Szamos, 1902. április (34. évfolyam, 27-34. szám)

Gazdák Lapja, 1902-04-10 / 15. szám

rással megindult tenyészet miatt az eddig hirdetettől eltéröleg 1 héttel hamarabb lett határozva. Szükségesnek tartjuk azért e helyütt is felhivni a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a legelőre jószág ápril 27-ón is fel fog vétetni.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesülőt a folyó évben állattenyésztési alapjából községeknek bikák beszerzésére 1000 korona kamatmentes kölcsönt folyósít. Kérvények az Egylet Igazgató választmányához terjesztendők.

A németországi sertéskivitelről. Báró Mal- comes Jeromos berlini gazdasági szaktudósitó jelentése szerint bár kissé lassan, de végre is szépen megindult sertéshús kivitelünk. Legke- vésbbé fizeti ki magát a német piaczra épen első minőségű árut szállítani, mely Kőbányán és Bécsben is jól értékesíthető.

A német piaczon aránylag legjobban értékesülnek az öreg nehéz sertések sok szalonnával, miután leginkább zsirnyerés kedvéért vásároltatnak, mely a munkásnópnek a kenyérhez a vajat pótló főtáplálóka.

Igen nagy gond fordítandó azonban a minél szebb és tisztább feldolgozásra, miután itt hozzá vannak szokva az angol fajtákhoz hasonló szép, tiszta, fehér bőrű sertésekhez. Olyan gondatlanul dolgozott és valószínűleg a kocsiba is roszul berakott szállítmány, mint a milyen Sopronból érkezett Berlinbe, nem talál vevőre és csak is arra való, hogy a magyar sertések hírnevét és árát lerontsa.

A magyar sertések kereslete egyébként igen élénk és nemcsak a belső piaczokon a leölt sertések iránt, hanem a határállomásokon az élő sertések után is nagy az érdeklődés.

Mindenesetre azonban igyekezni kell a magyar sertóshuskivitelt jobban szétágaztatni, mivel különben, daczára annak, hogy a huske- reskedelem főgóczpontja Berlin, az itteni piaczon mégis áru megtorlódás állhat be és ezzel az árak lenyomódnak.

A csaléipénztár javitasa. A földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása során Darányi földmivelésügyi miniszter jelezte, hogy a gazdasági munkások és cselédek segitőpénztáráról szóló törvényt a munkások érdekében néhány intézkedéssel kiegészíteni szándékozik. Mint értesülünk, az erről szóló törvényjavaslat készen van. A javaslat lényegesebb intézkedései a következők:

Eddig a tagsági dijat a tagnak haláláig kellett fizetni. A javaslat azt mondja ki, hogy csak 25 évig kell a tagdijat fizetni. Kimondja továbbá a javaslat, hogy ha a tag előbb meghal, semmint segélyigénye lehetne, a család visszakapja a befizetett összeget. A uj javaslat a gazdasági cselédbiztositást is előbb viszi egy fontos lépéssel, kimondván, hogy ha a gazda a cselédje után maga fizeti az évi dijakat és a cselédje a szolgálatból kilép, a gazda jogosult egy másik cselédet fölvétetni a tagok közé és igy a befizetett díjakat annak javára számítani. A javaslatban ki lesz mondva, hogy bárki kettőnél több tagsági könyvet is szerezhet, igy a kisebb állású gazdatisztek is megfelelő segélyt biztosíthatnak maguknak az intézménynél. Felöleli a javaslat a temetkezési és kiházasitási biztosítás dolgát is úgy, hogy 10 fillér heti befizetésével temetkezési vagy kiházasitási segélyre biztosíthatják magukat a föld- mivelők.

A szatmárnémeti ipari hitelszövetkezet f. évi

ápril hé 2D-án d. u. 3 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart.

A kraszna-bélteki hitelszövetkezet f. hó 13-án délután 3 órakor tartja közgyűlését.

Halmi vásár. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy Halmi községben a f. évi április hó 21. és 22-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi április 14. és 15-én tartassák meg.

Országos vásár Gsengerben f. é. márczius hó 18-án lesz.

HASZNOS TUDNIVALÓK.

Szállítási kedvezmények. Időszerűnek tartjuk felhivni a figyelmet azokra a szállítási kedvezményekre, melyek a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által kiadható igazolványok mellett közvetlenül a fogyasztók, illetve gazdasági czólra használók által igénybe vehetők.

így kedvezményes szállítás jogosultsága áll fenn teljes wagonrakományokat képező, szőlőkaróra, erőtakarmányokra (korpa, olajpogácsa, árpadara, kukoricza és malomkonkoly); bármily mennyiségben való szállításnál a peronoszpora ellen való védekezésre használandó s „rézgálicz keverék“ megnevezés alatt feladásra kerülő permetező anyagok, — végre viharágyuval való védekezésre használandó lőpor vasúti szállításánál.

Az alinit trágyával igen érdekes kísérleteket tett a m. kir. növénytermelési kísérleti állomás. E trágyát tudvalevőleg egy ellenbachi földbirtokos fedezte fel. A hangzatos reklámok kíséretében mint olyan trágyaszert ajánlotta a gazdaközönségnek, mely hivatva lenne a legdrágább trágyát: a nitrogént pótolni. Nevezett földbirtokost e trágya előállítására azon feltevés indította, hogy a talajban mindig vannak alsóbb rendű szervezetek (mikroorganizmusok), melyek a levegő szabad nitrogénjét felvenni, összegyűjteni és azt a növények rendelkezésére bocsájtani képesek. Ilyen mikroorganizmusok kétféle alakban találhatók a kultúrtalajokban, és pedig vannak olyanok, melyek a növényekkel egybeforrva aknázzák ki a levegő nitrogénforrását, s olyanok, melyek teljesen szabadon élnek s a növényektől függetlenül veszik fel a légből a nitrogént és csak elhalásuk után szolgáltatnak felbomolva nitrogént a növényeknek. Ez utóbbiakból lettek egyes baktériumok izolálva s azokból tinktura készíttetvén alinit név alatt hozattak forgalomba. A feltaláló szerint egy katasztrális holdon csak mintegy 4 frtnyi kiadással, 30—40 százalékai lehetne fokozni a szemtermést, a mi mindenesetre igen olcsó trágyázás volna.

Az országos növénytermelési kísérleti állomáson végrehajtott kísérletek azonban bebizonyították azt, hogy az alinit a kalászosok szemtermését nemcsak 30—40 százalékkal, hanem egyálta-