Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)
1902-06-12 / 47. szám
Vegyes tartalmú iap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak ^zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Yárosi közgyűlés. A városi közgyűlés csak akkor érdekes és akkor népes, ha a közgyűlésre választás van kitűzve. Ezen körülményt iga zolja az is, hogy a háromnegyed 3 órára kitűzött rendkívüli közgyűlés a kellő időben megnyitható nem volt, mert a bizottsági tagok csak 3 óra után gyűltek meg oly számban, hogy a rendkívüli közgyűlést megtartani lehetett. A rendkívüli közgyűlésnek tárgyául özv. Tóth György né és fia tulajdonát képező Szinház-köz 2. számú telek megvétele volt kitűzve. A közgyűlés az állami elemi iskola czéljaira megvásárlandó telek iránt kötött szerződést elfogadta és a telek- vásárlást egyhangúlag megszavazta. Ezen vételi ügy kellő meghirdetés után kormányi jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz log felterjesztetni. Ezután a rendes havi közgyűlés nyittatott meg, a melyet megellőzőleg a polgár- mester azon két válasza terjesztetett elő, a melyet Csomay Imre és dr. Törseök Károly b. tagok interpellátiójára adott. Az egyik az állatvásártérnek Németibe való áthelyezése iránt nyújt felvilágosítást, a mennyiben a polgármester kimutatja, hogy a vásártér áthelyezése ügyében folyamatba tett eljárás soha sem szünetelt s jelenleg is a mérnöki hivatalnál olyan előkészítés előtt áll, hogy módjában lesz az ügyet már a legközelebbi közgyűlésen előterjeszteni. Csomay Imre b. tag ez interpellátiót tudomásul vette. A második interpellátióra a polgármester előterjeszti, hogy az ebadó eltörlése iránt nem intézkedhetik, mert az ebadó behozatalára a várost a törvény kötelezi és ezt még akkor is fent kell tartani, ha az a városra terhet róna. Mindamellett kimutatja, hogy a főszámvevő által három évről kiállított kimutatás szerint a városnak évenkint az ebadóból 400 korona tiszta haszna van. Törseök Károly a választ tudomásul nem vette, mert neki oly kimutatás áll rendelkezésére, a melyből kitűnik, hogy a városnak az ebadóból semmi haszna nincs. De a hivatkozott kimutatást előadni nem tudván, a közgyűlés a polgármester válaszát tudomásul vette. Ez után a főispán a közgyűlés hitelesítésének idejét tűzte ki és a hitelesítő küldöttséget kirendelte, a melynek megtörténte után a polgármester rendes havi jelentését terjesztette elő. Ebben mindenekelőtt felemlíti, hogy a polgármesterválasztás folytán megüresedett főjegyzői, esetleg egyéb állások betöltése ezúttal nem eszközölhető, mert a polgármesteri választás ellen beadott íelebbezés a közigazgatási bíróságnál elintézést még nem nyert. Az állami elemi iskolák felépítése iránt meghirdetett versenytárgyalás a múlt hó 22-én megtartatott és a jelentékeny eredményt tevő ajánlatok döntés végett a vallás és közoktatási miniszterimhoz felterjesztettek, azonban, hogy kinek az ajánlata fogadtatott el, ez ideig értesítés nem jött. A város által segélyezett helyi érdekű vasutak múlt évi üzleteredményéről bejelenti, hogy a szatmár—fehér-gyarmati vasút elsőbbségi részvényére 205 százalék, a nagybánya —zsibói vasútnál 0.85 százalék esett. Továbbá bejelenti, hogy a törvényhatósági városok polgármesterei által Szegeden megtartott értekezleten részt vett és az értekezlet legfőbb tárgya az volt, hogy az államtól az állam érdekében teljesített közszolgáltatásokért állami kárpótlás kéressék. Ez érdekben minden város a képviselőházhoz és a kormányhoz feliratot intéz. Az állami iskola részére az ev. ref. egyháztól, Magos Menyhérttől és Tóth Györgynétől megvásárolt telkekre nézve azon eszme merült föl, hogy ezen telkek helyett a Kolozsvári és Komka-féle telkek vásároltassanak meg, mely esetben az előbbi három telek a püspök ur által valamely középület czéljára fog mevásároltatni. Ezen ügy jóváhagyás végett a vallás- és közokt. minisztériumhoz terjesztetett fel. Kőtai Lajos költeményei.*) Ez a czime annak a 160 oldalra terjedő költeményfüzetnek, melyben Kótai Lajos összegyűjtött verseit kiadta. Elolvastuk e könyvecskét s nemcsak azért adunk részletesebben számot benyomásunkról ezen a helyen, mert Kótai Lajos helyi szerző, hanem első sorban azért, mert e füzetet költői irodalmunk terén számottevő munkának Ítéljük. Ez a költeményes füzet sok tekintetben elüt a „barátok unszolására“ kiadott versfüzetek legnagyobb részétől, a melyekről kevés lapozás után is azonnal szembetűnik, hogy nem egyebek, mint nyomdafesték után áhítozó költői kísérletek. Kótai Lajost joggal indította tehetsége arra, hogy költeményeit kiadja; legalább költeményeinek olvasása erről győz meg minket. — Első sorban is konstatáljuk, hogy e költemények egy megállapodott s öszhangzatosan fejlődött költői lélek alkotásai. A vallásos hit, az őszinte hazafiság, az élet derűje, az iróniának finom, de azért sokszor meisző éle, a szelíd tréfa, a múlt emlókképei- ben enyhülni tudó rezignáczió, változatos helyzetekben és képekben mindig könnyen találják meg tárgyaikat, melyekben kifejeződnek A tárgy megválasztásában található leleményessége a szerzőnek egyik legerősebb oldala. *) Megjelent Szatmáron, a Szabadsajtó nyomdában, 1902. Ára 2 korona. Egyszerű, őszinte keresetlen hanggal s a! vallásos észés mélységével találkozunk mindjárt | a költeményfűzet Énekek szakaszában. Nem az j óda magas szárnyán, hanem a buzgóság egy-' szerű keresetlen szavával, a zsoltárok kenettel- j jes nyelvén emelkedik fel Istenhez. A gondolat j kereksége és az áhítat, őszintesége szépen nyilatkozik meg p. o. az „Esti ének“ ez. két versszakaszos költeményében : Örök áldás szeretet A csillagos ég felett, Hozzád ajkunk szózatán Hála zendül jó Atyánk ! A hanyatló nap sugára, Az alkonyat csendes árnya S a csillagos ég felettünk Nagy voltodról beszél nekünk. Gondviselő kegyelmed Mindenekre kiterjed, S a közelgő éjjelen Álmainknál légy jelen. Szereteted, hatalmad Nyújtson nekünk nyugodalmat, S ha szép napod ismét feljő, Ne borítsa szivünk felhő ! Az elbeszélő költemények közt vannak komoly, moralizáló hanguak, (A vezeklő) legendafélék (A műremek) ironikusak (Kutya-boldogság, Lukács öcsémnek), melyek rendszerint az egyszerű élet és a nagyzás hóbortjainak ellenképeiből merítik anyagukat. — Efajta költemény nagy számban fordul elő e füzetben s bár morális tendencziájuk találó képekből indul ki, de az okoskodás, az értelíni reflexió sokkal több bennük, mint a mennyit e költemények megbirhatnának. Úgy tetszik, a paedagogus többször fölibe kerekedett a poétának, pedig ama bizonyos szárnyas ló első sorban a poétának engedelmeskedik. Annál egységesebb és kedvesebb hangulatúak egyszerű életképei. Ezekben a humor tiszta derűjével találkozunk ; s úgy tetszik a szerző költői hangulatának ez az uralkodó alapja s azok a költemények, melyek e humortól sugároznak, egyszersmind a szerző legsikerültebb alkotásai. Ilyenek : Pepi néni, Tarka élet, Báli tudósítás, Leona kisasszony- kivétel, Csicsóka Mátyás stb. Az elbeszélő köl- temén3'ek közt találunk mondái tárgyuakat is. Szerző szerencsével nyúl a népmondai elemhez és sikerültén dolgozza fel egy nehány költeményben (Karilla.) A komolyabb történelmi érzék megnyilatkozását találjuk p. o. a „Szatmár földjén“ ez. költeményben. A „nagy időknek sírba tüntét“ elegikus hangon énekli meg a szerző. Technikai szempontból is szerző legsikerültebb költeményei közé tartozik ez. Itt közlünk belőle nehány versszakot: Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjú- szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. kivitelben készülnek. — zati czikkeket és katonai fölszereléseket Hol papi öltönyök és reverendák a legszebb ____szít^ikkesszabásu egyenruhákat; raktáron Sz atmár, Deák-tér. (Városház-épület.) .......—: ta rt mindennemű onyeínl Xéegyenruhá-