Szamos, 1902. október (34. évfolyam, 79-87. szám)

1902-10-02 / 79. szám

2 K. b) a sürgős beszélgetés 6 K. Beszélgetési dij a szatmárhegyi környékbeli hálózatból: Az 5 perczig tartó beszélgetés dija : a) a helyi for­galomban 20 t. b) a szatmárnémeti városi háló­zattal való forgalomban 1 K. A 3 perczig tar­tó beszélgetés dija: a) a helyközi forgalomban 2 K. b) a sürgős beszélgetés 6 K. A beszélge­tésre való meghívás önálló beszélgetésnek te kintetik s a hivó fél azért egy-egy beszélgetés diját fizeti. A szolgálati értesítés dija: a hely­közi forgalomban 1 K. b) a környékbeli forga­lomban 40 f. Visszavonási dij: A „visszavo­nási diju a beszélgetési díjnak egyharmada, vagyis kikerekitve: a) a helyközi forgalomban közönséges beszélgetésnél 67 f. sürgős beszél­getésnél 2 K. b) a környékbeli forgalomban 34 f, Jegyzet: A fizetett időtartam azon időpont­tól kezdődik, mikor a felek beszélgetésre ösz- szekapcsoltatnak. A helyközi beszélgetések a városi és környékbeli beszélgetéseket minden­kor megelőzik. Az előfizetői állomásokról, csak biztosíték mellett (legkevesebb 50 kor.) lehet hitelezett helyközi beszélgetéseket folytatni. Midőn a szatmárnémeti és szatmárhegyi távbe­szélő központhoz tartozó előfizetők, illetve nyil­vános állomások beszélgetnek egymással, a be­szélgetés rendszerint 5 percznél tovább nem tarthat. Ha azonban más beszélgető nem jelent­kezik, a beszélgetés 5—5 perczenként tovább folytatható, mindaddig, mig más beszélgető je­lentkezik. Részt vesz: a belföldi és ausztriai helyközi — és a szatmárhegyi környékbeli for­galomban. Nyilvános-állomás: 1. sz. Posta és távirda hivatal, Hivatalos órák: Április 1-től szept. hó 30-ig reggel 7 órától este 9 óráig ; október hó 1-töl márczius hó 31-ig reggel 8 órától este 9 óráig. Szatmárhegy. (Környékbeli hálózat.) Résztvesz: a belföldi helyközi — és a szatmárnémeti városi forgalomban. Nyilvános állomás: Posta és távbeszélő hivatal. Hivatalos órák : hétköznapokon és az ily napokra eső ünnepeken — kivételt képez : Újév napja, Hus- vét hétfője, Áldozócsütörtök, Űrnapja, Pünkösd hétfője, Karácsony első és másodnapja, továbbá április 11-ike és aug. 20 ika, mely napokon a hivatalos órák olyanok, mint vasárnap, — reg­geli 8 órától déli 12 óráig, délután 2 órától 6 óráig; vasárnapokon reggel 8 órától 11 óráig, délután 2 órától 3 óráig. Figyelmeztetés: 1. A központot csengetéssel kell ielhivni. 2. Az ősz- szeköttetést számmal kell kérni. 3. Beszélgetés közben nem szabad csengetni. 4. A beszélgetés befejezését csengetéssel kell jelezni. 5. A moz­gatható horgon a beszélgetés idejét kivéve, egyik hallgató mindig rajta lógjon. 6> X-el je lölt nyári állomás V—1-től X —31-ig nyitva. 7. Zivataros időben a távbeszélő használata nem ajánlatos. * Esküvő. Dr. Isaák Elemér rozsályi nagy- birtokos szept. 