Szamos, 1902. október (34. évfolyam, 79-87. szám)

1902-10-30 / 87. szám

Melléklet a „Szamos“ 1902. évi 87-ik számhoz.

* Gyászhir. Mint részvéttel értesülünk, Vári Antal városi tanácsjegyzö, ma reggel meghalt. Az elhunyt a munka hü szeretetével példányképe volt a tisztviselőnek s előkelő gondolkozása, szeretetreméltó modora és előzékenysége által meghódította a közbecsülést és szeretetet. Korai halálát özvegye és 5 gyermeke siratja.

* Vasúti hir. A nyíregyháza—csap—ungvári vasúti vonal teljesítő képességének fokozását s az ungvár—nagybereznai fővonal kiépítését vette fel a jövő évi költségvetési javaslatba a kormány. E terv megvalósulása által úgy Csap és Máramaros, mint Debreczen és Nyáregyháza felé gyors vasúti összeköttetést nyer városunk s ezért a tervet örömmel üdvözöljük.

* Hieronymi miniszterjelöltsége. Kállay lemondásáról az utóbbi időben többször merült fel már hir, de mindig követte azt a czáfolat. Most ismét a Zárában megjelenő Narodny List czimü lap állítólag megbízható helyről jelzi Kállay közeli visszavonulását. Ugyancsak e lap azt írja, hogy Kállay utódjául Hieronymi Károly országgyűlési képviselő van kiszemelve, aki, miként már irtuk, több magasiangu személyiség kíséretében járta be az okkupáit tartományokat, hogy informáltassa magát az ottani viszonyokról. (Újabb változat szerint ez a hir nem felel meg a valóságnak, mert Kállay marad.)

* A Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja, mint részvénytársaság, a részvényesek élénk érdeklődése mellett közelebb rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a Tisza István gróf leköszönése óta üresedésben levő elnöki tisztségre egyhangúlag s nagy lelkesedéssel Mándy Lajos nyug. miniszteri tanácsost választotta meg négy évi időtartamra.

* Gyászhir. A szatmári ev. ref. egyház tudatja kegyes jótevőjének, özv. lázári Nagy Ádámnó szül. Tar Borbála úrnőnek, folyó évi október hó 26 án d. u. 6 órakor élete 72-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai október hó 28-án d. u. 3 órakor tétettek egyházunk szertartásai szer- riut a Kinizsy-utcza 39. számú gyászháztól a vasút melletti sirkertbe örök nyugalomra. Béke lengjen porai felett! Szatmártt, 1902. október hó 28. Egyháztanács. Az elhunyt nemes úrnő, ki lapunknak is dolgozótársa volt, fen- költ gondolkozással az egyházat tette egyik főörökösévé s igy önmaga, állította a legszebb emléket áldásos életének !

* Részleges napfogyatkozás lesz holnap, pénteken, vagyis] október hó 31-én, mely nálunk is látható. Kezdődik reggel 7 óra 29 percz- kor s végződik 8 óra 54 perczkor. Legnagyobb elsötótedése 7 tized része a nap átmérőjönek.

* Gyászhir. Alantirottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatják a forrón szerető legjobb apa, nagyapa és rokonnak, szklenyói Káresz Imre nyugalm. takarékpénztári pénztárnok, volt 1848-49 iki nemzetőrnek Szatmáron, folyó hó 27-én d. u. fél 5 órakor, életenek 82-ik évében, rövid szenvedés után történt csendes elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó hó 28-án délután 4 órakor a Kinizsy-utcza 27. számú gyászháznál beszenteltetvén, 29-én d. e. 9 órakor Tasnádon a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetett. Szatmár, 1902. október 29. Legyen emléke áldott ! Özv. Dondon Gyuláné, szül. Káresz Izabella leánya. Dondon Szeréna, Dondon Gyula, Dondon Mariska, Káresz Győző unokái.

* Kinevezés. A vallás- és közokt. miniszter dr. Schönherr Gyula m. nemzeti múzeumi őrt igazgató őrré kinevezte.

* Elbuesuzás. V a j a y Endre főmérnök, nyíregyházai államépitészeti uj hivatalfőnök elbúcsúzott szigeti barátai és ismerőseitől s közelebb elfoglalja uj állomáshelyét. Távozása M.-Szigetre igazi veszteséget jelent.

* Birtokvétel. Komoróozy Iván volt nagybányai főszolgabíró, jelenleg szatmári lakos a Spiegel-féle 7U0 holdas birtokot 138.000 koronáért vette meg.

* Eljegyzés. Domokos István tokaji adóhivatali gyakornok, Domokos Lajos közkórházi gondnok fia, eljegyezte Krajnyák Margitot, Krajnyák Géza főbíró szép és müveit leányát.

* Óvónői kinevezés. A vallás- és közok tatásügyi miniszter özv. Tóth Vilmosné szül. Litteczky Anna árvaházi gondnoknö leányét, Tóth Mariskát Misalókára állami óvónővé nevezte ki.

* Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi

m. kir. miniszter Máthé Géza hontmegyei kir. segódtanfelügyelőt hason minőségben Nagy-Szöl- lősre áthelyezte és a nagy-szőllősi tanzerület népoktatási ügyeinek ideiglenes vezetésével megbízta.

