Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)
1902-03-06 / 19. szám
kelt háziipar, vagy meghagyassék abban a stádiumban, mely íejlődésképességét megbénítja?! — Ezzel kapcsolatosan tog eldöntetni az a kérdés is, hogy ha a részvény- társaság megalakul: Dobrács-Apátiban maradjon-e vagy városunkba helyeztessék-e át, a forgalomnak természetes központjába ? Közönségünknek meleg érdklődése ez ügy iránt annál is inkább óhajtandó volna, mert ez a részvénytársaság mig egyrészt hazai, — és szükebb értelemben megyei — háziiparunkat támogatná, másrészt a siker ösztönt nyújtana éledezni kezdő más ágbeli háziiparunknak is a fokozatos fejlesztésre, ha a vezetők látnák, hogy azt a közönség komolyan felkarolja s bizonyos haladási fok elérése után nagyobb tőkebefektetéssel szélesebb alapon is támogatja. A kalotaszegi varrottas-háziipar p. o. 15 magyar község női lakosságának nyújt állandó foglalkozást azon buzgóság folytán, mellyel a közönség azt felkarolta. Ugyanez tapasztalható hazánk számos más vidékén is. Adjunk módot mi is mennél szélesebb munkál kodásra a népnek! A munka nemcsak megbecsülhetetlen erkölcsi tőkét jelent, hanem a megélhetés súlyos gondját is enyhítvén, az ily vállalat ez által kiváló eszköz arra, hogy szocziális bajaink ez utón is orvosoltassanak. Színház. Tarka színpad. Az „Iparos Ifjak Otthona“ javára rendezett előadásnak programmját érdekesen válogatta ősze a társulat szakképzett igazgatója. A változatos és minden műfajt felölelő apróságok, módot nyújtottak színészeinknek, hogy különkülön is érvényesíthessék tehetségüket. A műsort Hahunak remek dramo letteje, egy gyönyörű és megható életkép nyitotta meg. Ez a csodálatos kis darab, amilyen rövid, ép olyan nagy mértékben hivatott arra, hogy a tehetség benne bemutatkozzék. Szilágyinak most különösen ki kell emelnünk jellemző al ikitását, meleg érzéstől áthatott játékát egy állásért küzdő szegény napdijas szerepében, melyet nagy művészek sem kreálhatnak jobban. A II. szakaszban H. Lévay Berta, Sza lay, Solty és Csáky saját zsánerjüknek megfelelő énekszámokat adtak elő nagy tetszés mei lett. Barna Jolán nagy hatással szavalta Ábrányi Emilnek egy bájos költeményét. Ráthonyi Stefi szeczessziós angol tánczával keltett feltűnést. Miklóssy egy néhány helyi érdekű kupié val idézett fel derültséget. Végül a „Süketnek kell lenni“ ez. egy felvonásus bohózatban Raskó Erna, Vihary és Mészáros adtak méltó befejezést az érdekes estének. A derék társulat áldozatkészségének méltó viszonzása csak a közönség melegebb érdeklődése lehet. Hulló csillagok. Üres ház előtt játszották vasárnap Ráthonyi László gyenge népszínművét. Az újabb ily fajta müvekben ismert alakok, mint a hülyeség enyhébb stádiumában levő vőlegény, a tulokos mennyaszony, a más baján mesteri sületlenséggel filozofáló paraszt, a törvényszerűséggel megismétlődő rossz előéletű. de férjhezmenetele után bosszantóan erényes hitves a legrosszabb kivitelben jelentek meg újra. Találkoztunk népszínműi uniformisba bujtatott szalongondolkozásu alakokkal is, a kik a különben is kocsonyás darabot fölötte émelygőssé teszik - A színészek is érezték ezt, mert az előadás rosszkedvű és vontatott volt. A képviselő uron a gyéren megjelent kö- j zönség olcsó pénzen jól mulatott. A zsába. Kedden este premiéreje volt a színháznak. A sokat, hirdetett zsába került bemutatóra, szegény repertoárunkat eg}'' kitűnő újdonsággal gazdagítva. Két vidám franczia szerző, Henuequin és Duval hordta össze ebbe a darabba jó kedvét, ragyogó humorát, pompás | ötleteit, sziporkázó szellemességét és azt a bámulatos találékonyságot, amely csak a franczi- ákuak van kimeríthetetlen mértékben menadva. I O EigyeLemre méltó ennek a bohózatnak technikája, művészi formája és mindenekfölött ere-. ! detisóge es sajátossága. Szerzők nem utaznak mindjárt nagy vehemencziával vaskos tréfákra, hauetn finomul és fokozatosan készítik elő a bonyodalmat, teremtik meg a furcsa helyzete két, szövik