Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)
1903-04-16 / 31. szám
lyázó jelentkezett és Demkő Sándort szabályszerű kijelölés után a közgyűlés közfelkiáltással megválasztotta. A napirendre tűzött többi tárgyak gyorsan nyertek elintézést, igy a Siemens és Halske czéggel megindított peres ügyben a tanács által kötött egyezséget a közgyűlés elfogadta és miután a felperes ozég keresetét visszavonta, a tanács intézkedését tudomásul vette. Az 1902-ik évi köz- igazgatási bizottsági jelentést közgyűlés tudomásul vette és a jegyzői hivatalnak közszemlére tétel végett kiadta, a hol a bizottsági tagok megtekinthetik. Az erdei termékek f. évi eredményéről beterjesztett összehasonlító kimutatást, mely szerint az előirányzott, és tényleges eredmény között mintegy 12-000 K. többlet bevétel mutatkozik, a közgyűlés tudomásul vette, hasonlóan tudomásul vette a köz- és gyámpénztár megvizsgálásáról szóló polgármesteri jelentést. az 1902. évi gyámpénztári mérleget és számadást. a közgyűlés elfogadta, a számadóknak a telmentvényt megadta és a számadást jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz felterjeszteni rendelte. Doskár Ferencz cs. és kir. százados kérelme folytán a közgyűlés a város kötelékébe való felvételét honosítása esetén kilátásba helyezte. A köz és gyámpénzek elhelyezésére nézve a közgyűlés kimondotta, hogy azok a helybeli hat pénzintézetnél a tartalékalap és alaptőkéjük arányában helyez tessenek el. Az erdődi ut helyreállítására engedd- zett 34-000 kor. segélyből lennmaradt 4269 k. maradvány összeg felhasználására nézve a közgyűlés a mérnök előterjesztése alapján kimondotta, hogy ezen összeg a szatmár- lázári, a szatmár-szilágysági és a középhegy és nagyhegy között elvonuló törvényhatósági utak fentartására, illetőleg tovább építésére fordittassék és a mérnököt felhatalmazza, hogy ezen munkálatokat mielőbb hajtsa végre. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét tudomásul vette. Virág András és társainak kérelme folytán, amelyben a lókert bérlete iránt kötött szerződést az ártéri költségek kihagyásával elfogadtatni kérte, a közgyűlés folyamodó kérelmét arra való tekintettel, hogy bérlők ártéri költséget eddig sem fizettek, a tanács javaslata alapján megadta. A Kossuth-kerti tó és csapadék vizek leeresztésére előirányzott 3000 k, költséget a közgyűlés engedélyezte és a tanácsnak ez érdekben tett intézkedését jóváhagyó tudomásul vette. A város belterületén a f évre előirányzott gyalogjáró kövezet és aszfalt járda készítése iránt a gazdasági szakbizottság által tett javaslatot a közgyűlés azon módosítással hagyta helyben, hogy a háromutcza köz déli oldalán tervezett aszfalt gyalogjárót a munkálatokból kihagyta. A hatósági átiratok közül a fővárosnak az állami tanítók érdekében tett feliratát a közgyűlés tudomásul vette, ellenben Pozsony városának a városi kölcsönök utáni kamat adó és Fehér megyének az elmegyógyintézetek szaporítása ügyében az országgyűléshez intézendő feliratait pártoló- lag rendelte felterjeszletni. Végül Losonczi Károly pénztártisztnek a közgyűlés 4 heti szabadságot engedélyezett és Vaszil Jánosné bába oklevelét kihirdetvén, a főispán a közgyűlést berekesztette. HÍRROVAT. Az 1. negyed lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Nagyheti szolgálatok a szatmári g. k. templomban a következő sorrendben tartatnak meg. Nagyhétfőn és kedden a hívek gyónása és áldozása nagymise alatt. Nagyszerdán közkórházi betegeknél szent mise szolgálat a kórház kápolnájában. Nagycsütörtökön Sz. Nagy Vazul liturgiája vecsernyévei és a hívek járu- lasa az oltári szentséghez. Esti 6 órakor Jézus Krisztus kinszenvedésének emlékezete 12 evan- i gelium olvasással, magyar nyelven. Nagypénteken reggel 7 órakor végeztetnek