Szamos, 1902. október (34. évfolyam, 79-87. szám)

1902-10-30 / 87. szám

Melléklet a „Szamos“ 1902. évi 87-ik számhoz. * Gyászhir. Mint részvéttel értesülünk, Vári Antal városi tanácsjegyzö, ma reggel meghalt. Az elhunyt a munka hü szeretetével példányképe volt a tisztviselőnek s előkelő gondolkozása, szeretetre­méltó modora és előzékenysége által meghódí­totta a közbecsülést és szeretetet. Korai halálát özvegye és 5 gyermeke siratja. * Vasúti hir. A nyíregyháza—csap—ung­vári vasúti vonal teljesítő képességének foko­zását s az ungvár—nagybereznai fővonal kiépí­tését vette fel a jövő évi költségvetési javas­latba a kormány. E terv megvalósulása által úgy Csap és Máramaros, mint Debreczen és Nyáregyháza felé gyors vasúti összeköttetést nyer városunk s ezért a tervet örömmel üdvö­zöljük. * Hieronymi miniszterjelöltsége. Kállay lemondásáról az utóbbi időben többször merült fel már hir, de mindig követte azt a czáfolat. Most ismét a Zárában megjelenő Narodny List czimü lap állítólag megbízható helyről jelzi Kállay közeli visszavonulását. Ugyancsak e lap azt írja, hogy Kállay utódjául Hieronymi Ká­roly országgyűlési képviselő van kiszemelve, aki, miként már irtuk, több magasiangu sze­mélyiség kíséretében járta be az okkupáit tar­tományokat, hogy informáltassa magát az ot­tani viszonyokról. (Újabb változat szerint ez a hir nem felel meg a valóságnak, mert Kállay marad.) * A Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja, mint részvénytársaság, a rész­vényesek élénk érdeklődése mellett közelebb rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a Tisza István gróf leköszönése óta üresedésben levő elnöki tisztségre egyhangúlag s nagy lel­kesedéssel Mándy Lajos nyug. miniszteri taná­csost választotta meg négy évi időtartamra. * Gyászhir. A szatmári ev. ref. egyház tudatja kegyes jótevőjének, özv. lázári Nagy Ádámnó szül. Tar Borbála úrnőnek, folyó évi október hó 26 án d. u. 6 órakor élete 72-ik évében történt gyászos elhunytát. A megbol­dogult földi maradványai október hó 28-án d. u. 3 órakor tétettek egyházunk szertartásai szer- riut a Kinizsy-utcza 39. számú gyászház­tól a vasút melletti sirkertbe örök nyugalomra. Béke lengjen porai felett! Szatmártt, 1902. ok­tóber hó 28. Egyháztanács. Az elhunyt nemes úrnő, ki lapunknak is dolgozótársa volt, fen- költ gondolkozással az egyházat tette egyik főörökösévé s igy önmaga, állította a legszebb emléket áldásos életének ! * Részleges napfogyatkozás lesz holnap, pénteken, vagyis] október hó 31-én, mely ná­lunk is látható. Kezdődik reggel 7 óra 29 percz- kor s végződik 8 óra 54 perczkor. Legnagyobb elsötótedése 7 tized része a nap átmérőjönek. * Gyászhir. Alantirottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatják a forrón szerető legjobb apa, nagyapa és rokonnak, szklenyói Káresz Imre nyugalm. takarékpénztári pénztárnok, volt 1848-49 iki nem­zetőrnek Szatmáron, folyó hó 27-én d. u. fél 5 órakor, életenek 82-ik évében, rövid szenvedés után történt csendes elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó hó 28-án délután 4 órakor a Kinizsy-utcza 27. számú gyászháznál beszenteltet­vén, 29-én d. e. 9 órakor Tasnádon a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyez­tetett. Szatmár, 