26-án esküdött örök hűséget Po­gány Mária úrnőnek Urmezőn. * TJ.j albiró. Őfelsége a király az igazság- ügyminisztar előterjesztésére Horváth József husz- ti kir. járásbirósági aljegyzőt, városunk fiát, a nagyszöllősi kir. járásbirósághoz albiróvá nevezte ki. * Bírói vizsgálat. Koós György kir. törvény- széki jegyző a bírói vizsgálatot legközelebb Buda­pesten jó sikerrel letette. * Hangverseny. A f. évi szeptember hó 25-én, szombaton tartott hangverseny szépen sikerült. A színház mintegy háromnegyed rész­ben megteltj; az ülőhelyek negyedrésze nyilván azért maradt üresen, mert utolsó napon közöl- tetett a közönséggel, hogy közbejött akadályok miatt nem Szoyer Ilonka, hanem Ambrus Zol­tánná operaházi énekesnő fog a hangversenyen közreműködni. A közönség egyébként igen elő­kelő volt, a városnak s a közeli és távoli vi­déknek szine-java gyűlt itt össze. A hölgyek pompás toalettekben jelentek meg, s az élővi­rágból készült pazar ruha- és fejdiszek kelle­mes illattal töltötték el a nézőteret. Pont 8 órakor a honvéd-zenekar nyitotta meg a hang versenyt Wagner „Rienzi“ nagy nyitányával, melyet a zenekar szép preczizitással adott elő. A nyitány után A mb rus Zoltánná bájos alakja lépett a színpadra narancssárga selyemben. Színpadra léptekor a közönség frenetikus taps­sal és óriási élővirág (szegfű, rózsa és kriz&n- temum) bokrétával fogadta Ambrusáét, kinek első énekszáma Gounod „Faust“-jáuak ékszeráriája és Leoncavallo, „Bohémek“-jenek Mimi Pinson dala volt Ambrusnénak igen kellemes, szépen csengő hangja van, s mindkét énekdarabot oly tökélylyel és annyi érzéssel adta elő, hogy a közönség hosszantartó zugó tapsai folytán mind­Meliéklet a „Szamos14 1902. évi 79-ik száméhoz. két darabot meg kellett ismételnie. A kifogás­talan zongorakieéretet Benkő Miksa szolgáltatta. A műsor harmadik pontja Beriot hegedűszólója volt, melyet a honvédszenekar primhegedüse, Richter adott elő a zenekar kísérete mellett sok tudással és érzéssel. Utánna Szilágyi Dezső mo­nológja következett: „a Desperát ur.“ Szilágyi ezúttal is a nála megszokott ügyességgel és ke­délyességgel alakított; azonban talán kifogá­solható volna az, hogy ily elcsépelt darabot választott, melyet már nagyon sokszor hallot­tunk. A monolog után Benkő Miksa bravourös zongora-játéka következett. Chovan Kálmán „Magyar hangulatképeit“ adta elő. Kár, hogy az egyes páholyokban folytatott hangosabb be­szélgetés kissé megzavarta a műélvezetet Ez­után ismét Ambrus Zoltánná énekelt, Bizet „Carmen“-jéből a Habanerat adta elő, s reme kül iskolázott bájos hangjával ezúttal is égé szén elragadta a közönséget. A Carmen után a „Kakuk madár“ népdalt énekelte rendkívül kedvesen, s ezt a népdalt a közönség ujrázó tapsaira megismételte. A műsor utolsó pontja Delibe „Copellia“ balettjéből az automaták ze­néje és csárdása volt, melyet a honvéd-zenekar adott elő. A precziz összjáták Nyáry karmester ügyes vezetését dicséri. A pompásan sikerült hangverseny után a közönség nagy része a Pan­nónia szálloda téli kertjébe vonult, hol a haj­nali órákig mulatott Oláh Peri zenéje mellett. * Szegény-ügy. A városi tanács a sze­gényügyi bizottság javaslata alapján elrendelte, hogy a segélypónzek kiosztását a számvevői hivatal kimutatása alapján a pénztári hivatal egy tagja teljesítse, a ki a segélyek kifizetését a személyazonosság igazolása czóljából a főka­pitány által kiküldendő rendőrtiszt közbejöt­tével eszközli. A segélyösszegek kiosztásának ellenőrzése és biztosabbá tétele czéljából a ta­nács utasította a kapitányi hivatalt, hogy a városi segélyezetteket minden évben uj bárcza- könyvvel lássa el, amely tizenkét bárczát tar­talmaz s ez a segélyezésekről vezetett törzskönyv tótelszámával láttassák el. A segély összegek ki­fizetése havonként ezen bárczakönyvek ellené­ben