Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)
1902-06-12 / 47. szám
Végül a polgármester bejelenti, hogy Germarz Tivadar városi állatorvos elhalt. A közgyűlés polgármester jelentését tudomásul vette. Láng Lajos keresk. miniszter ki- neveztetését tudatván, a közgyűlés felirati- lag üdvözölni rendelte. Ezután a II. oszt. pénztártiszti állás betöltése folyt le meglehetős élénk érdeklődés közben, a mennyiben két pályázó a szavazatok többségét mindegyik magáénak hitte. A küzdelemből azonban Losonczi Károly jutott győzelemre, a mennyiben 38 szavazattal Dőry László 20 szavazata ellenében Il-od oszt. pénztártiszté megválasztatott. Rosinszky Sándor gyógyszerész és Klein Menyhértné bába oklevelének kihirdetése után a közgyűlés azon gazd. szakosztályi ügyek tárgyalására tért át, a melyekről lapunk múlt számában részletesen megemlékeztünk, megemlítvén, hogy a közgyűlés a szakosztályi javaslatokat egész terjedelmében elfogadta. Végül több városi tisztviselő által beadott kérvény folytán a közgyűlés 6, 5, 4, 3 hétre terjedő szabadságot engedélyezvén, a közgyűlés ezzel befejeztetett. Az iskolai kirándulás, mint a testi és szellemi nevelés hatalmas eszköze. A szatmármegyei általános tanitó-egyesület szatmári körének 1902. május hó 28-án tartott gyűlésén előadta: Nyisztor Endre. (Folytatás.) Néhány évvel ezelőtt Berlinben megvizsgálták a tanulókat 6 évestől fölfelé, hogy mily közvetlen szerzett fogalmakkal bírnak egyes természeti dolgokról s igy egy kis statisztikát állítottak össze. És szomorú eredményeket konstatáltak, hogy az összes tanulók közül nem látó .t tényleg napkeltét 70 százalék, napnyugtá- 54 százalék, harmatot 70 százalék, eleven nyut lat 75 százalék, eleven kakukot 60 százalék, eleven pacsirtát 82 százalék, eleven békát 40 százalék, eleven csigát 53 százalék, falut 60 százalék, hegyet 67 százalék s igy tovább. Ily féle statisztikát bizonyára a mi gyermekeinknél is meg lehetne állapítani, különösen A nemzeti érzelemnek harczi népe Lelkesülten kardot vett itt vaskezébe ; S hajh Rákóczy, Magyarország fejedelme, Itt borult be gyászvirággal honszerelme. Bőgi várak elpusztultak, romba dőltek, Romladékin ködös emlék települt meg; S hol vérökkel hősök rótták le a zsoldot, Szerte hordták léha lelkű korcsutódok. Jó reménység töri, szántja az ugarat, S a kinek a szive, lelke legfukarabb, Azé lesz a föld, kalásza, szénaboglyák, S akié volt lassan lassan kidobolják. Idegen szív szállja meg az ősi telket, Akié volt, koldusbottal utrakelhet; Úti emlék bus sóhajtás, késő bánat, — — Oh, ha egyen, százan ezren okulnának! ..! . . . Ősi szellem, kelj fel újra a magyarban, S ki megvédted annyi vészben, zivatarban, Népek atyja, légy te védő, áldó Isten, S áldj meg minket akaratban, tettben, hitben . Az apai szeretet nemes, gyöngéd megnyi latkozását látjuk „Fiamnak“ czimü költeményében. Kótai Lajos hasonló szerencsével pengeti a szerelem líráját is. Érzelme nem az epedő szerelem forrásából táplálkozik, hanem a csöndes elmerengós megtisztult önmegadó érzelmében olvad fel. Elegikus hangulata legjellemze tesebben tűnik elő „Letéve a gondot ..." ez. költeményéből. pedig azoknál, kik tanítójuk áital soha sem vezettetnek ki a szabadba szemléltetés és megfigyeltetés végett. Végre az iskolai kirándulások alkalmával szerzett tapasztalatok és egyes történelmi helyek s régi hősök harcza színhelyeinek közvet len szemlélete általt és az ilyenkor elhangzott hazafias dalok énekeltetése által a hazaszeretet érzetét nagyban lehet ápolni és megerősíteni növendékeinkben ; sőt igy közvetlenül megismerve s megismertetve növeindékeinkkel lakóhelyeinek