Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)
1902-08-21 / 67. szám
XXXiV. évfolyam. Szatmár, 1902. csütörtök augusztus hó 21. 67-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. AISZ ATM ARM EG YEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak ‘zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. { Jelszavak korszaka. Korunk az üres, semmitmondó frázisok kora. Soha jobban nem dobálóztak hangzatosabb --mondatokkal azok a tényezők, a kiktől minden irányban hangzatos tudást várunk, — mint napjainkban. A kor léhasága az egyedekben is íöllelhető, — a köz nagy embereit sem véve ki, — s ez az oka, hogy jelszavakkal agitálnak, jelszavakkal igyekeznek alkotni, teremteni, jelszavakkal akarják orvosolni azokat a bajokat, melyek mélyreható intézkedéseket igényelnek. Szocziális bajaink napról-napra szaporodnak, mindig újabb tünetek észlelhetők, melyeket az általános nemtörődömség szül És illetékes faktorok, kik a kór gyógyítására vannak hivatva, a helyett, hogy a gyökeres orvoslás mikéntjét keresnék, sokat Ígérő, semmit sem érő, de a tömegnek imponáló mondásokkal hallgattatják el a jajjongókat. Világgá röpítenek egy-egy tartalomnélküli jelszavat, mely a formát tekintve, velekedhetik az ó-kor klasszikusainak nyelvezetével, tartalmilag pedig a kicsépelt szalmával egyenértékű. Sorsunk intézői a jelszavak csillagzatában születtek s ténykedéseikben sem tagadják meg születésük jegyét. Azért hiábavaló jajveszéklés az, a mit a szenvedők, a szükölködők ama czélzattal hallatnak, hogy rajtok segittessék. Es mindebből mi következik? Gyengék a vezetők, kik nem értik meg a haladó kor szülte kívánalmakat s igy azoknak teljesítését sem lehet tőlük várni. Mert lehetetlen föltételezni, hogy elzárkóznának bizonyos, a messze jövőre kihatással levő dolgok elöl, ha nem ez volna az inditó ok. Lehetetlen, hogy indolencziával vádoljuk őket, mivel nem szabad hinnünk, hogy a lelkiismeretesség teljes híjával lennének. Pusztán gyengeségünknek kell betudni, hogy e jelszavak közé menekülhetnek, mi által részben sikerül nekik eme hibájukat palástolni, igaz hogy a legelemibb módon. Az általános nemzetgazdasági pangás, kereskedelmünk ijesztő mérvű hanyatlása, a kivándorlás szomorú ténye, a huszadik század államíelforgató tanai által félrevezetett tömeg veszedelmes mozgolódása, mind olyan nagy jelentőségű mozzanatok, melyeken a jelszavakkal segiteni nem. de igenis rosszab- bitani lehet. Hol vannak azok a nagy erők, kik alkotni, teremteni tudtak? A letűnt század bővelkedett ilyenekben s az ezekből hátramaradt morzsákon élösködnek most a helyüket betöltő utódok. Elérkezett a reakczió ideje, az alkotó század után a tespedés százada. A nagy elődök kora után a törpe utódok ideje. A tettek emberei után a jelszavak emberei tartják kezükben a vezetés gyeplőit. Azok pedig, kikben még némileg föllelhető a múlt század tettereje, egymás után dőlnek ki, teljesen átengedve a teret, hozzájuk hasonlók hiányában a kicsinyeknek. Azonban mint minden, úgy ez a korszak is — a jelszavak korszaka — le kell, hogy tűnjék s rövidesen le is fog tűnni, mert sietteti az ébredni, eszmélni kezdő tömeg, mely csak ideig-óráig veszi be a frázisokat, egyszer azonban, a mely már nincs messze, megcsömörlik tőle. Tanítónők. Észrevételek a „Pár szó az apákhoz“ ez. czikkkez. — Irta : Haller Józsa. — (Folyt, és vége.) A leánygyermek nem tanált, míg