Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)
1902-08-14 / 65. szám
XXXIV. évfolyam. Szatmár, 1802. csütörtök augusztus hó U. 65 ik szám. SZAMOS. : \ 'ó;Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ári Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közélteinek Nyilttér sora 20 fillér. Városi közgyűlés. Szatmárnémeti sz. kir. város törvény- hatósági bizottsága f. évi aug. hó 11-én tartotta a rendes havi közgyűlését, melyen a főispán akadályoztatása íolytán a polgár- mester elnökölt. A közgyűlés tárgysorozatát tekintve, az előadott ügyek nem sok érdekest Ígértek és mégis a bizottsági tagok elég szép számmal jelentek meg. A közgyűlés szokott megnyitása és a hitelesítő küldöttség kirendelése után a polgármester havi jelentése olvastatott fel, a mely szintén nem tartalmazott semmi oly nevezetes dolgot, a mely különösen említésre méltó volna, Ugyanazért a közgyűlés a jelentést egyszerien tudomásul vette. A polgármesteri jelentés után Kovács Leó bizottsági tag interpellátiója olvastatott íel, melyben az idegen nyelvű czégtáblák eltávolítását kéri s ezen interpellátiót szóval is megindokolja, kijelentvén, hogy ezen idegen nyelvű (elírásokat a haza elleni tüntetésnek tartja s úgy e városra, mint a magyarság fejlődésére nézve veszélyes jelenséget lát benne. Ugyanazért hazafias érzületéből és e város iránti szeretetéből kifolyólag kéri a közgyűlést, hogy az idegen nyelvű czimfeliratoknak minden lehető eltávolítása iránt intézkedjék. A polgármester az inter- pellátióra nyomban megadott válaszában kifejti, hogy a hatóság idegen nyelvű feliratok használatára senkinek engedélyt nem adott és csakis azt engedte meg, hogy azok, a kik az izraelita hitközségtől kóser husne- müek árusítására jogositványnyal bírnak, ezen áruczikk jelzésére héber betűkkel irt felírást használjanak és miután a kereskedelmi miniszternek e tárgyban kibocsátott rendelete akként intézkedik, hogy a kik a hitközségtől engedélylyel nem bírnak s oly féle, habár héber betűkkel irt kifejezést használnak, a melyből a kóser hús árusítása jeleztetik, az illető szigorú büntetés alá vonassák: a városi tanács csakis azt bírálja el, hogy az üzlet helyiségén használt jelzés a valóságnak megfelel-e és hogy az illető az izraelita hitközségtől bir-e kóser husnemüek árusítására engedélylyel ? A közgyűlés a polgár- mester ezen válaszát tudomásul vette. A második interpellátióban Kovács Leó bizottsági tag Kossuth Lajos 100 éves születés napjának megünneplését teszi szóvá, a melyet a közgyűlés, tekintettel arra, hogy ezen ügy a közgyűlés előtt tárgyalás alatt áll, mint tárgytalant tudomásul vett. Ezek után a tárgysorozatba felvett ügyek vétettek tárgyalás alá, a melyek között első volt a Szatmár—erdődi h. é. vasút beadványa az iránt, hogy a Szatmárhegy piaczi állomásnál levő 4 méter széles előtér a város által vétessék át közúti használatra; annak fentartásáról a város gondoskodjék, azonban, ha a vasútnak ezen területre később szüksége volna, az minden kárpótlás nélkül bocsáttassák vissza. A városi közgyűlés tekintettel arra, hogy a közlekedési ut ezen terület átvételével egyenesebbé válik, az ajánlatot elfogadta s erről a vasút igazgatóságát értesíteni rendelte. Schöberl Ferencz főispáni Írnok részére a városi tanács által utalványozott 200 korona tiszteletdij ügyében tett intézkedést a közgyűlés tudomásul vette A zugiskolákról alkotott áll. szabályrendeletet, miután az a közgyűlés által már korábban elfogadott szabályrendelettől lényegileg alig különbözik, a közgyűlés jóváhagyta és szabályszerű közhírré tétele után a belügyminiszterhez