Szamos, 1903. március (35. évfolyam, 18-26. szám)

1903-03-29 / 26. szám

XXXV. évfolyam, Szaímár, 1903, vasárnap márczius iió 29, Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak SzatmaroD, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Ä kivándorlók védelme a külföldön. Evek óta igen fontos, közigazgatási! életünkre nagy befolyással biró kérdés, ha nem is orvosoltatik, de legalább szabályoztatni fog a képviselőház által a közelmúlt napok­ban megszavazott törvénnyel. De ez is csak hosszú idő után követ­kezik be, mert el sem képzelhető, hogy a kivándorlás Fiúmén át való irányítása egyhamar lehetséges legyen. Évekbe telik, amig rá tudjuk kivándor­lóinkat venni, esetleg kényszeríteni, hogy az Amerikába való utazásra Fiúmén át kell nékik venni az útirányt, mert csak igy le­hetséges, hogy az állam védelemben része­sítse a kivándorlókat egész rendeltetése he­lyükig, hogy megakadályozható legyen, mi- szeiint lelketlen emberek prédájává lehes­senek. Mert százezrekre rúg az az összeg, amivel megrövidítik őket a brémai ügynö­kök, szállodások és pénzváltók, akik az ő tapasztalatlanságukat a saját czéljaikra ki­használják. A magyar kivándorlónál Németország­ban nem ismernek jobb fejős tehenet s ez az oka annak, hogy az ügynökök egész légiója jár Magyarországon, hogy fiainkat, véreinket a haza elhagyására bírják. Ezek a szegény emberek felülnek az ügynökök Ígéreteinek és kezükbe veszik a vándorbotot, itt hagyva hazát, családot s hajszolják a jószerencsét De megtalálják-e? Ezerkilenczszázegvben 69642 útlevéllel biró és mintegy 18000 útlevél nélküli egyén vándorolt Amerikába. Kilenczszázkettőben már az útlevéllel bírók száma 1 12 500-ra, az útlevél nélküliek száma pedig harmincz- négyezerre rúgott, összesen, tehát Magyar országot elhagyta két év alatt 234142 lé­lek. Ez csak azoknak a száma, a kik Oderbergen át mentek Amerikába. Az is tudva van, hogy ezeknek 70 százaléka Brémán át megy Amerikába, mig a hiányzó 30 százalék megoszlik Hamburg, Rotterdam és Antwerpen között. Mind a négy helyen van konzulátusunk, de csak a hamburgi konzulátus az, ahol magyar hi­vatalnok van alkalmazva, mig a másik há­romnál egy lélek sem bkja a magyar nyel- ; vet. De mig a rotterdami konzulátusnál — hála az ottani konzul jóielküségének — a magyar alattvalókat kellő védelemben ré- j szesitik, addig a brémai konzulátusnál a magyar alattvalók védelem helyett csak HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. gorombaságban részesülnek, ha egy vagy más ügyben igénybe akarják venni a kon­zulátus közbenjárását. Innét van aztán az, hogy a Brémán át utazó kivándorlóink tel­jesen az ügynökök körmei közé kerülnek és ezt busásan is űzetik meg. Brémai tartózkodásaim alkalmával ta­pasztaltam, hogy minden egyes kivándor- | lónknak csak a Brémában való tartózkodá­sának lakásköltsége 25—35 márkába ke­rült, az igy kifizetett összeg az elmúlt két év kivándorlóinak tehát közel 5 millió már­káját emésztette fel. Hol van még az éle­lem, a pénzbeváltás és más aprólékos költ­ségek összege. És ez igy megy foiyton anélkül, hogy ez ellen a kizsarolás ellen bárki is védte volna a magyar állampolgárokat. Pedig ez ellen a brémai kiaknázás el­len kell valamit tenni. Ez nemzetünknek kötelessége és ez ellen lehet is védekezni, De hogy ne az üres szófecsérlésnél marad­jak, mindjárt rámutatok arra, miként lehetne ezt mégis valósítani. Egy, a kormány bizalmát is biró ma­gyar állampolgár, aki