Szamos, 1902. április (34. évfolyam, 27-34. szám)

1902-04-17 / 31. szám

XXXIV. dvíelyai. Szafmár, 1802. csütörtök április hó 17. 31 ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár; Bgész érre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Városi közgyűlés. A íolyó évi április 14-én tartott rendes havi közgyűlés nemcsak népes, hanem tér jedelmes tárgysorozatánál fogva érdekes is volt. A közgyűlésen kezdetben bizonyos ko­moly, ünnepélyes hangulat uralkodott; lát­szott a levegőben, hogy valami szokatlan dolog fog történni, tís nem is csalódtunk e várakozásban; mert az a példátlan dur­vaság, a melylyel az elhalt polgármeste­rünk emlékét egy bizottsági tag meggya­lázni törekedett, fellázította minden jó érzésű ember vérét s elégtételt követelt a rágalom­mal szemben De fájdalom! a müveit világ­nak is vannak speciálitásai. Az általános meg­botránkozás nem hogy megtörte volna a megtévelyedett lelket, de azt még fölinge­relte. Vannak emberek, a kik hajlamból, vagy velük született természetüknél fogva ilyenek. Nem tudjuk, Törseök bizottsági tag ur ezek közül melyikhez tartozik ? No de egészen eltérünk czelunkíól, hi- j szén a közgyűlésről akarunk Írni. Erre térve, elnöklő főispán a szokásos megnyitás után meleg szavakkal emlékszik meg Hármán Mihály polgármesterről, a kinek munkássága és törhetlen akaratereje e város fejlődésére kimagasló nyomokat hagyott s midőn el­vesztése feletti részvétének kifejezést ad, in­dítványozta, hogy érdemei a közgyűlés jegy­zőkönyvében örökittessenek meg s a család részére részvétirat küldessék. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. A polgármester havi jelentéséből neve­zetesebb eseményként felemlítjük, hogy egy dohánybeváltó hivatal felállítása iránt be­nyújtott kérvény kedvező elintézéséről a he­lyettes polgármester a p min. államtitkártól biztatást nyert; az államiskolák építésére szükséges kölcsön kieszközöltetett s végül kilátás van arra, hogy a bikszádi és m.-szál­kái vasútra elegendő tőkével rendelkező vál­lalkozó fog akadni. A közgyűlés a polgár- mesteri jelentést tudomásul vette. Ezután dr. Keresztszeghy Lajos bizott­sági tag s társainak indítványa olvastatott föl, a melyben a „Szatmár“ czimii lapban néhai Hérmán Mihály ,volgú'mesterré Vonat­kozó közlemény szerzője Törseök Károly bizottsági tag ellen a közgyűlés megbotrán- kozásáf és rosszalását kéri kimondani. Ezt az indítványozó megindokolja a következőleg: Tisztelt közgyűlés ! Alig hunyta be szemeit hosszú, kinos szen­vedés után boldogemlékü polgármesterünk, sírja még megásva sem volt, már is pellengérre állít­tatott. Megkapta azt a nekrológot, moly hajdan a Catilinákat és Nérókat, korunkban legfelebb a Haynaukat szokta sírjukba kísérni. Korcs nemzedék az, mely nem képes jelesei emlékét kegyelettel megőrizni. Honnan merítsen t. közgyűlés, a jövő nem­zedék lelkesedést a köztevékenységre, honnan erőt és kedvet a közügyekért való munkára és küzde­lemre, ha a közérdek buzgó és önzetlen szolgá­lata még attól sem óvhatja meg, hogy nyitott sír­jára sarat büntetlenül ne dobáljanak? Ha egyszerű hirlapiró ragadtatta volna ma­gát az elhunyttal szemben oly igaztalan, a mély gyászba borult, köztiszteletben álló családdal szem­ben oly kegyetlen támadásra, akkor sem lenne a tény kevésbé elitélendő, de nem lenne szükség arra, hogy a t. közgyűlés arról tudomást vegyen. ügy érzem azonban, s úgy érzik ez indítványt velem együtt benyújtott társaim, hogy midőn ezen törvényhatósági bizottság egyik tagja apostrofálta az egész város által annyira szeretett s oly igazán gyászolt polgármesterünket, aként, hogy semmi jót sem lehet róla holta után elmondani, köteles­sége a t. közgyűlésnek ez ügygyei foglalkozni. Tartozunk az eihan emieKének, tartozunk a legszentebb érzelmeiben oly mélyen sértett csa­ládnak, tartozunk a város gyászbaborult közönsé­gének és önmagunknak azzal, hogy elutasítsunk minden közösséget ama támadással szemben, melyre más mentséget nem tudok, mint hogy in- dokalatlan személyes ellenszenvnek elhamarkodott és megfontolatlan kitörése volt. Kérem az indítvány elfogadását. Erre feláll Törseök K. ős szólani akar, de a közgyűlési teremben ekkor oly zaj, ki­abálás keletkezik, hogy szóhoz jutni nem Emlékezés 1848. április 11-ére. Az ev. ref. főgimn. április 11-iki ünnepélyén felolvasta: BAGOTHAI SÁMUEL, főgimn. tanár. Hazánk 1848—49-iki történetében három ki­magasló nap van: márczius 15, április 11 és ok­tóber 6; a születésnek, az uj szülött törvényesité- sének és halálának napjai. Annyira összeforrott történeti múltúnkkal e három nap emlékezete, hogy bármelyikre is gondolunk, a más kettő ön­kéntelenül jön emlékezetünkbe. Ha az életre gon- iolok, akaratlanul a születés és halál felől való gondolatok is átjárják agyamat. A férfi nem tud a rezdetre gondolni a nélkül, hogy a végezetre is íe gondolna; és e kettő között lévő életet csakis így képes megnemesiteni, ha magasztos eszmék rezetik az élet küzdelemteljes utain. Magasztos iszméknek kell vezérelnie az állam életét is. Szép az élet kezdete a természeti életben. 