* Eljegyzés. Hajos Gyula budapesti lakos eljegyezte Szimonisz Albert helybeli polgártársunk kedves leányát, Ilonka kisasszonyt.

* Áthelyezés. Csucsay István helybeli kir. törvényszéki Írnokot az igazságügyminiszter hasonminöségben az erdődi kir. járásbíróság telekkönyvi nsztályához helyezte át.

* Letartóztatott irodaigazgató. Bródi Henriket, a debreczeni kir. törvényszék volt irodaigazgatóját a debreczeni kir. ügyészség rendeletére a szatmári rendőrség közelebb letartóztatta s Debreczenbe vitte. Bródit az ügyészség parancsára azonnal megérkezése után fogságba helyezték. A letartóztatott irodaigazgatót ez év elején küldték nyugdíjba, mivel hivatala kezelésében súlyos visszaéléseket követett el. Bródi nyugdíjaztatása utáu utazó ügynök lett. Előbbi viselt dolgai felett már napirendre tért a közönség, de a debreczeni törvényszéknél a múlt hét első napján szenzácziós fölfedezésre jutott- tak. Az igazgatói számadások végleges revidi- álása alkalmával kitűnt, hogy Bródi Henrik sikkasztást is követett el. A nála letétben levő irodai átalányokból két Ízben sikasztott nagyobb összegeket: egyszer 1520, másodszor 168, összesen tehát mintegy 1700 koronát. Ezt a két elsikkasztott tételt gondosan igyekezett eltüntetni Bródi, mint látszik azonban, ez nem sikerült neki.

* Helyreigazítás. Lénárd Ede, ref. lelkész ur lapunk 85-ik számában közölt czikkónek eredetileg „az egy hold után járó 2 kor. 60 fill.“ szavait a tényleges ártéri kivetésnek megfelelően ekképpen módosítja: „az egy hold után járó 8 kor. 60 fillér.“

* Képkiállitás. A nagybányai közönségnek kitűnő műélvezetben volt része; kiállították a nagybányai festők a téli tárlatra készítendő képeiket. A kiállítás valóban igen szép volt. Grünwald Béla Nyári délután. Nyires. Nyári délelőtt. Ruhaszáritás. Itatás. Kora délelőtt czimü gyönyörű tájképeit lehetett látni. Ferenczy Munka közben. Kettős arczkép. Fürdés előtt és Fürdés után nevezetű képeket állított ki, melyek ép úgy, mint Grünwaldéi, mind mesteri alkotások, a közönségnek mégis legjobban tetszett a Ferenczy képei közzűl a kettős arczkép, mely Schönherr Antalt fiával, dr. Schönherr Gyulával ábrázolja egy képen, a megszólalásig híven rajzolva. A kis Fetenczy' Valér gesztenyfás tájképe is nagy dicsőséget aratott. Pap Gábor portraitje: Grünwald Bóláné, igen finom kivételü pastell festés, általános elismerést aratott, volt még egy szingazdag képe a Ligetben. Dittrich Ruha foltozó és Tanulmány czimü arczképei szintén méltó helyet foglaltak el a kiállításon,

* Beküldték. Tek. Szerkesztő ur! Hogy mennyire elszaporodtak városunkban a pálinkás putikok, azt mondanom is felesleges. Nem hiszem, hogy lenne városunknak egyetlen egy utczája is, a melyben 3—4 ilyen szennyes hely ne volna, hol a jobb Ízlést sértő éktelen káromkodások ne volnának hallhatók s néha még a tettlegessóg is ne kerülne elő. De hagyjuk ezt, nem akarom ezeknek teljes kópét itt megvilágítani, hanem csak egyet említek meg, A Ka- zinczy-utczán a ref. főgimnáziummal szemben van Fridmann Sámuel ily pálinkaméróse, hol már számtalan esetben volt alkalmam látni, a mikor egyik-másik utczai csavargó a pálinka hatása alatt rendez szebbnél szebb kontrabantokat, hallatára azon serdülő iskolás leánygyermekeknek, kik a zárdába és felsőbb leányiskolába járnak. Szombaton este is rendezett itt két elzül- lőtt alak hatalmas csete-patét, melynek annyi szemlélője akadt, hogy a közlekedést teljesen megakasztotta. Azért keresem fel b. lapja hasábjait, hogy az illetékes körök figyelmébe ajánljam ezen helyet s némi részben orvosolják a hibát, melyet ott követtek el, hogy oly helyre adtak italmérési engedélyt, mely városunk legforgalmasabb utczája és az iskolába járó zsenge gyermekek legfőbb közlekedési pontja. Azt hiszem hogy ez nem is fog soká késni Maradtam a tek. Szerkesztő urnák tisztelője: Egy szemtanú.

* A legutóbbi katonai párbajhoz névcsere kikerülése végett kijelentjük, hogy abban az egyik fél Hoffmann György cs. és kir. hadnagy volt.