1902. október 29. Legyen emlé­ke áldott ! Özv. Dondon Gyuláné, szül. Káresz Izabella leánya. Dondon Szeréna, Dondon Gyula, Dondon Mariska, Káresz Győző unokái. * Kinevezés. A vallás- és közokt. minisz­ter dr. Schönherr Gyula m. nemzeti múzeumi őrt igazgató őrré kinevezte. * Elbuesuzás. V a j a y Endre főmérnök, nyíregyházai államépitészeti uj hivatalfőnök el­búcsúzott szigeti barátai és ismerőseitől s kö­zelebb elfoglalja uj állomáshelyét. Távozása M.-Szigetre igazi veszteséget jelent. * Birtokvétel. Komoróozy Iván volt nagy­bányai főszolgabíró, jelenleg szatmári lakos a Spiegel-féle 7U0 holdas birtokot 138.000 koro­náért vette meg. * Eljegyzés. Domokos István tokaji adó­hivatali gyakornok, Domokos Lajos közkórházi gondnok fia, eljegyezte Krajnyák Margitot, Krajnyák Géza főbíró szép és müveit leányát. * Óvónői kinevezés. A vallás- és közok tatásügyi miniszter özv. Tóth Vilmosné szül. Litteczky Anna árvaházi gondnoknö leányét, Tóth Mariskát Misalókára állami óvónővé ne­vezte ki. * Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Máthé Géza hontmegyei kir. segódtanfelügyelőt hason minőségben Nagy-Szöl- lősre áthelyezte és a nagy-szőllősi tanzerület népoktatási ügyeinek ideiglenes vezetésével megbízta. * Eljegyzés. Hajos Gyula budapesti lakos eljegyezte Szimonisz Albert helybeli polgártár­sunk kedves leányát, Ilonka kisasszonyt. * Áthelyezés. Csucsay István helybeli kir. törvényszéki Írnokot az igazságügyminiszter hasonminöségben az erdődi kir. járásbíróság te­lekkönyvi nsztályához helyezte át. * Letartóztatott irodaigazgató. Bródi Hen­riket, a debreczeni kir. törvényszék volt iroda­igazgatóját a debreczeni kir. ügyészség rende­letére a szatmári rendőrség közelebb letartóz­tatta s Debreczenbe vitte. Bródit az ügyészség parancsára azonnal megérkezése után fogságba helyezték. A letartóztatott irodaigazgatót ez év elején küldték nyugdíjba, mivel hivatala ke­zelésében súlyos visszaéléseket követett el. Bródi nyugdíjaztatása utáu utazó ügynök lett. Előbbi viselt dolgai felett már napirendre tért a közönség, de a debreczeni törvényszéknél a múlt hét első napján szenzácziós fölfedezésre jutott- tak. Az igazgatói számadások végleges revidi- álása alkalmával kitűnt, hogy Bródi Henrik sikkasztást is követett el. A nála letétben levő irodai átalányokból két Ízben sikasztott na­gyobb összegeket: egyszer 1520, másodszor 168, összesen tehát mintegy 1700 koronát. Ezt a két elsikkasztott tételt gondosan igyekezett el­tüntetni Bródi, mint látszik azonban, ez nem sikerült neki. * Helyreigazítás. Lénárd Ede, ref. lelkész ur lapunk 85-ik számában közölt czikkónek eredetileg „az egy hold után járó 2 kor. 60 fill.“ szavait a tényleges ártéri kivetésnek meg­felelően ekképpen módosítja: „az egy hold után járó 8 kor. 60 fillér.