felterjeszteni rendelte. Az esküdtek alap-lajstromának egybeállítására bizalmi férfiakul a városi közgyűlés Komka Alajos, Antal Kristóf, Korányi János és Gyulai Lajos bizottsági tagokat nevezte ki. Némi vita támadt a tűzoltó főparancsnoknak azon előterjesztése folytán, hogy 1904. évben, azo. tüzoltószövetség, kongresz- szusának megtartása végett, városunkba hiÁ megtréfált Mzigj^da. Történelmi bohózat. Irta: Bohém. Személyek: Gyula, fő-fő minden egyéb és házigazda. Jóska, (piros bajuszu), jóbarátja. Balambér, a „Heti Tárogató“ szerkesztője, Tóni, a város főpennája. Nyárai, karmester. Bakosai, fogorvos. Yirgiliusz, vasutyi. Egy színigazgató, színház nélkül. Bonifácz, egy kaszinó vendéglőse. Pista, tűzoltó. I. felvonás. Színhely . Gyula lakásának az udvara. (Gyula és Jóska teritett asztalra könyökölve, mély sóhajok közt ülnek.) Gyula: (pipáját tömve) Hm ! Hm ! Jóska: (piros bajuszát sodorgatva) Ühm ! Ühm! Jóska: Pedig megigérte, hogy eljön harmadiknak. Gyula: Marhadiknak? Jóska: Dehogy, harmadiknak a kalab- riászhoz! Küldj utánna a kaszinóba, biztosan ott lesz ! Gyula: (egy tűzoltóhoz) Menjen azonnal; élve vagy halva, de elhozza a szerkesztő urat. Tűzoltó: (elmegy). II. felvonás. (A kaszinó helyisége.) Balambér, Tóni, Nyárai, Bakosai ka- labriászolnak ; a színigazgató és Virgiliusz, mint hivatásos gibi- czek érzéssel drukkolnak. Balambér: Kwárt kassza ! Tóni: Hallatlan disznóban vagy ! Virgiliusz: (a vendéglőshöz) Mi lesz a rostélyossal? Egy félórája várom, még most sem puhult meg ? Vendéglős: Azonnal! Tűzoltó: (beállít Balambérhoz) A tekintetes ur kéreti a tekintetes urat, tessék azonnal jönni a lakására harmadiknak! Balambér: Mondd meg, hogy azonnal me- gyek! (Tűzoltó el.) Nyárai: No ez már nem járja, hogy a kompániát most itt hagyd és elmenj ! Tóni: Nem eresztünk! Balambér: De megígértem ! Bakosai: Innen ugyan nem mégy ; inkább minden fogadat kihúzom ingyen ! Balambér: De megígértem, hogy vacsorára ott leszek. Virgiliusz: (a vendéglőshöz) Apropo! Mi van a rostélyosommal ? Vendéglős: Azonnal, most puhul! Tóni : (Balambérhoz) Csakugyan elmégy ? Balambér: Megígértem! Sajnállak itt hagyni benneteket, de szavam köt! ___________ Ig azgató: Van egy eszmém! Mind: Halljuk! Igazgató: Menjünk el valamennyien ! Mind: De hisz nem vagyunk ineghiva ? Igazgató: Mit tesz az? Balambér fog minket oda előre küldeni. Mind: Hogyan ? Igazgató : Nagyon egyszerűen! írjad Balambér a következőket: „Mindjárt megyek!“ és én elviszem a levelet; öt perez múlva jöjjön Tóni, keresni téged Balambér, hogy nem vagy e ott?, utánna Nyarai, majd Bakosai. Virgiliusz: Hát én? Igazgató: Te várd meg a rostélyosodat, mig megpuhul! Virgiliusz: Mit, én reggelig itt maradjak ? Olyan nincs! Én is megyek ! Vendéglős: (kétségbeesve haját tépi.) III. felvonás. Gyula lakásának udvara. (Gyula pipáját tömve, Jóska piros bajuszát sodorgatva, néma csendben ülnek, midón a szinigaz- gató belép.) Gyula: Hát téged mi hozott ? Igazgató: Én hoztam egy levelet! (átadja, Gyula elolvassa, arcza felvidul) „Mindjárt jön !“ (Igazgatóhoz) Ülj le! Igyál egy pohár bort! Jóska: A mig Balambér jön, az igazgató lehet harmadik. Gyula: (Jóska fülébe súg) Hagyd békén, Tényleg csak ÉLIK JÓZSEF szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányu ff szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, es pltonyemket. Hol napi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben feszülnek. — Ke- raktáron tart mindennemű egyenruhaszit sikkesszabásu egyenruhákat; zati czikkeket és katonai fölszereléseket. Szatmár, Deák-tér. (Városnaz-épület.) —