történik, amidőn a kifizetéskor azon havi bárcza, a melyről a segély kifizettetik, levága- tik s mint kifizetési okirat, a segély kiosztási jegyzékhez csatoltatik. * Esküdtszéki tárgyalás. Vasárnapi szá­munkban hirt adtunk már a Boros Imre és társai emberölés büntette miatt vádlottak ellen megtartott esküdtszéki tárgyalásról. Ezen ügy­nek szombaton éjfélkor lett vége, ekkor hir­dette ki a bíróság az Ítéletet, mely szerint ó-pályi lakos, Boros Imre és Farkas Miklós 1 évi és 2 havi, Boros György 1 évi és 6 havi börtönbüntetésre, Uzonyi Lajos 3 havi fogházra ítéltetett. Csicsák Miklós ellen a közvádló kir. ügyész a vádat elejtette. A kir. törvényszék dr. Matolay Gábor elnök, dr. Bajnay Endre és dr. Szarukén Zoltán bírák s dr. Dávid István aljegyző részvételével alakult meg. Ügyész dr. Német,hy József. Védők : dr. Kardos Samu deb- reczeni, Uray Géza és Bakó Lajos helyettese­ként dr. Dobosy Endre szatmári lakos ügyvé­dek voltak. Az ítélet ellen minden irányban semmiségi panaszok jelentettek be s annak jog­erőre emelkedéséig vádlottak továbbra is sza­badlábon hagyattak. Egyik védő azért is jelen­tett be semmiségi panaszt, mert az esküdtek bizonyos kérdésre „nem“-mel szavaztak. * Legújabb eskiiuíszéki tárgyalás. Szept. 30-án dr. Papolczy Gyula táblabiró tárgyalást vezető elnök, Szabó József, Morvay Károly törvényszéki bírák és Oláh Miklós aljegyző részvételével alakult tanács előtt emberölés kí­sérletének büntette miatt vádolt Pinta Juon alui Vaszily mózesfalusi lakos ügye tárgyalta- tott. Védő ügyvéd dr. Hadady Lajos, román tolmács Hozás János gk. hittanár. Finta Juon vádlott tagadásával szemben nem volt beiga­zolható, hogy ö megkísérelte volna az ember­ölést, miért is dr. Némethy József közvádló kir. alügyész részéről előterjesztett indítvány folytán a vád és következményeinek terhe alól felmentetvén, haza bocsáttatott. * Az ellenőrzési szemlékről múlt szá­munkban már röviden megemlékeztünk. Most a következő bővebb tudósítást adhatjuk. A Szat­márnémeti szab. kir város területén tartózkodó katonaság, honvédség és népfelkelés nem tény­leges állományába tartozó összes legénységgel az ellenőrzési szemle következő napokon fog megtartatni, u. m. : Katonai főellenőrzési szemle ez évi októ­ber 17. és 18-án ; az utóellenőrzési szemle pe­dig ez évi november 18-ik napján a „Perencz József“ laktanyában. Honvédségi főellenőrzési szemle ez évi október hó 23., 24. és 25-ikén ; az utóellenőr­zési szemle pedig ez évi november hó 10-ik napján a »József főherczeg“ laktanyában. Népfelkelési ellenőrzési szemle folyó évi október hó 8. és 9-ik napjain a városházánál a rendőrfőkapitányi hivatal katonai ügyosztályá­nak hivatalos helyiségében. Jelentkezésnél a tartalékosok birtokában levő katonai, honvédségi, illetve népfelkelési igazolványi könyvekben foglalt „Útmutatások“ ellenőrzési szemlére vonatkozó pontjai a mérv­adók, melyeknek szigorú betartására kötelesek az érdekeltek, mert minden legcsekélyebb mu­lasztás büntetve lesz. * A szatmári katholikus legényegyesü­let október hó 5-én, azaz vasárnap a „Vigadó“- ban zártkörű szüreti mulatságot rendez. Belépő­díj: szemólyenkint: 1 K 20 fill. Családjegy 3 K. Kezdete este 6 órakor. A szüreti mulatság a következő részekből áll: 1. A csősznők és csőszök felvonulása. 2. A hegyi törvények ki­hirdetése a nótárius által. 