“ * Képkiállitás. A nagybányai közönség­nek kitűnő műélvezetben volt része; kiállítot­ták a nagybányai festők a téli tárlatra készí­tendő képeiket. A kiállítás valóban igen szép volt. Grünwald Béla Nyári délután. Nyires. Nyári délelőtt. Ruhaszáritás. Itatás. Kora dél­előtt czimü gyönyörű tájképeit lehetett látni. Ferenczy Munka közben. Kettős arczkép. Für­dés előtt és Fürdés után nevezetű képeket ál­lított ki, melyek ép úgy, mint Grünwaldéi, mind mesteri alkotások, a közönségnek mégis leg­jobban tetszett a Ferenczy képei közzűl a ket­tős arczkép, mely Schönherr Antalt fiával, dr. Schönherr Gyulával ábrázolja egy képen, a megszólalásig híven rajzolva. A kis Fetenczy' Valér gesztenyfás tájképe is nagy dicsőséget aratott. Pap Gábor portraitje: Grünwald Bóláné, igen finom kivételü pastell festés, általános el­ismerést aratott, volt még egy szingazdag képe a Ligetben. Dittrich Ruha foltozó és Tanulmány czimü arczképei szintén méltó helyet foglaltak el a kiállításon, * Beküldték. Tek. Szerkesztő ur! Hogy mennyire elszaporodtak városunkban a pálinkás putikok, azt mondanom is felesleges. Nem hi­szem, hogy lenne városunknak egyetlen egy utczája is, a melyben 3—4 ilyen szennyes hely ne volna, hol a jobb Ízlést sértő éktelen károm­kodások ne volnának hallhatók s néha még a tettlegessóg is ne kerülne elő. De hagyjuk ezt, nem akarom ezeknek teljes kópét itt megvilá­gítani, hanem csak egyet említek meg, A Ka- zinczy-utczán a ref. főgimnáziummal szemben van Fridmann Sámuel ily pálinkaméróse, hol már számtalan esetben volt alkalmam látni, a mikor egyik-másik utczai csavargó a pálinka hatása alatt rendez szebbnél szebb kontrabantokat, hallatára azon serdülő iskolás leánygyermekek­nek, kik a zárdába és felsőbb leányiskolába jár­nak. Szombaton este is rendezett itt két elzül- lőtt alak hatalmas csete-patét, melynek annyi szemlélője akadt, hogy a közlekedést teljesen megakasztotta. Azért keresem fel b. lapja hasábjait, hogy az illetékes körök figyelmébe ajánljam ezen helyet s némi részben orvosolják a hibát, melyet ott követtek el, hogy oly helyre adtak italmérési engedélyt, mely városunk legforgal­masabb utczája és az iskolába járó zsenge gyer­mekek legfőbb közlekedési pontja. Azt hiszem hogy ez nem is fog soká késni Maradtam a tek. Szerkesztő urnák tisztelője: Egy szemtanú. * A legutóbbi katonai párbajhoz névcsere kikerülése végett kijelentjük, hogy abban az egyik fél Hoffmann György cs. és kir. had­nagy volt. * Véres kardpárbaj. Tegnap a helybeli honvéd-laktanya vivó-termében Kondor Sándor kereskedő és dr. Diósi Adolf orvos, csengeri lakosok párbajt vívtak, mely mindkettő megse­besülésével végződött. * Tanítónő választás. Városunkból Pércsy Mariska oki. tanítónőt a cserepfalusi róm. kath. iskolához választották meg tanítónőnek. * Borzasztó halál. Egy szűkszavú távirat nyomán említettük, hogy Szilágyi Sándor vét­kes gondatlanságnak esett áldozatul s a leg­borzasztóbb módon halt el. Most módunkban áll a részleteket közölni. Az eset úgy történt, hogy Gaál Károly 15 éves ostoros fiú a csengeri ha­tárban f. ó. szept. 26-án Szilágyi Sándor 5 éves kis fiút egy lóra felkötötte, a lovat és gyer­meket felügyelet nélkül hagyta; közben a ló megbokrosodván, futásnak eredt; a kis fiú a lóról lefordult ugyan, de a kötéllel oda lévén erősítve, függve maradt s a száguldó ló a gyer­mek fejét úgy összerugdosta, hogy a szerencsét­len gyermek a súlyos sérülések következtében kiszenvedett. Az ostoros fiú ellen vétkes gon­datlanság által okozott emberölés büntette miatt a vizsgálat megindittatott. * Rákóczy-év 1903-ban. Arról