vidékét, egy újabb érzelem támad köblökben, a szülőföld szeretekének érzelme stb. Szóval kiszámithatlan előnyök és megbe- csülhetlen sikerek éretnek el a szemléltető oktatásnál és a test fejlődésénél a tapintatosan rendezett iskolai kirándulások által! De midőn talán nagyon is kimerítő s kissé hosszúra nyúló előadásom által szives türelmüket nagyon is igénybe vettem, melyért fogadják a k. kartártársak hálás köszönetemet, még csak pár sorban akarok megemlékezni eme fontos kirándulások rendezésének idejéről és azok tartamáról; s végre erre vonatkozó javaslatomat pár sorban foglalva előadni. Az iskolai kirándálások kétfélék lehetnek: u. m.: nagyobbak, tehát hosszabb ideig tartók, s kisebbek, vagy is rövidebb ideig tartók. A nagyobb kirándulások egy-egy napig tartók lehetnek. Ezen kirándulások tárgya főkép a legnevezetesebb történelmi, földrajzi, nép és természetrajzi dolog legyen. Ezekben vehetnek részt az V. VI. oszt. elemi isk. tanulók, esetleg III. és IV. osztálynak is. A kisebb, tehát a rövidebb ideig tartó kirándulások csak fél napig rendezhetők és csakis a lakóhely közeli vidékére terjedhetnek ki. Tárgyuk szintén beszéd- és értelemgyahorlatokban előforduló földrajzi, természetrajzi dolgok szemléltetése legyen főbbképpen, aztán egyes társasjátékok, kisebb versenyek rendezése, dalok s énekek stb. Ezekben részt vesznek az I. II. vagy esetleg III. és IV. osztályok is. Több paedagogus véleményéhez csatla-' kozva én is abban a véleményben vagyok, hogy az iskolai kirándulások különösen május és június hónapokban legyenek gyakoriak, de rendezhetők az ősznek szép napjain is. Igaz ugyan, hogy a tavasz sok újságával, kedvességével és enyhe időjárásával legvonzóbb évszak a kirándulások megtartására, de legyenek azok rendezve junius hónapban is, mert a megfigyelések s szemléltetések a gyermeki gyenge szervezet agyvelejére a tanév végén fokozottabb A költemények végén van nehány népdal; ügyes fordulatosságuk s technikájuk miatt méltán sorozhatok a jobb népdalok közé. Összegezve e költeményekről szerzett benyomásainkat, bátran kimondhatjuk, hogy a Kótai Lajos munkája félreismerhetlen tehetségre vall. Megónekelte vagy költőileg elbeszélte, a mi lelkét közelről érintette s hogy benyomásait nyom nélkül elröppenni nem engedté, ezzel olvasóinak bizonyára csak kellemes és sokszor tanulságos élvezetet nyújt. Az élet tarka vegyü- lékóben mindenütt megtalálta a tárgyat, a mi hangulatának megfelelt s ügyes ötletekben és jó formaérzékkel tudta versbe önteni. A kritika kétségenkivül találhat bennük kifogásolni valókat is. Legtöbb költeményében túlságos sok az értelmi reflexió, az okoskodás, a moralizálás. Meglepő uj képeket, fordulatokat sem igen bőven találhatunk bennök; ellenkezőleg több helyen chablunos, sőt triviális, mint p. o. többek közt a „Csicsóka Mátyás“-ban, hol ilyet is olvashatunk : „Azóta Eébóket egyre nyalja-szopja. “ Mindezektől eltekintve azonban konstatáljuk, hogy e költemények legnagyobb része az ihletett érzelem forrásából fakadt s azzal, hogy a szerző összegyűjtve kiadta, méltó örömöt szerzett nemcsak barátainak és ismerősének, hanem bizonyára mindazoknak, kik prózai korunkban még a költészet iránt vonzalommal ragaszkodnak. A müvet a „Szabadsajtó“ könyvnyomda jó ízléssel állította ki s diszkötósében méltán foglalhat helyet a kényesebb Ízléssel berendezett szalonok asztalán is. (H.) mértékben működvén, határozatán jótékonyabb befolyást gyakorolnak a növedékek szellemi fejlődésére, s igy a tanulási képesség is a legnagyobb mértékben fokozódik. Most pedig tisztelettel kér<m a k. kartársakat, hogy becses hozzászóllásakat