Szamos, 1902. július (34. évfolyam, 53-61. szám)
1902-07-27 / 60. szám
XXXIV, évfolyam. Szafmár, 1902. vasárnap julius iió 27, 60-ik szám. Vv.. . V Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A \SZATMAP,MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rákóczy-utcza 9. sz. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Mindennemű dijak 'zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Nyilttér SOTS 20 fillér. A szatmár—mátészalkai vasút jövedelmezősége. A í. hó 16-ik napján Pap Géza polgár- mester által összehívott érdekeltségi gyűlés és ennek lefolyása arról győzhetett meg mindenkit, hogy a tervezett 50 kim. hosszú s vármegyénknek két élénk forgalmi pontját összekötő vasút mielőbbi kiépítésének eszméjét nemcsak a helyi érdekeltség, hanem maga Szatmár városa, sőt magasabb tényezők is melegen pártolják. Ez egészen természetes, mert ezen vasút kiépítésének indokai oly közel fekvők, oly kézzel foghatók, hogy ezt bővebben indokolni szinte feleslegesnek látszik. Annyira, hogy a szatmár—szálkái vasutat nem is nevezhetjük helyi érdekű, hanem közszűk- ség által parancsolt általános érdekű vasútnak. Ha tekintjük Szatmár város helyzetét, fekvését, forgalmi és ipari jelentőségét, nagy kulturális feladatait; ha tekintjük, hogy e vasút két oldalról a vármegye legtermékenyebb vidékét fogja érinteni és százezer kát. holdon 55 ezer lakosnak helyi érdekeit szolgálni; — és különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a kiépítendő 50 kim. vasúttal a vármegye laakossága 200 kim. hosszú s a megyét középhosszban átszelő vasutat fog nyerni, mely Szatmár megyének mintegy forgalmi tengelye leend s e mellett veíe Szatmár és Szabolcs vármegye egyenes és közvetlen összeköttetést fog nyerni; és ha még tekintetbe vesszük, hogy e forgalmi tengelynek mindkét végét több felé elágazó vasutak táplálják: mondom, ha mindezeket tekintetbe vesszük, lehetetlen hogy azt ne mondjuk, hogy a Szatmár—mátészalkai vasút nemcsak helyi, hanem általános közérdeket lesz hivatva szolgálni. Mivel azonban minden vállalatnál, ahol anyagi befektetésről van szó, — bárminő nagy kultur hatása legyen is annak — még a technikai szempontok elé is, a financiális szempontokat szoktuk helyezni és rendesen azt nézzük, hogy a befektetett tőke meg- hozandja-e a tisztességes kamatot: szabad legyen nekem a pénzügyi oldaláról is némileg tájékozni azokat, akik ez iránt érdeklődnek. A szatmár—nagybányai vasút klméte- renként 35 ezer koronába került. A mennyiben a tervezett szatmár—szálkái vasútépítésnél nagyobb szabású befektetések technikai müvek nem szükségesek, úgy gondolom, hogy az építési költséget magasabbra itt sem vehetjük. A kiépítési költség lenne tehát a szatmár-—szálkái vasútnál az 50 kim. pálya után 1,750.000 korona. Nézzük már most a jövedelmezőséget. Ezt természetesen legfőképen a teher- áru forgalom garantierozza. Nézzük tehát, | hogy mily arányú teherforgalmat remélhetünk ezen vasútnál ? Egy előbbi czikkemben Írtam már, hogy az ezen vasúira támaszkodó termékeny vidéknek évi terményproduktumát csak alacsony számítással is legalább 800 ezer mázsára lehet tenni Ha ezen mennyiségből belfo- gyasztásra leütünk 200 ezer mázsát, a íent- maradó '600 ezer mázsa terményfelesleg eladásra jut és szállítani kell. Ha már most ennek csak (ele szállittatik is vasúton, már akkor háromezer vaggon teherárut kell szállítani e vasútnak évenkint csak a termény- ; felesleg kivitelnél. Egyéb áruk, küldemények kivitelét és a behozatalt továbbá az átmeneti teheráru forgalmat a kiviteli mennyiségnek egy harmadára redukálom s itt számítási alapul csak évi ezer vaggon teheráru szállítmányt vettem fel. Az összes teheráru szállítmány lenne tehát évenkint legalább is négy ezer vaggon. Egy vaggon jövedelmét átlag 40 koronára téve, évi 160 ezer korona bevételt lehet a teheráru