3. A szüretelés, azaz szőlőlopás. (Itt megjegyeztetik, hogy lopni ugyan nem szabad, de ahol nem látják, ott lehet.) 4. A csőszleányok és csőszök táncza. 5. Általános táncz, a meddig jól esik. 6. A csőszleányok közt egy torta, a csőszök közt a szüreti ko­szorú kisorsolása. 7. Büntetések 20—60 fillérig terjednek. Hegybiróság: I. Hegybíró: Morgent- hál Antal. Esküdtek : Róth Gyula, Simon Ist­ván. II. Hegybíró : Tischler Rudolf. Esküdtek : Makóczy Géza, Ekker János. Nótárius : Haller Perencz. Csősz leányok és csőszök: Áros Er­zsiké — luglik Pál, Bujánszky Anna — Ho- moky István, — Holubán Mariska — Groza Jó­zsef, Holnbán Lujza — Schneider József, Kiss Ilonka — Fodor József, Kiss Zsuzsika — Nyisz- tor Demeter, Nagy Juliska — Bujáky József, Óvári Ilonka — Porempovics Miklós, Páter La­jos, Szilágyi Ilonka — Demkő Jenő, Székely Mariska — Schneider Ferencz, Török Erzsiké — Kondor Gyula, Tornay Teruska —• Ujvárosy Samu, Tornay Mariska — Sajtos László. Hordó vivők: Morgenthál Mariska, Czernyi Tériké. Pandúrok: Pásztor Károly, Grebur Gergely. Czigány: Jerosek János. Pénztárnok : Hukk András, Ellenőrök: Csedreky Bertalan, Nagy Sándor. * Iskola-alapitvány. Múlt számunkban már megemlékeztünk arról a szép cselekedetről, hogy Máté Szálkán a Kossuth ünnep alkalmával iskola­alap tavára 4000 koronát adtak össze a nemes emberbarátok. Mint halljuk, ebből az oroszlán rész Jékey Zsigmond képviselőt és Klein Mór m. szál­kái birtokost illeti, előbbi az alap javára 1000 ko­ronát adott, utóbbi az összegyűlt összeget 1300 ko­ronás adománynyal 4000 koronára egészítette ki. * Megszökött rabok. Az egri kir. bünfe- nyitő törvényszék előzetes letartóztatásba helyezett 11 czigányt, sőt az ügyet be is vizsgálta; a vizs­gálat folyamán azonban kitűnt, hogy miután a karaván többrendbeli betöréses lopást a szatmári törvényszék kerületébe tartozó Fény községben követte el, az illetékességet leszállítva, terhelteket szeptember hó 29-én egy börtönörmester és egy börtönőrrel átkisértette az itteni fogházba. Éjjel a 12 órás vonattal érkezvén meg, a törvénykezési palota keleti kapujánál várakoztak a kapunyitásra ; a nyitás pillanatában, felhasználva az éj sötétsé­gét, kettő közülök, a kezükön lazán álló vasbil- lincset lehúzva, megugrott; a börtönör utánok ment ugyan, sőt egy lövést is tett, de czélt té­vesztve, a két more eltűnt az éj sötétjében, s bár a helybeli csendőrörs is csakhamar kivonult kere­sésökre, ez ideig még nem voltak kézre kerithetők. * Levél a Szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! E lap múlt heti számában meg­jelent reánk vonatkozó rövidke közlemény az állami tauitók anyagi érdekét szeretettel ka­rolta fel. Ez által tájékozást nyerhettünk a fe­lől, hogy a lapban is erős támaszt nyertünk ügyünk védelmére, — ha keil. A kis közlemény ugyanis azt mondja, hogy az államosítással évi 60 korona apadás állt be a városnál eddig al halmazáéban volt tanítók fizetésénél. A tény­állás ez: a város a tanítóknak 1000 kor. törzs- fizetést, 400 kor. lakbért és 7 öl fát adott éven- kint. A kiszolgált fából 2 öl az iskola fűtésére kellett. Maradt 5 öl fa 120 kor. értékben a ta­nítónak Tehát a város fizetett egy-egy tanító­nak 1520 koronát évenkint a fával együtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents