Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)

1902-06-12 / 47. szám

Vegyes tartalmú iap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak ^zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Yárosi közgyűlés. A városi közgyűlés csak akkor érde­kes és akkor népes, ha a közgyűlésre vá­lasztás van kitűzve. Ezen körülményt iga zolja az is, hogy a háromnegyed 3 órára kitűzött rendkívüli közgyűlés a kellő időben megnyitható nem volt, mert a bizottsági tagok csak 3 óra után gyűltek meg oly számban, hogy a rendkívüli közgyűlést megtartani lehetett. A rendkívüli közgyű­lésnek tárgyául özv. Tóth György né és fia tulajdonát képező Szinház-köz 2. számú telek megvétele volt kitűzve. A közgyűlés az állami elemi iskola czéljaira megvásárlandó telek iránt kötött szerződést elfogadta és a telek- vásárlást egyhangúlag megszavazta. Ezen vételi ügy kellő meghirdetés után kormányi jóváhagyás végett a belügyminisz­tériumhoz log felterjesztetni. Ezután a rendes havi közgyűlés nyit­tatott meg, a melyet megellőzőleg a polgár- mester azon két válasza terjesztetett elő, a melyet Csomay Imre és dr. Törseök Károly b. tagok interpellátiójára adott. Az egyik az állatvásártérnek Németibe való áthelye­zése iránt nyújt felvilágosítást, a mennyiben a polgármester kimutatja, hogy a vásártér áthelyezése ügyében folyamatba tett eljárás soha sem szünetelt s jelenleg is a mérnöki hivatalnál olyan előkészítés előtt áll, hogy módjában lesz az ügyet már a legközelebbi közgyűlésen előterjeszteni. Csomay Imre b. tag ez interpellátiót tudomásul vette. A má­sodik interpellátióra a polgármester előter­jeszti, hogy az ebadó eltörlése iránt nem intézkedhetik, mert az ebadó behozatalára a várost a törvény kötelezi és ezt még ak­kor is fent kell tartani, ha az a városra terhet róna. Mindamellett kimutatja, hogy a főszámvevő által három évről kiállított ki­mutatás szerint a városnak évenkint az eb­adóból 400 korona tiszta haszna van. Tör­seök Károly a választ tudomásul nem vette, mert neki oly kimutatás áll rendelkezésére, a melyből kitűnik, hogy a városnak az eb­adóból semmi haszna nincs. De a hivatko­zott kimutatást előadni nem tudván, a közgyű­lés a polgármester válaszát tudomásul vette. Ez után a főispán a közgyűlés hitele­sítésének idejét tűzte ki és a hitelesítő kül­döttséget kirendelte, a melynek megtörténte után a polgármester rendes havi jelentését terjesztette elő. Ebben mindenekelőtt felem­líti, hogy a polgármesterválasztás folytán megüresedett főjegyzői, esetleg egyéb állá­sok betöltése ezúttal nem eszközölhető, mert a polgármesteri választás ellen beadott íelebbezés a közigazgatási bíróságnál elin­tézést még nem nyert. Az állami elemi iskolák felépítése iránt meghirdetett versenytárgyalás a múlt hó 22-én megtartatott és a jelentékeny ered­ményt tevő ajánlatok döntés végett a val­lás és közoktatási miniszterimhoz felterjesz­tettek, azonban, hogy kinek az ajánlata fo­gadtatott el, ez ideig értesítés nem jött. A város által segélyezett helyi érdekű vasutak múlt évi üzleteredményéről beje­lenti, hogy a szatmár—fehér-gyarmati vasút elsőbbségi részvényére 205 százalék, a nagybánya —zsibói vasútnál 0.85 százalék esett. Továbbá bejelenti, hogy a törvényha­tósági városok polgármesterei által Szege­den megtartott értekezleten részt vett és az értekezlet legfőbb tárgya az volt, hogy az államtól az állam érdekében teljesített köz­szolgáltatásokért állami kárpótlás kéressék. Ez érdekben minden város a képviselőház­hoz és a kormányhoz feliratot intéz. Az ál­lami iskola részére az ev. ref. egyháztól, Magos Menyhérttől és Tóth Györgynétől megvásárolt telkekre nézve azon eszme me­rült föl, hogy ezen telkek helyett a Kolozs­vári és Komka-féle telkek vásároltassanak meg, mely esetben az előbbi három telek a püspök ur által valamely középület czéljára fog mevásároltatni. Ezen ügy jóváhagyás vé­gett a vallás- és közokt. minisztériumhoz ter­jesztetett fel. Kőtai Lajos költeményei.