van szó, hogy a jövő 1903 ik esztendőben Magyarország ünnepelje a Rákóczy fejedelem emlékét. Az országos függetlenségi párt fiatalabb tagjaiból külön előkószitő-bizottság alakult arra a czélra, bogy javaslatot dolgozzon ki, melynek alapján a jövő 1903-ik évet a magyar nemzet szentelje Il-ik Rákóczy Ferencz és általában a hazafias kurucz mozgalmak emlékének megün­neplésére. Az elörajz vázlata szeriut felvennék az év munkatervébe Rákóczy hamvainak ha­zaszállítását, Budapesten és több nagy vidéki városban Rákóczy és kurucz-kiállitást, kurucz- ünnepek rendezését. II. Rákóczy Ferencz 1703. junius 15-én jött be Vereczkénól az országba 3000 főnyi se­reggel s ezzel kezdetét vette a szabadságért való küzdelem, az a nevezetes kuruczháboru, mely egész Magyarországot megmozgatta. Rá­kóczy fejedelem a világtörténelemben páratlan önfeláldozással küzdött fenséges eszméiért egész 1711-ig, amidőn február 21-én örökre elhagyta hazáját. Ezen történelmi alapon kívánják a terve­zők az 1703-ik évnek, mint a kurucz-harczok kezdetének kétszázadik évfordulóját, 1903-at Rákóczy esztendejévé avatni. A bizottság előkészítő munkájának vezeté­sére Thaly Kálmán országgyűlési képviselőt, a Rákóczy-korszak jeles történetíróját óhajtják megnyerni. * A japán erdészek, kikről lapunk múlt számában megemlékeztünk, igen jól találták ma­gukat Máramarosban, hol nemcsak a szakmájukba vágó dolgokat jegyezték föl pontosan, de egye­bekben is tájékozást szereztek. Müveltségök s egyszersmind kedélyességök teljes szinpathiát szer­zett számukra. Hisathi Machizuchi japán császári erdötanácsos és dr. M i c h i o Y a é japánerdőmes- ter, távozásuk előtt az ottani összes erdészekkel bucsulakomát tartottak a „Koronádban, hol Michio Yaé pompás japán dalokat is énekelt, melyeket azonban a mi fekete legényeink a legjobb igyeke­zet mellett sem bírtak utánna hegedülni. Érdekes volt, mikor meglepetésül Király Béla joghallgató a „Gésák“ japán operett dallamára zenditett rá s a japán erdőmester szomszédjától azt kérdezte, hogy ez a magyar nóta ? — Jót nevetett, mikor hallotta, hogy ez japán dal. „No erre a japán dalra egy japán sem ismer rá !“ A két jeles erdőtisztviselő a világtörténetben oly tájékozottsággál bir, hogy az 1848-49 iki ma­gyarországi események sem kerülték el figyelmü­ket és egész pontosan elmondták, hogy a magya­rok megverték az osztrákokat, s csak a muszka segélyével győzhették le a magyarokat. Lakoma alatt, mikor koczczintottak, mindig a „Bánzáj !“ szót hangoztatták, ami» a magyar „éljen !“-nek felel meg, csakhogy azt jelenti : „Ezer évig éljen !“ s ha még ezt is fokozni őhajtják, akkor Bánzáj, bán bánzájt“ mondanak, ami azután a maga nagy summájával az élni vágyásnak igazán legvégső határát is túlhaladja. A magyar szavak közül a „Koczczintsunk csak* és a „Ki kell inni“ nyerték meg hangzatosságukkal különös tetszésöket s sza­porán emlegették is. A különböző tajtékpipákat és csibukokat nagy csodálkozással mustrálták s egy- egy öblös pipára a vacsora után rá is gyújtottak, hanem a szokatlan élvezet nagyon az emlékeze­tükbe hozta a tengert s annak betegségeit, meg a nyári bőség verejtékét. * Az ősz beköszöntött, most már egész

Next

/
Thumbnails
Contents