Szamos, 1902. április (34. évfolyam, 27-34. szám)
Gazdák Lapja, 1902-04-10 / 15. szám
Pedig ott, hol a viszonyok alkalmasak erre, a gyümölcs termelés amazoknál jobb jövedelem forrást képezhetne. A jelen nemzedék a gyümölcstermeléstől, annyira el van szokva, hogy ha ültet is gyümölcsfát, nem törődik annak fajával, ültet olyat a milyet véletlenül kap. Ezért aztán megtörténik, hogy mind olyan gyümölcs fajtái vannak, melyek egyszerre a nyár folyamán érnek, s igy nem tudván azokat a legdusabb gyümölcs idényben értékesíteni, elkeseredik, s elidegenedik a gyümölcstermeléstől. Pedig, ha felgondoljak, nincs az a gyümölcs, melyet valami módon olyanná ne lehetne tenni, hogy azt olyan idényben él tőkésíthessük, a mikor azért jó árt adnak. így például, ha már valaki bele esett abba a nagy hibába, hogy saját gondatlansága következtében gyümölcsöse csupa nyári almával s körtével van beültetve s nyár folyamán képtelen azokat értékesíteni, mivel ugyanakkor érik a dinnye, baraczk, ribizke, cseresznye s több e féle, s ha már fái az átoltásra öregek, sokféle mód kínálkozik a gyümölcsök konzerválására eltarthatóvátételére. Már maga a jó Isten adott nekünk egy pompás aszaló kemenezét a nyári nap fényében és melegében, az maga képes a hámozott nyári almát és körtvét úgy kiszárítani, hogy az télen egy értékes főzelék és csemege lehessen. A hámozva aszaláshoz vannak olyan gégek, melyek egy pillanat alatt lehámozzák ki- csutkázzák és felszeletelik az almát. Ha pedig rendszeresen megaszaljuk, másként nem értékesíthető korán érő és hulló almáinkat s körtéinket, egész télen pénzelhetünk belőle, hiszen az idegen gyümölcs kót-három kézen is keresztül megy, mig hozzánk ér, s mindegyik kereskedő kiveszi rajta a hasznát, mégis a termelőknek is tiszta haszna van rajta, mert olyan gyümölcsét értékesítette igy, a melyik a fa alatt rothadt volna különben el. Aszaláshoz legjobbak a fehér és sárga húsú almák, a Török Bálint nem alkalmas, mivel zöld s gyümölcse színtelen. Sőt még tovább is mehetünk: aszalásnál, hámozásnál is van hulladék, mert például, ha azt akarjuk, hogy gyümölcsünk piaczos legyen, csak fél almákat aszalunk, azonban megtörténhetik az, hogy a kezünkbe vett s aszaláshoz előkészített almának vagy körtének 3/i része jó, az aszalni való felet szépen levágjuk, a megmaradt egy negyedrészt külön tesszük, s ezekből a megmaradt alma, körte, birs hulladékokból ezukor hozzá adásával kitűnő alma, körte, vagy birs sajtokat készíthetünk. Azok a csemege kereskedések kirakataiba kitett, a szemet gyönyörködtető különféle szinü és alakú szép ezukros különlegességek mind ilyen gyümölcs hulladékból készülnek, azokat mind külföldről hozzák be s itt nálunk drága pénzen árusítják, miután különféle színeiket álkörmössel és más ilyen ártatlan dolgokkal adják meg nekik. Láthatjuk tehát, hogy a gondos gyümölcs- termelőnek soha egyetlen gyümölcse sem megy kárba, sőt, ha a bő gyümölcstermő időben ezeket tisztességes áron nem tudja értékesíteni, másik évben rendesen jó árban tudja eladni, mert egy bőtermés után rendesen terméketlen év szokott következni. Azokat az almákat, a melyek biztos jó téli fajok, gondosan szedjük és rakjuk el, mert azok nagy értéket képviselnek. A jó almákat jól kezelve, ügyesen csomagolva mindenkor jól lehet értékesíteni. Osztályozni kell a gyümölcsöt, a szép példányokat külön, a selejteseket ismét külön kell eladni, nem pedig becsapni a vevőt azzal, hogy szép példányokat adunk minta gyanánt és selejteseket is rakunk közé. Különösen a körtvéket jól lehet értékesíteni ezukrozás vagy kandirozás által; ez abból áll, hogy a gyümölcsöt ezukor lével itatjuk be s aztán lepréseljük. Nincs az a déli gyümölcs, mely az igy praeparált körtvét izre nézve még csak meg is közelítené. Azonban nálunk még a gyümölcsnek ilyen módon való feldolgozása, sajnos, elterjedve nincsen, legfeljebb egyes házaknál magán használatra készítenek ilyen ezukrozott különlegességeket. A csontmagvu gyümölcsök felhasználását már praktikusabban szoktuk eszközölni, mint az almás termósüekét, mert az már mindenütt el van terjedve, hogy midőn hullani kezd a szilva, baraczk, kádakba szedik pálinka főzés czéljából. Csakhogy ezt nem okszerűen teszik, mert pálinkának tisztán csak a hulló szilvát használják s azt gyűjtik nyár közepétől késő őszig egy kifenekeit hordóba s valamikor október végén alkalom adtán kifőzik. Természetesen ez a megromlott, eleczete- sedett szilva czefre alig ad valami szeszt, s még csoda, hogy ad valamit s igy a gazdának többe kerül egy liter kisüsti szilvórium, mintha pénzért vette volna. Mi következik aztán ebből ? Az, hogy szidja a fináczot, a kormányt és a németet, s letesz róla, hogy valaha az életben ] szilváját kifőzze. Mivel pedig ez legtöbb esetben igy van, ezért látjuk czélszerünek épen a szilva pálinka főzésével részletesebben foglalkozni. (Folyt, köv.) HÍREK. Kenderkóró termésünk Komádiba való kedvezményes vasúti szállitásánnak engedélyezése iránt a Szatmármegyei Gr. E. a minisztériumhoz kérvényezett s kilátás van arra, bogy a rendes 90 fillér mázsáukénti vasúti fuvarbér 20— 25 fillérrel le fog szállíttatni. Ombodi legelő megnyitása az ez idő szerinti nagy takarmány hiány, másrészt a meleg idöjá-