*) Ez a czime annak a 160 oldalra terjedő költeményfüzetnek, melyben Kótai Lajos össze­gyűjtött verseit kiadta. Elolvastuk e könyvecs­két s nemcsak azért adunk részletesebben szá­mot benyomásunkról ezen a helyen, mert Kótai Lajos helyi szerző, hanem első sorban azért, mert e füzetet költői irodalmunk terén számot­tevő munkának Ítéljük. Ez a költeményes füzet sok tekintetben elüt a „barátok unszolására“ ki­adott versfüzetek legnagyobb részétől, a melyek­ről kevés lapozás után is azonnal szembetűnik, hogy nem egyebek, mint nyomdafesték után áhítozó költői kísérletek. Kótai Lajost joggal indította tehetsége arra, hogy költeményeit kiadja; legalább költeményeinek olvasása erről győz meg minket. — Első sorban is konstatál­juk, hogy e költemények egy megállapodott s öszhangzatosan fejlődött költői lélek alkotásai. A vallásos hit, az őszinte hazafiság, az élet derűje, az iróniának finom, de azért sokszor meisző éle, a szelíd tréfa, a múlt emlókképei- ben enyhülni tudó rezignáczió, változatos hely­zetekben és képekben mindig könnyen találják meg tárgyaikat, melyekben kifejeződnek A tárgy megválasztásában található leleményessége a szerzőnek egyik legerősebb oldala. *) Megjelent Szatmáron, a Szabadsajtó nyomdában, 1902. Ára 2 korona. Egyszerű, őszinte keresetlen hanggal s a! vallásos észés mélységével találkozunk mindjárt | a költeményfűzet Énekek szakaszában. Nem az j óda magas szárnyán, hanem a buzgóság egy-' szerű keresetlen szavával, a zsoltárok kenettel- j jes nyelvén emelkedik fel Istenhez. A gondolat j kereksége és az áhítat, őszintesége szépen nyi­latkozik meg p. o. az „Esti ének“ ez. két vers­szakaszos költeményében : Örök áldás szeretet A csillagos ég felett, Hozzád ajkunk szózatán Hála zendül jó Atyánk ! A hanyatló nap sugára, Az alkonyat csendes árnya S a csillagos ég felettünk Nagy voltodról beszél nekünk. Gondviselő kegyelmed Mindenekre kiterjed, S a közelgő éjjelen Álmainknál légy jelen. Szereteted, hatalmad Nyújtson nekünk nyugodalmat, S ha szép napod ismét feljő, Ne borítsa szivünk felhő ! Az elbeszélő költemények közt vannak ko­moly, moralizáló hanguak, (A vezeklő) legenda­félék (A műremek) ironikusak (Kutya-boldog­ság, Lukács öcsémnek), melyek rendszerint az egyszerű élet és a nagyzás hóbortjainak ellen­képeiből merítik anyagukat. — Efajta költe­mény nagy számban fordul elő e füzetben s bár morális tendencziájuk találó képekből indul ki, de az okoskodás, az értelíni reflexió sokkal több bennük, mint a mennyit e költemények megbirhatnának. Úgy tetszik, a paedagogus többször fölibe kerekedett a poétának, pedig ama bizonyos szárnyas ló első sorban a poétá­nak engedelmeskedik. Annál egységesebb és kedvesebb hangulatúak egyszerű életképei. Ezekben a humor tiszta derűjével találkozunk ; s úgy tetszik a szerző költői hangulatának ez az uralkodó alapja s azok a költemények, me­lyek e humortól sugároznak, egyszersmind a szerző legsikerültebb alkotásai. Ilyenek : Pepi néni, Tarka élet, Báli tudósítás, Leona kisasszony- kivétel, Csicsóka Mátyás stb. Az elbeszélő köl- temén3'ek közt találunk mondái tárgyuakat is. Szerző szerencsével nyúl a népmondai elemhez és sikerültén dolgozza fel egy nehány költe­ményben (Karilla.) A komolyabb történelmi érzék megnyilatkozását találjuk p. o. a „Szat­már földjén“ ez. költeményben. A „nagy idők­nek sírba tüntét“ elegikus hangon énekli meg a szerző. Technikai szempontból is szerző leg­sikerültebb költeményei közé tartozik ez. Itt közlünk belőle nehány versszakot: Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjú- szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. kivitelben készülnek. — zati czikkeket és katonai fölszereléseket Hol papi öltönyök és reverendák a legszebb ____szít^ikkesszabásu egyenruhákat; raktáron Sz atmár, Deák-tér. (Városház-épület.) .......—: ta rt mindennemű onyeínl Xé­egyenruhá-

Next

/
Thumbnails
Contents