Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)

1903-04-16 / 31. szám

XXXY. évfolyam. Szatmár, 1903. esfitértök április hó 16, 31-ik szám. Előfizetési ári Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Nyilttér sora 20 fillér. Yárosi közgyűlés. Szatmárnémeti szab. kir. város f. é. ápril havi rendes közgyűlését a közbeeső ünnepek miatt 14-én tartotta meg, mely bár szokatlanul népes volt, mindamellett igen kevés lenne az, amit onnan közölhet­nénk, ha történetesen választás nem lett volna kitűzve. Nagyon különös az, hogy a bizottsági tagok csak akkor érdeklődnek a közügyek iránt, ha választás, vagy vala­mely magánérdekü ügy forog szőnyegen. így ezúttal is a közigazgatási taná­csosi állás betöltésére 80 bizottsági tag je­lent meg, a mely szám a polgármester vá­lasztás óta megközelítőleg sem volt elérve. E választást a főkapitányi állás betöltése óta a bizottsági tagokra nézve nem éppen kellemes korteskedés előzte meg, a mely az izgatott kedélyeket még jobban felzaklatta. De áttérve magára a közgyűlésre, a közgyűlés a választást megelőzőleg sem mutatta azon izgalmas képet, amelyet az előjelekből következtetni lehetett. A közgyűlésen a főispán elnökölt, a ki a közgyűlést megnyitván, a hitelesítő kül­döttséget kinevezte és a hitelesítés idejét e hó 16-ára kitűzte. Az első tárgy a polgármester havi je lentése volt, amely kimerítően foglalkozik azon ügyekkel, a melyek a polgármester­nek és a tanácsnak tevékenységét igénybe vették. Különösen kiemeli a huszár pótkeret és a tüzérüteg osztály részére épitendő lak­tanyák ügyében tett intézkedéseket, azok­nak jelenlegi állását és azon kilátásokat, a melyek a laktanyák építésének megvalósí­tását lehetővé teszik. Hasonló működés jel­lemzi a szatmár-bikszádi és a szatmár-má tészalkai vasutak építését, a melyekre nézve sikerült megbízható vállalkozóktól ajánlatot szerezni s remélhető, hogy ezen vasutak kellő érdekeltség mellett rövid időn kiépül­nek. Megemlíti a polgármester azon kedvező hangulatot, a melyet a közönségben Tan- kóczi Gyulának főkapitánynyá történt kine­vezése keltett, a mely kijelentésre a köz­gyűlés a főispánt lelkesen megéljenezte, aki köszönetét fejezte ki a jóleső hangulatért a melyet ténykedése előidézett. Végűi a pol­gármester bejelenti Keresztes András és Berghofer István bizottsági tagok elhalá­lozását és indítványa folytán a közgyűlés az elhalálozás felett részvétét nyilvánította és erről az elhaltak özvegyeit értesíteni rendelte. Továbbá a közgyűlés felhatal­mazza a polgármestert, hogy a lovas lakta­nyák ügyében folytatott tárgyalás befeje­zése után rendkívüli közgyűlést hívhasson össze. Egyebekben a közgyűlés a polgármes­teri jelentést tudomásul vette. Az ezután következő választásnál izgatott­ság mutatkozott, azonban távolról sem je­lentkezett oly ingerültség, a melynek több választásnál tanúi voltunk. Ennek indokát abban találjuk, hogy a pályázók mind oly egyének voltak, akiknek személyisége ellen még az ellenfeleknek sem volt kifogásuk és igy bátran mondhatjuk, hogy a közigaz­gatási tanácsosi választás nyugudtan folyt le. Különben erre azon körülmény is be­folyással volt, hogy a kijelölő bizottság az összes bizoítsági tagok megelégedésére volt megalakítva. A választás a következőleg folyt le, a négy pályázó ezen sorrendben jelöltetett ki. Arokháty Vilmos, Raáb Sándor Bartha Kálmán és Báthory Zsigmond. Be­adatott összesen 77 szavazat. Ebből nyert Raab Sándor 42-őt, Bartha Kálmán 29-et és Arokháty Vilmos 4-et, két szavazólap üres volt és igy a főispán Raáb Sándort 13 szótöbbséggel megválasztottnak jelen­tette ki. A rendőrfogalmazói állásra 1 pá­Emlékbeszéd Hermán Mihály fölött.