* Véres kardpárbaj. Tegnap a helybeli honvéd-laktanya vivó-termében Kondor Sándor

kereskedő és dr. Diósi Adolf orvos, csengeri lakosok párbajt vívtak, mely mindkettő megsebesülésével végződött.

* Tanítónő választás. Városunkból Pércsy Mariska oki. tanítónőt a cserepfalusi róm. kath. iskolához választották meg tanítónőnek.

* Borzasztó halál. Egy szűkszavú távirat nyomán említettük, hogy Szilágyi Sándor vétkes gondatlanságnak esett áldozatul s a legborzasztóbb módon halt el. Most módunkban áll a részleteket közölni. Az eset úgy történt, hogy Gaál Károly 15 éves ostoros fiú a csengeri határban f. ó. szept. 26-án Szilágyi Sándor 5 éves kis fiút egy lóra felkötötte, a lovat és gyermeket felügyelet nélkül hagyta; közben a ló megbokrosodván, futásnak eredt; a kis fiú a lóról lefordult ugyan, de a kötéllel oda lévén erősítve, függve maradt s a száguldó ló a gyermek fejét úgy összerugdosta, hogy a szerencsétlen gyermek a súlyos sérülések következtében kiszenvedett. Az ostoros fiú ellen vétkes gondatlanság által okozott emberölés büntette miatt a vizsgálat megindittatott.

* Rákóczy-év 1903-ban. Arról van szó, hogy a jövő 1903 ik esztendőben Magyarország ünnepelje a Rákóczy fejedelem emlékét.

Az országos függetlenségi párt fiatalabb tagjaiból külön előkószitő-bizottság alakult arra a czélra, bogy javaslatot dolgozzon ki, melynek alapján a jövő 1903-ik évet a magyar nemzet szentelje Il-ik Rákóczy Ferencz és általában a hazafias kurucz mozgalmak emlékének megünneplésére. Az elörajz vázlata szeriut felvennék az év munkatervébe Rákóczy hamvainak hazaszállítását, Budapesten és több nagy vidéki városban Rákóczy és kurucz-kiállitást, kurucz- ünnepek rendezését.

II. Rákóczy Ferencz 1703. junius 15-én jött be Vereczkénól az országba 3000 főnyi sereggel s ezzel kezdetét vette a szabadságért való küzdelem, az a nevezetes kuruczháboru, mely egész Magyarországot megmozgatta. Rákóczy fejedelem a világtörténelemben páratlan önfeláldozással küzdött fenséges eszméiért egész 1711-ig, amidőn február 21-én örökre elhagyta hazáját.

Ezen történelmi alapon kívánják a tervezők az 1703-ik évnek, mint a kurucz-harczok kezdetének kétszázadik évfordulóját, 1903-at Rákóczy esztendejévé avatni.

A bizottság előkészítő munkájának vezetésére Thaly Kálmán országgyűlési képviselőt, a Rákóczy-korszak jeles történetíróját óhajtják megnyerni.

* A japán erdészek, kikről lapunk múlt számában megemlékeztünk, igen jól találták magukat Máramarosban, hol nemcsak a szakmájukba vágó dolgokat jegyezték föl pontosan, de egyebekben is tájékozást szereztek. Müveltségök s egyszersmind kedélyességök teljes szinpathiát szerzett számukra.

Hisathi Machizuchi japán császári erdötanácsos és dr. M i c h i o Y a é japánerdőmes- ter, távozásuk előtt az ottani összes erdészekkel bucsulakomát tartottak a „Koronádban, hol Michio Yaé pompás japán dalokat is énekelt, melyeket azonban a mi fekete legényeink a legjobb igyekezet mellett sem bírtak utánna hegedülni. Érdekes volt, mikor meglepetésül Király Béla joghallgató a „Gésák“ japán operett dallamára zenditett rá s a japán erdőmester szomszédjától azt kérdezte, hogy ez a magyar nóta ? — Jót nevetett, mikor hallotta, hogy ez japán dal. „No erre a japán dalra egy japán sem ismer rá !“

A két jeles erdőtisztviselő a világtörténetben oly tájékozottsággál bir, hogy az 1848-49 iki magyarországi események sem kerülték el figyelmüket és egész pontosan elmondták, hogy a magyarok megverték az osztrákokat, s csak a muszka segélyével győzhették le a magyarokat. Lakoma alatt, mikor koczczintottak, mindig a „Bánzáj !“ szót hangoztatták, ami» a magyar „éljen !“-nek felel meg, csakhogy azt jelenti : „Ezer évig éljen !“ s ha még ezt is fokozni őhajtják, akkor Bánzáj, bán bánzájt“ mondanak, ami azután a maga nagy summájával az élni vágyásnak igazán legvégső határát is túlhaladja. A magyar szavak közül a „Koczczintsunk csak* és a „Ki kell inni“ nyerték meg hangzatosságukkal különös tetszésöket s szaporán emlegették is. A különböző tajtékpipákat és csibukokat nagy csodálkozással mustrálták s egy- egy öblös pipára a vacsora után rá is gyújtottak, hanem a szokatlan élvezet nagyon az emlékezetükbe hozta a tengert s annak betegségeit, meg a nyári bőség verejtékét.

* Az ősz beköszöntött, most már egész