét junius hó 18-ára, helyét Zilahra határozta. Megállapította a közgyűlés tárgysorozatát; a közgyűlés előtti választmányi ülést a Szövetség junius hó 17-én Szatmáron tartja meg. Elhatározta végre, hogy amennyiben a költségvetés megengedi, a szövetkezeti eszme élónkebb propagálóra, a szövetkezetek közötti kontaktus szilárdítása érdekében julius 1-től az összes kebelébe tartozó szövetkezeteknek, valami it a szövetség választmányi tagjainak a szövetség hivatalos közlönyét a „Gazdák Lapját“ díjmentesen expediálja. Lapunk expediálását a S/.atmármegyei Gazd. Egyesület azon évdijás tagjainak, kik tagdíjaikat a folyó évre még be nem küldték, a mai számmal beszüntettük, s csak a díj befizetése után fogjuk újra megindítani. Állategészségügy. P.-Laróczon egy tanyán a lovak között a takonykor fellépett. Uj tagul jelentkeztek : Fogarassy Sándor főmérnök Szatmár és Sulyok Antal fbirtokos Szatmárhegy, rendes tagok ; Gáti Sámuel gazdálkodó, Dobra, évdijas tag. Az Északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetsége ez idő szerint Szatmármegyéből 28, Szi- lágymegyéböl 30, Ugocsamegyóből 15, összesen 73 hitel s 1 fogyasztási szövetkezet tartozik. Ai almafa egy uj betegsége. A franczia tu dósok ismét egy uj betegséget fedeztek fel az almafán, a mely betegség ott mérhetetlen pusztításokat okoz s igy bennünket is elővigyá- zatra int. A betegség egy gombától származik, melynek neve Diplodia psendo Diplodia. E gomba ellepi a törzsöt és az ágakat s a megtámadott helyeken a kéreg elfeketedik, majd behorpad s annyira besüpped, hogy a fával szinte egy testet alkot. A megtámadott hézag a beteg részen teljesen elhal, a kambium megszűnik működni s az elfakuló farész szövetei is nagyrészt elhalnak. A tudós, ki ez uj betegséget felfedezte azt állítja, hogy a betegséget okozó gombák velószinüleg vagy a fa kérgének repedésein vagy a metszésnél ejtett sebeken át hatolnak be, miért is elővigyázat szempontjából a kéreg tisztántartását, ápolását és bekenését ajánlja. És pedig megtisztítandó a kéreg aczéldrótsze- mekből készült vaskeztyükkel s azután bekenendő bordói lével. Miután továbbá a gombák a metszésnél ejtett sebeken át hatolnak a fa szövetébe, tanácsos a sebeket is bekenni valami áthatlan kenöcscsel. Az is konstatálhatott, hogy a betegség főként ott öltött nagyobb mérvet, a hol a fa a talaj szegénysége miatt nem táplálkozott kel lőkópen. Épen azért óvakodásul tanácsos leend az almafákat bizonyos időközben, két-három évenként megtrágyázni, akár istálló trágyával, akár műtrágyával. Amennyiben a betegség nagyon elharapód- zanék, úgy a lehetőségig meg kell gátolni a betegséget okozó gomba spórák tovaterjedését.