forgalomból származó bevételre előirányozni. A helyi személy forgalom évi bevéteÉdes emlékezés, Csokorba fűzve viselem szivem fölött egy édes visszaemlékezésnek, nagyon szép virágait. Mik azok a virágok ? — nevüket talán megmondani tudnám, — de színüket, szépségüket és bájoló voltukat méltóan festeni erőtlen volnék, ha igaz akarat s forró vágy is van bennem . . . . . . Fölöttünk lombboltozat, köröttünk ringó rózsaszálak, igéző mosolylyal, nagyon sze- retetre méltó, elvarázsló szives indulattal, pohár cseng, zene zeng, a táncz parázsan ropog, a társalgás üde, vig s szárnyas szelleme lebben, játszi s pajzán kedély izzóan ég . . . Megragadó részlet . . . ! Feledhetetlen ! |p Ez „emlékezés“ fölöttem nagy hatalom. Lebilincselve tart, az érzelmeket erős kezekkel tartja ébren, s lánczaiban oly édes lenni! Szivemben s lelkemben erősödik a tudat, hog37 csak a társadalmi élet örökké harmonikus, a szív és a lélek, e tiszta és nemes forrásokból fakadt ideáin, költészetén alapszik minden emberinek benső ereje. Amit a száraz bölcsesség dogmás arithmetikájával meg nem oldhatott ; a mit a ridegen elválasztó közügyi szenvedély rázkódtatás nélkül nem állandósíthat, s sablonos rendszerek meg nem gyökeresithetnek : a társadalmi élet a maga igazán nagy i erejével megoldhat, állandósíthat és gyökeresil- het. Mindenesetre, ha a társadalmi élet lüktető j szivének állandó tiszta érzületével, csalhatatlanul látó lelkének szellemi körével nem ellenkezik. S viszont ép oly erős. E hatalom ellenállhatatlan fegyverekkel bir, pedig nem az anyag erejével viv ; mily derűs s mégis komoly eredményeket szül, mily engedékeny, közvetlen : s győzedelmes. Az egész emberi életet megszépíti, annak vénjáát képezi, boldogságának legigazibb tárháza. De hallgassunk csak. Mindenütt van ilyen társadalmi életf? Nincs. De vigasztaló, hogy ilyen a legtöbb helyen. A hol az emberek száma, viszonyai, kedólj’e megfelelő, szivük-lelkük dis- tingváit s fogékony, könnyen kifejlődhetik az ilyen szép társadalmi élet. Nagy-Károdban i!jren! Mert mostani emlékezésem színhelye Nagy- Károly, — a melynek vendégszerető társadalmával szemben, életének szép jeleneteiből—annyi rózsás, bájos s lekötelező emlék él keblemben, a hogy a napokban, — Nagy-Károlyban időz vén, — az úri társaság vendégszeretetét élvezni szerencsés lehettem . . . Vendégszeretetükért igaz köszönetét mondok ! ___________________ Csomay Győző. k nóta vége. I. Prolog. Szomszédom volt. Úgy hívták hogy : Dubidon Agénor. Tehetséges segédjeként egy fehérnemű- kereskedésnek — közelebb meghatározva azon osztályának, mely flanell-hálóingek eladásával foglalkozik — volt ismeretes. Flanell-hálóingek nem zárják ki a hazaszeretetei — aminthogy önök látni fogják. Dubidon Agénor, ki naphosszat flanell- hálóingeket árusított el, esti 9 órakor szokott volt lakására térni, mely lakás éppen fejem fölött két szobából és egy kabinetből állott. A flanell-hálóingek osztálya képesítő őt a luxusra. Rendesen oly ember ábrázatával tért haza, mint a ki napi munkáját — mint Titusz az ő korában — jól végezvén, most már kényelmesen nyughatik meg a kielégített lelkiismeret puha párnáján. Mielőtt azonban lakására ment volna, rendesen előbb a házmesterrel ereszkedett érdekes politikai megbeszélésekbe, melyek folytán a diplomatia lefinomabb eszméihez emelkedett. így tön ö minden este. Annál rendkivülibb esemény volt, hogy ama nap lakására tért, mielőtt gondolatainak Tényleg csak szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmán Szövetből készült legjobb szabású Hol nani öltönyök és reverendák zati czikkeket és ÉLIK JÓZSEF katonai fölszereléseket. Szatmár, Deák-tér. (Városház-épület.) = hazai es angol gyártmányú gyapju- tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. a legszebb kivitelben készülnek. — Főraktáron tart mindennemű egyenruha-