megtenni s az alábbi javaslatomat elfogadii móltóztas- sanak : 1) Mondja ki a t. köri gyülis, hogy az iskolai kirándulások meghonosítását ugv egészségi, mint nevelési és oktatási szempontokból egyaránt igen fontosnak tartja, 2) Elismerve az iskolai kirándulások nagy fontosságát, hasson oda a kör, hogy ezek egyesületi utón vidékünkön is nagyobb mértékben meghonosittassanak. És végre 3) Az iskolai kirándulások meghonosításának mentői nagyobb körű terjesztésének s a tanítói egyesület tagjaiban ezek iránti hajlamának felébresztésére és fokozására tűzessék ki időnként egy-egy pályadij a legsikerültebben rendezett iskolai kirándulásnak írásbeli kidolgozására. • Ezekben volt szerencsém előadni k, kartársak az iskolai kirándulások fontosságát, mint a testi és szellemi nevelés nagymérvű eszközét. Vajha minden kartárs megértve és felismerve eme kirándulások paedagogiai nagy horderejót, felhasználná az alkalmat, s az eszmét magáévá téve, a szemléltető oktatásnál és növendékeinek testi edzésére szolgáló egyik s legfőbb eszközéül az iskolai kirándulásokat használná fel! Úgy erősen meg vagyok győződve, hogy az igy nevelt s oktatott nemzedék alapos ismeretekkel s közvetlenül szerzett tapasztalatokkal telve, majdan erős oszlopai leendnek a magyar hazáuak. (Vége.) HÍRROVAT. * A koronázás évfordulóját junius hó 8-án városunkban az egyházakban istenítiszteletekkel ünnepelték meg és egyúttal a középületek zász- lódiszt öltöttek. * Bérmaut. A mint már említettük, a bérmálás kiosztása végett Mes zlónyi Gyula püspök Máramarosmegyébe indult és ez az útja körül-belül egy hónapi időt vesz igénybe. A főpásztort M.-Szigeten diadalkapuval várták; sőt Husztig a vármegye határáig Szabó Sán - dór alispán vezetése alatt népes küldöttség utazott eléje. A püspök úem először ferdul meg Máramarosban. Bérmálási részleges előző körútja mellett már a szlatinai fürdőben is időzött. A bérmálást M.-Szigeten ezelőtt néhány nappal kezdte meg. A bérmáiandók száma megközelítette az 1000-et. Első napon a leányok, másodikon az ifjak jelentkeztek. A bérmálás után a püspök beszédet is mondott. Kíséretében vannak Pemp Antal kanonok, Müller Károly apát- plebános, Szabó István titkár és Hámon Róbert szertartó pap. Az első napon déli 1 órakor Müller apát-plebános a főpásztor tiszteletére ebédet adott. Ezen az ebéden számos pohárköszöntőt mondottak és nem egyben hangoztatták a püspök érdemeit. Időközben hazaérkezett Br. Roszner Ervin vármegyei főispán is és igyekezett a püspök ottani időzését kellemessé tenni. A főpásztor útját tovább folytatja. * Kir. törvényszékünk uj elnöke, dr. R ó t h Ferencz, mint már említettük, junius 9-én tette le a hivatali esküt. A teljes ülést dr. Papolczy Gyula elnökhelyettes vezette. Ez ülésbe 3 tagú küldöttség hívta meg az uj elnököt, aki lelkes éljenzés közt letette az esküt Ezután az ülést vezető h. elnök melegen üdvözölte az uj elnököt, aki rövid, rokonszenves szavakban válaszolt; majd a bemutatkozások után megtekintette a palota helyiségeit. Dr. Róth Ferenczet uj fényes állásában ezúttal is örömmel üdvözöljük 1 * Az állami elemi iskolák telkeit az e czélra kiküldött bizottság Szatmárhegyen kijelölte. Amennyiben azonban a telkek tulajdonosaival még nincs végleges egyezség, ezúttal csík annyit mondunk, hogy a Hegyen 3 elemi LkoL lesz éspedig lehetőleg a közép-, uj és a nagyhegyen. _________ A „Honvéd“ söresarnok kerthelyiségében a katonazene ma és állandóan kétszer hetenként CsBtSrtö' 1(98 és tofraap hangversenyezni fog. Kedvezőtlen idő esetén mindig a reá következő napon lesz megtartva. , . = Belépti-dij nines I Zenekedvelők figyelmébe!