a félreértést, ellentéteket és merészfordulatokat. Van a darabban egy néhány erőltetett részlet is, de a szerzők a bohózat és víg játék írókon is akarnak ütni. Aki ezt az érdekességet nem nézi meg, az sok élvezettől esik el, a .tartalom ismertetése pedig azt nem pótolhatná. Margittay játszotta a darab hősének, Barisard gyárosnak szerepét. Ez az örökösen mulatni szerető nő barát, hogy féltékeny felesége és háznópe gyanúját elterelje, két példányban szerepelteti magát; alteregója Corinac. Ezen a néven meg\áltoztatott hangjával, nemkülönben Marcinelle orvos (Szilágyi) freno ogiai fej tegetósei után sikerül egy kis időre félrevezetni hozzátartozóit, de az átkozott zsába (amit aránylag rövid idő alatt szerez) a legkritikusabb időben tönkre teszi számításait, elárulja magát s kén . télén szint vallani. Szerepének valószínűtlenségét ügyesen e lensulyozzák az Írók Susan- nenal, aki kezdettől fogva átlát Barisard ravaszságán és nem kisebb fortélylyal elősegíti annak töredelmes vallomását. Margittay nagyon jól oldotta meg szerepét, ügyesen és csinosan játszott. Barna Jolán starja volt az estének, [ legyenek fejtegetök, hanem a meggyőződés hangján röviden, biztosan inkább a szív közvetlenségé -, bői fakadók. Hiszen Isten „kit a bölcs lángeszej föl nem ér“ később is csak a mi sejtő szivünkben fejezi ki önmagát. S a gyermeki szív, a mint tapasztalhatjuk, önként fogadja be ez érzésben a legfőbb lényt s ! annál könnyebben fogadhatja be, mert a gyermek arcza sugárzó, mint az angyaloké; tekintete mennyei és megható ; beszéde csupa imádság s van valami a természetében, a mit frissen hozott magával az égből. Nem kell magyarázatokkal ol-! tani belé a vallásos érzést, csak alvó állapotából fölébreszteni, mert benne minden kellék megvan rá, hogy Istenhez közeledjék. De meg azért s em szabad a gyermeknek Istenről idejekorán felfogását meghaladó magyarázatot adnunk, mert a gyermek fogalma vagy inkább érzelme nagyon különbözik a felnőttek Istenétől. A gyermek hitének kialakulásában, mint minden egyéb lelki mnködésében az az eredetiség nyilvánul meg, hogy mindent megszemélyesít, mindent a maga képzeleténének szinébe öltöztet. A ki a gyermeknek a maga módja szerint alkotott Istene helyébe a felnőttek Istenét szeretné tenni, nem gondolja meg, hogy nekünk felnőtteknek is összes legtudósabb fogalmaink is oly kevéssé közelitik meg Istennek teljes eszméjét, hogy erről többé-kevésbé mindnyájan csak a gyermeki gyü- gyögés nyelvén beszélünk. Épen ezért, a mi szerepünk, a gyermeki lélek vallásos ápolásában ne terjeszkedjék ki egyébre, mint a példaadásra a buzgóságban, s hogy távol tartsuk őket olyan hatásoktól, melyek gyermeteg áhítatának himporát, üde harmatát letörülnék, lelkének tiszta tükörét behomályositnák. A vallástanitást meg kell előznie a hitnek épenugy, mint a hogy a nyelvtanítást megelőzi a beszéd. Mi csak őrállók legyünk, hogy az a titkos, magasztos lelki működés zavartalanul fejlőd' jék, s ha ez kifejlődött és megerősödött, ép oly szükségévé fog válni a gyermeki léleknek az imádság, mint a tüdőnek a levegő. Vagyis az imádság a gyermeki léleknek az a tápláléka lesz, melyben erkölcsi lélekzése fog nyilvánulni. Épen ezért, az a szülő, ki idejében nem lát hozzá, hogy a szivnek ez egyetemes szükségletét kielégítse: szándékosan csorbát ejt a benne lappangó nemes vágyak főlkeltésében. „A viztől távol élő hattyú fiókának — úgymond Mme Necker — nem lenne világos képzete a vizről, de seny- vedne, s időnkénti izgalmas nyugtalansága, levertsége, sőt szomorúsága, soványsága és tollazatának sárgás szine eléggé mutatnák, hogy nem érte el rendeltetését. Egy büzhödt pocsolya láttára odarohanhatna s ez a nemes állat ebben úszva hitvány lénynek s a teremtés szemétjének és szégyenének látszanék. De vigyétek csak élő vizhez, hadd hozza helyre erejét a folyó tiszta hulláma s meglátjátok, micsoda a hattyú. Ragyogó fehér szine, mozdulatainak kecses méltósága és gyorsasága rövid időn mutatni fogják, hogy mi az ő igazi természete, s hogy minő elem hiányzott fejlődésére.