1 születő nap széttöri a halálnak látszó sötétsé- et s gyönyörű fényességével, ragyogó pompájában íutatja a nagy mindenséget. Oh, de mennyivel1 zebb ennél az eszmék születése! Ez a teremt- lények koronáját, az embert mutatja az ő teljes icsőségében. Gloria ül a homlokon, szikrázó vil­im a szemekben és isteni fény ragyogja körül az gész arezot. Ilyeneknek látom én lelki szemeim- tel ama dicső, a lelkesültség által szentté ma- isztosult férfiakat, kik márczius 15-ikét megváló- j tották. _ Ama szent lelkesültség, ama népboldogitó szeretet fölhatolt a trón zsámolyáig és törvényes életet kért az újszülött kisdednek. És az, kinek fején szent István koronája ragyogott, oltalmába fogadta a neki ajánlott csecsemőt és törvényesnek j nyilvánította. E tette által azok szivét, kik óriási i erőfeszítéssel adtak életet a szabadság gyermeké- 1 nek, eltöltötte a legnagyobb örömmel. E tett által ; e hont, a szabadság szülő anyját, a szeretet me- j legével szorítja keblére uralkodónk és mindazok, kik ennek földjét taposták, érezték a szeretettel- ! jes ölelésének melegét. A nemzetet és királyt a' j legerősebb kapcsok : a szeretet és bizalom kötőt-! t ték össze. Örömmámorban úszott az egész ma- j I gyár nemzet, és annak uralkodója jól eső gyö- j nyörrel szemlélhette atyai müvének eredményét. Eme öröm napnak, a nagy mü szenttéavatá­sának és a kölcsönös bizalom és szeretetnek em­lékezetére ünnepeljük e mai napot. Oh bár lenne, bár lehetne valósággal az örömnek ünnepe .e nap, bár az ezután következők ne csepegtettek volna űröm cseppeket az örömnek poharába ! De hagy­juk a szomorú következményeket, az alig behegedt sebeket ne tépjük fel; parancsoljunk az emléke I zetnek, hogy feledje a roszat és ma csakis a jóra gondoljon. Hiszen Isten nem hagyta el a nemze- j tét. Bar az édes öröm napja után azonnal jöttek j a keserű csalódás napjai; az erőszakkal széttó- j petett kapcsok újból összekötötték a nemzetet an-1 nak királyával, és ha az uj kötelék nem is oly fényes, oly ragyogó, ha rajta is vannak a forradás nyomai, azért lehet erősebb, lehet tartósabb az előbbinél. Az egyezkedésre nyújtott békejobbot a nemzet föltételek mellett fogadta elés ma ezeknek I megtartása és megvalósitása az, mely feledteti a | szomorú napokat és újból a szeretet és bizalom | által köt uralkodónkhoz. Sötét felleg lebeg hazánk egén már évszá­zadok óta; sem Erdély feledelmeinek vitézsége, sem Kossuth szent lelkesedése nem tudta e vé­szes felleget szétrombolni. Rést ütöttek már töb­ben nagyjaink közül e sötét tömegen, de a támadt résen keresztül csak rövid ideig nézhettük egünk tisztaságát; alig észrevehető, hinárszerü foszlányok kezdettek gyűlni egünkön és lassan, mintegy lopva újból, meg újból felettünk lebegett a vészes ha­talom. Egünk most még nem sötét, egy sokat ta­pasztalt öreg és bölcs uralkodó atyai kezei nem engedik ránk nehezedni az idők viharát. Feledjük hát most, mit oly nehéz feledni és Isten mellett bízva uralkodónk atyai szeretetében, örvendjünk annak mi is, miért ezelőtt több, mint félszáz év­vel őseink kitörő lelkesedéssel adtak kifejezést örömüknek. Örvendjünk, mert az, ki a gyász nap­jai alatt békére nyújtotta kezét, kormányunk rud- ját nemcsak bölcsességgel, de atyai jósággal ve­zérelteti. Hiszem, hogy tudjátok már mindnyájan, miért ünnepeljük e napot, de azért vizsgáljuk mégegy- szer, mi történt e napon. étiyleg csak ti czikkeket és katonai fölszereléseket. szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjú­szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. Hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Ké­szít júkkesszabásu egyenruhákat; raktáron tart mindennemű egyenruhá- Szatmár, Deák-tér. (Városház-épület.)------— ........

Next

/
Thumbnails
Contents