a viszonyokat Brémá­ban ismeri, helyi és nyelvismerettel bir, felállít egy kivándorlási irodát, fogadja a Mit szeretnék... Azt szeretném én megérni Széles e hazába — Hogyha minden magyar lányka Maga szőtte, maga fonta Tunikába járna. Azt szeretném én megérni Széles e hazába, — Hogy e sokféle hitű nép, Egy templomba járna hitét Vallni igazába. Azt szeretném én megérni Széles e hazába — Hogy az én jó magyar népem, Tulipános karosszéken Mulatna javába. Azt szeretném én megérni Széles e hazába — Lenne elég búzánk, borunk, S venni tőlünk a „sógorunk“ — Járna át Budára. Azt szeretném én megérni Széles e hazába — Hogy hegyeink közül csak egy, — Legalább a Szatmári hegy — Aranydombbá válna. Hogyha én ezt mind megérném: Széles e hazába Bárhány csaló ügj-nök lenne — Beszédére egy se menne Ki Amerikába. — Lénárd Ede. Halálos csönd. A „Halálos csönd,“ Echegaraynak a leg­újabb drámája, mely Holéczy Ilona jutalomjá- tékáu! került szinre csütörtökön, zsuffolt házat vonzott a nézőtérre. A közönség Holéczy llo- ! nát, a színtársulat kiváló tagját szinreléptekor I elismerésének számos jelével halmozta el. Egy j kis virágberek lelnék ki azokból a s- ép bokra j tákból és virágosöböl, a mivel az ünnepeltet körülvették s ez alkalommal a szellemes ötle­tek legértékesebbje bizonyára az a monogramm volt, a mi csengő aranyokkal kiverve egy csi­nosan feldiszitett állványon ékeskedett. A kö­zönség kedvelt színésznője éljenzés és sürü tap­sok közt meghatottan köszönte meg az ová- cziót, a mire a csötörtök esti szereplésével is teljesen méltónak bizonyította magát. — A mi magát a darabot illeti, az Echegaraynak kiváló al­kotásai között a kevésbbé sikerültnek mondható. I— A darab főcselekményének képviselője egy fiatal leány, Angustias (Holéczy) ki egy csa­ládja jó hírnevét meggyalázó titkot hordoz lel­kében. Atyja ugyanis egy alkalommal Angus­tias anyját bűnös légyotton találta s a világ előtt csak úgy takarhatta el e foltot, hogy az anya helyett a jelenlétet leányukra hárították. ! Óvatosságból s a világ figyelmének elterelése czéljából lányukat zárdába adták, de Angustias- nak, midőn kikerült onnan, keserűen kellett ta­pasztalnia, hogy a átokról már mindenütt sut­tognak, sőt nyílt ezélzásokat is tesznek. Au- gustias érzi, tudja, hogy nem bűnös, de anyját elárulni nem akarja; s mikor imádója Raémuudó a kezét megkéri, bár szenvedélyesen szereti, ke­zét mégis megtagadja tőle ; nem akar a nevé­hez fűződő gyalázattal hitvesévé lenni, s bár ez mindent megbocsátna neki, ha nyíltan be vall mindent, Augustias az anya iránti szeretetből szorongatott helyzetéből nem akar az anyja gyalázatának elárulásával kibontakozni s Raé- mundó előtt inkább magára veszi a gyalázat ne­héz súlyát. Raémundó azonban az Angustias magatartásából megsejti, hogy itt valami titok lappang imádottja leikében, s Augustias kétség- beesett szerelmében beismeri, hogy titkol v_la- mit, de ennek földerítését csak akkor Ígéri meg, ha vagy ö, vagy Raémundó haláluk óráját kö­zeledni érzik. Erre a sors csakhamar alkalmat & Megérkeztek!! Róth Fülöp kárisbádi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! $ Szalunál* és vidéke Iegnaggobb ozipőral^ápa. f tavaszi és nyári idényre njegrendelt összes úri, női és gyermek valódi franezia sehewrő borii lábbelik. * • • Jé I Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. —1———»T»—mmb—»wiu mim. ----------------—■rniiian i ■■■

Next

/
Thumbnails
Contents