“ remek szerepében jeles qualitásait pazarul érvényesítette. Szilágyi az orvos alakításában brillírozott. Raskó Ernának (Colotte) már bájos megjelenése biztosítja a sikert, amelyet otthonos és helyesen értelmezett játékával, fokozódó törekvésénél fogva őszintén ki is érdemel. Hal- mayné egy sui generis anyós szerepében emelte jó hírnevét. A többi szereplők is jók voltak. A megtelt ház egész este hangos volt a kacza- gástól és tapstól. Meghívó. Mezőgazdaságunk elöhaladásának egyik legfontosabb érdeke, bogy nyersterményeinket lehetőleg helyben értékesíthessük. De ez csak úgy lehetséges, ha szolgálatunkra állanak azon ipartelepek, melyek ezen nyerstermékeket átveszik és feldolgozzák. Ezen érintkezési pontban találjuk meg azon szoros összeköttetést, amelynél fogva a mezőgazdaság és ipar érdekei egymásra vannak utalva. A jelen kornak egyik kimagasló eszményképe a szövetkezetek teremtése és istápolása. És ezen szövetkezeteket nem az idealizmus, de a szükség hozza létre és pedig azon egyszerű okból, hogy a mi egyeseknek az erejét fölülmúlja, egye- egyesülve azt könnyebben elérhessék. Egy ilyen uj szövetkezetnek eszméje került napirendre a szövőgyár megalapításával. Ezen eszmének úttörője megyénkben Mikolics Szeréna urhölgy, aki saját hatáskörében primitiv eszközökkel dolgozva feltűnést keltett szövészeté- vel országszerte. Egyszersmint munkát adott a népnek és keresethez juttatta a szegényeket. Csakhogy ezen iparágnak fejlesztésében is megvannak már a haladásnak azon előfeltételei, melyek nélkül azt nagyobb mértékben terjesztem nem lehet. Egy szövőgép naponként tízszer annyi munkát végez, mint egy szövőszék. Ugv, de ezen gépek oly drágák, hogy azoknak beszerzése egyesek korlátolt anyagi erejét felülmúlják. Itt áll elő aztán annak szüksége, hogy egyesüljünk egymás támogatására. Tekintettel tehát arra is, hogy egy szövőgyárnak prosperálása esetén a len és kender termés vidékünkön nagy lendületet nyerne s igy közvetve a mezőgazdaság érdekeinek is szolgátatot tenne. Tisztelettel felhívom az érdeklődő gazdaközönséget és különösen a szövészet anyagával és elárusitásával foglalkozó szakférfiakat, hogy egy Dobrács-Apátiban felállítandó szövőgyár létrehozása czóljából Szatmáron, 1902. évi márczius hó 9-én d. e. 11 órakor a városháza kistermében tartandó értekezletre megjelenni szíveskedjenek. Szatmár, 1902. márczius 4-én. Donialiidy Sándor. így kell elvezetnünk gyermekeinket is az élő I hit forrásához, hogy szabadon nyíljék meg szive az imádságban s azon nemes érzések fölébredésében, melyek öröklött ösztönében gyökereznek. A gyermeki lélek vallásos ápolásához azért is kell idejében hozzáfognunk, mert azok a benyomások legtartósabbak s legtérmékenyebbek, miket a gyermek szerez, ha ezek kellő támogatásban részesülnek. Egy-egy jelenet, a lélek egy-egy I megindulása, kiáradása, mikóp á sebesen folyó viz, sokszor elsöpri utjából a gyarlóságok csiráit s elvonultával megtermékenyíti az erkölcsi életnek nemesebb magvait. Ezek az erkölcsi megindulások (emócziók), miket a rendkívüli hatások s az imádság ébresztenek a gyermeki lélekben, igen becsesek s többet érnek, mint akármilyen magvas prédikácziók. Ez utóbbiak az észhez szólnak, miket a gyermek nem érthet meg ; amazok a szivet hozzák erősebb mozgásba és pedig oly érzelmi szálak megrezdülésével, melyek a legtökéletesebb lényhez, Isten lényéhez, az örök igazságnak, az örök szeretetnek eszméjéhez kapcsolnak. Az a családi nevelés, mely középpontjául nem a vallásos érzelem ápolását teszi, mely nem az élő hit erejéből és melegségéből táplálja a gyermek erkölcsi szerveit, az a család természetes tápláló szerek helyett, kétes vegyitésű patikai szerekkel akarja helyettesíteni a természetes élelmi szereket. A gyermeki lélek vallásos ápolásával oly természetes lelki tulajdonnak vetjük meg alapját, melyen legszilárdabban építhetjük a lelki élet