imaórák a déli szolgálattal. Délután 3 órakor vecsernye, Jézus sirbatótele. Szent beszéd, tartja P a p p Lajos g. k. lelkész. Ezután körmenettel a sz. sir látogatása a németi g. k. templomban. Este 6 órakor szentségbetétel. Nagyszombaton reggel 7 órakor Sz. Nagy Vazul liturgiája vecser- nyével és a hívek áldoztatása. Éjjel 12 órakor Jézus Krisztus feltámadása körmenettel. Husvét vasárnap nagy mise reggel 7 órakor. Sz. mise végével a húsvéti eledelek megáldása. Délután vecsernye és beszéd. A beszédet tartja Z a- horánszky István. Husvét hétfőn a beszédet Papp Lajos lelkész mondja. * A LorántfFy-egyesület közgyűlését tegnap este 6 órától kezdve tartotta meg a ref. főgimn. tornacsarnokában a tagok élénk részvétele mellett. A gyűlést Domahidy István elnök nyitotta meg lelkes beszédben, melyben háláját és elismerését fejezte ki az egyesület tagjai iránt a múlt évben kifejtett szép eredményű munkálkodásukért. Dr. B ö- szörmónyi Emil, titkár a beszámolója keretén igen érdekes és tanulságos pillantást vetett a nőnevelés fontos kérdésére, melynek központjául a nő természetes hivatását tekinti, mely viszont legegészségesebben csupán a vallásosság alapján fejlődhetik. Ezután kimerítően j vázolta az elmúlt év kimagaslóbb eseményeit. E gondosan szerkesztett jelentést lapunk következő számában közölni fogjuk. O s v á t h Elemér, pénztárnok olvasta fel ezután jelentését, melynek eredményeképen az egyesület jelenlegi vagyona 4711 kor. mely ez óv szeptemberéig várhatólag 5117 koronára fog emelkedni f A közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentése | alapján a pénztárnoknak, valamint a titkárnak j példás buzgalmu működésükért jkönyvi köszönetét fejezte ki. — Ezután az iparos dalegyesület énekelte az „Áldások Istene“ szép egyházi dalt. B a k c s y Gergely ref. főgimn. tanár lekötött érdeklődés mellett olvasta fel „Kikelet“ ez. munkáját, melyben poetikus szép párhuzamot vont a tavaszi fakadás és a feltámadás eszméje között, vonatkozással az egyesület fejlődésére, emelkedésére. Az estélyt a fenti I dalegyesület: „Isten, kit a bölcs láng esze...“ kezdetű gyönyörű éneke zárta be. * Ováczió a főispánunknak. Kedden este gróf Hugón nai Béla főispánt a közgyü lésről hazautazóban a pályaháznál városunk polgársága nagy számban kereste fel, hogy T a n k ó c z i Gyulának fökapitánynyá történt kinevezteréseért örömmel üdvözölje. A lelkesedés valódi érdemet jutalmazott és ezt főispánunk igen szívesen fogadta. A közönség nevében O s v á t h Elemér tanár beszólt, akinek szavaira a megtisztelt főispán igen bensöleg válaszolt. * Uj ezredtulajdonos. Őfelsége a király báró Mertens Károly cs. és kir. altábornagyot, kassai parancsnokoló tábornokot a 64-ik sz. gyalogezred tulajdonosául nevezte ki. godtság sugárzott az átszellemült arezon, midőn tetteiről számot adni képes, a hit égi világánál a szerető fiák és unokák karjai között megtörő szemei az Örökkévalót keresték. Egy oly kor után, minő az övé volt, vágyik az emberi lélek az örökkévalósághoz. Nincs meghatóbb, mint midőn egy tiszteletben megőszült aggastyán száll a sírba, lelke kifáradva az élet viszontagságai között Urához tér vissza, hogy megdicső- ittesék. Ily jelenetnél a testben és lélekben erős ifjú is meghatva áll s érzi fenségét az isteni rendelésnek, és keblét áthatja a sir édes nyugalma, melynek halma felett a hit fényében a halhatatlanság lebeg. Ne sirassuk családunk ős törzsét, eleget időzött közöttünk, lelke egy más hazába ment át, hol a tökéletesség felé tovább törekszik, stb.“ Egy 19 éves gyermek ifjú sorai ezek, melyekből, mint tükörből láthatjuk az ö vallásos mély érzését. Ez az érzés, mint kis patak a szülei házban, a gyermeki bölcsőben fakadt föl, s később, mikor folyammá lett, ez hozta mozgásba a férfi akaratát, ez indította meg az önzetlen nemes cselekedetek folyamatát, ez az érzés lett uralkodóvá a közélet emberének lelkü- letén. De tartsunk sorrendet élettörténetében. Elemi iskoláit és a gimnáziumi VI osztályt szülővárosában végezte. Iskolai bizonyítványai kitűnő osztályzatuak. Tanárai voltak Szatmáron : Ábrái Károly, Zombori Gedő, Ilyés Bálint, Bartók Gábor, Orosz István, Kanizsay Zsigmond, kiknek ajánlásával ment a debreczeni főiskolába a VII—VIII osztály elvégzésére. Itt tette le az érettségi vizsgát 1865-ben, 5 kitűnő és 4 dicséretes osztályzattal. Szükségét érezvén a német nyelv ismeretének, a mit szatmári és debreczeni iskoláinkban, kiváltkópen a 60 as években meg nem szerezhetett, a Berky István és Bartók Gábor tanácsára Késmárkra ment egy évre s ott be iratkozott magántanulónak. Túl volt ugyan már gimnáziumi pályáján, de azért látogatta a VIII-ik osztály előadásait és szorgalmasan neki feküdt a német nyelv tanulásának. A késmárki tanárok nagyon megkedvelték a komoly irányú törekvő ifjút. Egyik tanára, aki nem bírta eléggé a magyar nyelvet, megbízta, hogy egy munkáját fordítson le németből magyarra. Hónapokig tartott e munkája s épen e miatt még a nagy szünidőt is Késmárkon töltötte. Vágyott nagyon haza a szülei házhoz, de a felvállalt munkát be akarta végezni s ezért föláldozta saját vágyait. 1866. augusztus 20-ikán Írja Késmárkról: „Sokszor, ha az ottani sürgés-forgás közepette képzelem magamat, mely épen ez időben otthon folyik, irigylem bátyám sorsát . . ., de biztat a remény, hogy a Mindenható megengedi érni az időt, hogy szüleim homlokára a megelége dós koszorúját fonom. Most a választott pálya küszöbén állok, melynek végén pálmám van kitűzve. . . . E pályán akarom elérni a czélt, melyet az istenség keze tűzött előmbe, az izmok feszülve vannak a futásra, hogy megközelíthessem a czélt. S hogy el ne tévedjek a pályáról mellék- utakra, melyek a romlás felé vezetnének, előttem áll Szüleim példája, hogy tevékeny mukás- ságban haladjak előre, hogy sírom szélénél megelégedve nézzek cselekedeteimre, melyek felett hajnali pírban egy más lét magasabb rendeltetése dereng.“ Késmárkról egyenesen Eperjesre ment át s ott beiratkozott a jogi akadémia hallgatójának Eperjesen az önképzö körnek, a torna és vívó egyletnek tevékeny buzgó tagja volt. Az ifjúsági életnek egyik vezér alakja lett. Egy jó barátja Írja róla a következő sorokat: „Hármán Mihály tanuló társai között vezető szerepet vitt s az ifjúság részéről közbecsülésben részesült. Ennek alapja a szellemi fölény7 és kiváltkópen azon barátságos jó indulat volt, mely őt különösen jellemezte. Úgy a társas játékoknál, mint a kirándulásoknál mindig ő volt a vezető. Ismerte társainak, barátainak gyöngéit, igyekezett azokhoz úgy alkalmazkodni, hogy nagyobb ok nélkül senkivel ellentétbe ne jöjjön, Az erősebbel szemben soha meg nem hunyászkodott, a gyengébbet pedig a támadásokkal szemben oltalmába vette. Mindig kitűnő tanuló volt, a nélkül, hogy szobatudós lett volna, ernyedetlen szorgalma és komolysága mellett sohasem zárkózott el az ifjúság vidám szórakozásai és mulatozásai elől.“ Eperjesen két óv alatt elvégezte a jogi tanszakot, 14 kitűnő és 6 dicséretes osztályzattal. Ugyanott a bírói államvizsgálatot letette kitüntetéssel 1868. julius 18-ikán. Édes atyja kívánságára gyakornokoskodni Pestre ment, bár az ifjú igen'helyesen úgy gondolkozott, hogy a fővárosi ügyvédi irodákban nem lehet megszerezni azt az általános gyakorlatot, a mit egy vidéki, nagyobb forgalmú ügyvédi irodában megszerezhetni. Egy rövid év múlva csakugyan haza is jött, hogy ettől kezdve szülő városának szentelje minden tehetségét. Itthon azonnal szervezte a joggyakornokok egyesületét, melynek elnöke lett. Ez egyesületbe"