nagyon is elmaradt a férfi mögött úgy, hogy már neki se tetszett a legkevésbbé sem hasznos különbség. A neveléstörténetből mindenki olvashatja, mint fejlődött a lányok oktatása, mint lettek tanítóik papok és apáczák. És senki sem mondta, hogy nem való utóbbiak kezébe a tanítás. Miért is mondták volna? Akkor még nem látott a férfi konkurrenset a nőben. Mikor a lányok a világi iskolákat is kezdKérdés. Nag}’ város utczáit Csüggedt szívvel járom ; Ott bolyong a lelkem Hegy-völgyes határon. Hegy-völgyes határon, Egy kis tündérkertben Van a boldogságom; El kell érte mennem. Kedves őszi rózsák Ugy-e visszavártok ? Ne várjatok soká, Elmegyek hozzátok ! Suttog-e veletek Szép, csendes alkonyon, Suttog-e rólam is Az én szép angyalom ? Nagy város utczáit Nem sokáig járom; Ott leszek nem soká’ Hegy-völgyes határon. Egy szép őszi rózsát Tűzve kebelemre, Vár-e ott valaki Örök szerelemre ? Gaál Endre. Szeszélyesen. — Gaby! Gab}'! Jó reggelt, kelj föl, 11 óra ! — De mama, drága, hadd aludjak még .. . csak egy kicsit. — Hát tessék ! — szól kedvetlenül a mama s kissé hangosabban találta becsapni az ajtót. — Ni-ni! a mama haragszik — okosko- dék Gaby — akkor még hentergek egy kicsit. — És aranyos, fürtös kis fejét durczásan vetette párnáira. Pedig már nem volt álmos, hisz már egy óra óta ébren van, de azért még sem kelt fel, hanem még egyszer végig gondolta a tegnapi éjszakát, emlékébe idézte a bált, bokrétát, kivágott ruhát, no meg Gyürky Pistát. Jaj, be szépen is tánczol az a Pista, meg aztán, hogy kurizál . . . jaj csendesebben, figyel- mezteté maga-magát, hisz még meg találná hallani a mama, s tényleg volt is oka Gaby nagy- sádnak az aggodalomra, mert ugyancsak hangosan gondolkodott . . . Özv. Kovács Lorándné Gaby leányával állandóan vitatkozásban állott, s mindig az lett a vége, hogy Gaby győzött, persze nem nagy fáradságába került, hisz mamája csakhogy véget vessen a vitatkozásnak, no meg támaszkodva „az okosabb engedu elvére, mindig kapitulált, ma azonban sehogy sem akart engedni. — De nézd, mama . . . csak még egy kicsit . . . — De hiszen már fel van tálalva a leves. — Hozd ide! — Nem ! Hanem inkább magam eszem — tette hozzá egész komolyan Kovácsné. — Jó étvágyat! — Ezt már Gaby mondta, de meg is bánta hamar, mert mamája ugyancsak rá kiáltott: — Gaby ! — Tessék ? — tette pár perez múlva a kérdést Gaby és oly kaczérui nézett mamájára, hogy bizony Kovácsné teljesen kiesett az előbbi tónusból s inkább csak annyit mondott: — Neked is jó étvágyat! . . . — Össze akartalak szidni, amiért ismét igy viselkedel, de hogyne, még ő kivángat jó étvágyat . . . de aztán, amint azt a pajkos, reménykedő „tes- séku-et hallotta, úgy elfelejtette összeszidni, de még sem akart most engedni, inkább egyedül ebédelt. Tehát Gaby ma nem ebédelt . . . — Sebaj . . . eszik Pista helyettem is! .. . Micsoda? — kérdezi önmagától — ide jutottunk ? Még megérem, hogy szerelmes vagyok. A.min különben semmi csodálni valója nincs annak, aki Gabyt nem ismeri, de aki ismeri, azt is tudja, hogy szörnyű excentrikus Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjúszövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. TT-i-----1 öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — KéHol s zit zati czikkeket és katonai fölszereléseket. Szatmár, Deák skesszabásu egyenruhákat; ák-tér. (Városház-épület.) = raktáron tart mindennemű egyenruha-