*) Irta : Biki Károly. Tisztelt Közönség! Az utóbbi négy óv alatt szatmári társa­dalmunk s kiválókópen egyházunk három kima­gasló alakját veszítettük el. Tabajdi Lajos, Far­kas Antal, Hermán Mihály a nagyok triásza volt. Vállaikon nyugodott e város, az egyház, a tár­sadalom terhe. Mindhárom nagy és fényes talen­tumokkal, nagy munkaerővel, a közügyek iránti lángoló buzgósággal volt megáldva az Isten-; tői. Erejöket egy közös forrásból merítették, a mély vallásos érzésből, a bibliából. Mert beszél­hetnek az emberek és gondolkozhatnak bármi- képen, egyet lehetetlen megtagadniok, azt, hogy valamint összes kultúránk, erkölcsi magasabb fogalmaink, emberi fenséges ideáljaink mind a biblia talajából táplálkoznak — úgy az emberi jellem legnemesebb vonásai a bibliából merített vallásos érzés hatása alatt képződnek és alakul­nak harmonikus egószszó. Valódi humánizmust, önzetlen tiszta, szeplőtlen jellemet csak ott talá­lunk, hol belső hitélet lüktet a szívben. Még a költészet, művészet is csak ott alkot maradandó *) Felolvastatott a szatmári ev. ref. egyház ápril 5-ikén tartott kegyelet-ünnepélyén. becsű müveket, hol a vallásos ihlet szárnyait veszi segítségül. Arany János lyrájának színét, illatát, zamatját a biblia adja meg. Munkácsy nagy alkotásain a vallásos ihletség lehellete ragyog. Jókai irói alakja a biblia csúcspontján emelkedik legmagasabbra. És ez igy van a közéletben is. A vallásos­ság, a hitélet egy nagy erkölcsi töke az ember­ben, ez ad igazi értéket a jellemnek, e nélkül tartalmatlan ürességgé válik az ember, még ha milliókkal bírna is, még ha a tudomány csúcs­pontjára emelkednék is. Városi közéletünk említett három nagy fórfiának közös vonása volt a mély vallásos érzés, az egyház iránti buzgó ragaszkodás és szeretet. És különösen mi, református egyház, érezzük azt a nagy veszteséget, mit a három kimagasló alak halálában szenvedtünk. Elsirattuk, eltemettük őket egymásután. De az ő élőtök nem szűnt meg a sírnál, az ő nemes alakjuk itt van közöttünk ma is az álta­luk végzett munkában, maradandó alkotásaik­ban, lelkesítő póldaadásukban. Mindhárman nagyok voltak. De talán hiva­talos állásánál fogva a legnagyobb munkatért Hermán Mihály ölelte föl. Mint a város polgár- mestere, mint egyházunk főgondnoka magas örpontokon állott, honnan széles látkör nyílott előtte, a mety látkört még inkább kiszélesítette az ő nagy szellemi látóképessége. Tisztelt Közönség! Ma egy éve szállott el a nemes lélek közülünk. Gyújtsuk meg e napon sirhalma fölött az emlékezet szövótnekót. Emlé­kezzünk ! * Hármán Mihály született 1847. aug. 1-ón Szatmáron. A szülei házban mély vallásosság, puritán kálvinizmus, egyszerűség, munkásság, tiszta erkölcs levegője lengte körül bölcsőjét, ezt szívta magába picziny gyermekségétől kezdve ez adta meg jellemének irányát, fejlődését s ezek a benyomások megmaradtak lelkületében utolsó lehelletéig, a római költő szerint: „Quo semel est imbuta recens servabit Odorem testa diu.“ Hogy a mély vallásos érzés mennyire át­hatotta már gyermek- és ifjú korában lelkületót, bizonyítja egy késmárki levele, mit nagyatyja halála alkmából irt szüleihez. E levélből idézem a következőket: „Mély fájdalommal vettem nagyatyám halá­lát. Létévé az élet terhét, melyet 85 évig hor­dott erős vállain. Most nyugszik ő a csendes sírban, a lankadó tagok pihennek, lelke rendel­tetése honába szállt, de fáradhatatlan szelleme él közöttünk. Képzelem, milyen mennyei nyu­Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! 9 Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőpa^ára. tavaszi és nyári idényre njegrendelt összes úri, női és gyermek I d tt Í i valódi franezia sehe wrő borii lábbelik <

Next

/
Thumbnails
Contents