Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)

1902-03-06 / 19. szám

Melléklet a „Szamos 1902 évi 19-ik számához. HÍRROVAT. * Főúri esküvő. Széchenyi István gróf-! uak unokáját, gróf Széchenyi Béla koronaőr j leányát, Széchenyi Hanna grófnőt márczius 4-án vezette oltárhoz a kir. várpalotában levő j Szent István kápolnában gróf K ároly i Alajos, I az egykori londoni osztrák-magyar nagykövet­nek, gróf Károlyi Alajosnak fia s a szatmár- vármegyei erdödi uradalom tulajdonosa. * Személyi hir. Szieber Ede kir. taná­csos, tankerületi főigazgató középiskoláink szo­kásos látogatása czéljából hétfőn városunkba érkezett. * A központi választmány f évi márczius 1-én ülést tartott, a melyen intézkedést tett az 1903. évi országgyűlési képviselőt választók névjegyzékének kiigazítása iránt. E czólból meg­alakította az összeíró küldöttséget s annak el­nökéül Antal Kristóf, tagjaiul Tankóczi Gyula és Litteczky Endre központi vál. ta­gokat választotta meg. A küldöttség a munká­latot haladéktalanul megkezdi s azt f. é. április 10-ig a központi választmányhoz beterjeszteni köteles. * A szatmári takarékpénztár-egyesület közgyűlése, mint már előző számunkban jelez­tük, f. hó 2-án. vasárnap délelőtt 10 órakor volt az intézet tanácstermében. Megjelent 30 részvényes 118 részvéuy képviseletében. A köz­gyűlést Korányi Jáuos egyhangúlag megvá­lasztott elnök veze.tc. Jegyzőkönyvet hitelesí­tőkké Lengyel Károly és Wallon Ede részvé­nyesek küldettek ki. J á k ó Sándor titkár ol­vasta fel az igazgatóság jelentését, melynek elejét, minta melyben a megboldogult dr. Far­kas Antalról, az intézet igazgatójáról emlék­szik meg — szószerint ide iktatjuk : „Tisztelt közgyűlés ! Mielőtt egyesületünk múlt évi üzlet­eredményének ismertetésére vonatkozó jelenté­sünket s ezzel kapcsolatban tett javaslatainkat s indítványainkat, előterjesztenénk, méltóztas- sanak megengedni, hogy ez alkalalommal is fel­újítsuk emlékét azon férfiúnak, ki e város tár­sadalmának minden közhasznú és kulturális in­tézményeinél vezérszerepet vivő, kimagasló alakja volt. 0 róla, ki egyesületünk megalkatá- sánál is a legnagyobb tevékenységgel közremű­ködött s azt, mint annak alakulásától kezdve 34 éven keresztül egyik bölcs igazgatója — a jelen sziuvonalra emelte — s ez által egyesü­letünknél is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Nem tartozhatik e jelentésünk keretébe az el hunyt oly sok oldalú érdemeinek felsorolása és méltatása. Hiszen a boldogult elhalálozásakor az általános részvét és közbecsülós oly impozáns megnyilatkozásának voltunk tanúi, mely váro­sunkban eddig egészen páratlanul áll, s mely legfényesebb bizonyítéka és elismerése az ö polgári érdemeinek. Hogy az elhunyt igazga­tónk- érdemekben gazdag emlékét ne csak el­ménkben és szivünkben, hanem külsőleg is lát­hatólag megörökítsük, teljes életnagyságu arcz- képét gyüléstermünk számára megf'estteltük, s ezen alkalmat használjuk fel arczképének le­leplezésére. Ezen ünnepélyes perczekben kife jezést adván lelkünk legbensőbb érzelmeitől su- galt azon óhajtásunknak, hogy a megboldogult, mint a kötelességek teljesítésének miutaképe, legyen mindenkor követendő példánykép sze­meink előtt, s hogy az ő nemes, komoly és fenkölt szelleme legven és maradjon mindig irányadó az egyesület vezetésénél.“ Úgy az igazgatósági, miét a felügj-elő bizotttsági jelen­tést, valamint a bemutatott mérleg és eredmény- számlát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és a dr. Farkas Antal igazgató halálával megürese­dett igazgatói széket Losonczi Józseffel töl­tötte be s a segédigazgatói állást megszüntette. Az alapszabálynak idevágó §§-ait ily értelem ben kellett megváltoztatni, Változtatást szen­vedett a nyugdíjalapra vonatkozó rendelkezés is, a mennyiben a nyugdíj alap már létrejött s az arra vonatkozó szabászat is felsőbb jóvá hagyást nj'ert. A közgyűlés rövid • félóra alatt elvégezte a kitűzött tárgysorozaiot. * A szatmári Lorántffy Zsuzsáima-Egye- SÜlet vasárnapi felolvasó estélyén oly nagy számú közönség volt jelen, hogy az Iparos Ol­vasókör tágas nagy terme nem tudta az egészet befogadni. Biki Károly ref. esperes megnyitó beszédben fejtegette az egyesület czólját s az egyesület nevében példányképül odaállított nagy fejedeiemasszony életéből ismertetett vonzó előadással érdekes mozzanatokat Ezután V e- ress Lajos kántortauitó vezetése mellett éne­kelt a ref. növendékekből szervezett vegyes kar szabatos előadásban. Dr. Hantz Jenő, a hitélet köréből merített tárgyat olvasott fel, Szlávy Dezsőnó mnő pedig mesteri czimbalomjátékával gyönyörködtette a közönséget. Hármán Mar­git „Az alsó-őrsi halászok“ ez. költeményt sza­valta benső közvetlenséggel s azzal a finoman részletező gonddal, mely a költemény szépségeit teljes színében kidomborította. A vegyes kar ismét felhangzott éneke után Márton Lázár adott elő ,Uj Zsoltár“ czimü, szép magyar rit­musú éneket kedves csengésű tenorhangjával, kifejezésre juttatva ez énekben rejlő megragadó erőt és költészetet. A zsoltárokat Veress Lajos kisérte hármóniumon. A hallgatóság nagy része a műsor befejezése után is együtt maradt s kedélyesen töltött nehány órát az iparosok figyelmes vezetőségének barátságos körében. Az egyesület legközelebbi felolvasó estélyét va­sárnap (9-ón) este fogja megtartani a németi ref. egyház tanácstermében. * A Kölcsey-kör vasárnapi matinéja siker tekintetében méltán sorakozik az eddigi élve­zetes programmokhoz. Solti Paula úrnő pezsgő többi kiválóan fontos tényezőjét is : a rokonszen- vet, a szeretetet a szülők, a haza és felebarátaink iránt, a szép érzetet, az akaratnak, a jellemnek alakítását. Ezeknek a lelki tulajdonoknak kifejlő­dése mind szoros kapcsolatban áll a vallásos hit­tel s ebből is kitetszik, hogy mily laza homokra épiti gyermekeinek jövőjét az olyan család, a me­lyik nem a vallásos hitben adja meg mind eme nemes tulajdonságoknak fundamentumát. S vájjon a szülők megadják-e, beléplántál- ják-e kellőképen ezt a minden jó és nemes ter­mészetes kutforrásául szolgáló hitet gyermekeik leikébe ? Ismerjük el, hogy e keresztyéni köteles­ségünktől nem vagyunk oly mértékben s oly erős meggyőződéssel áthatva, mint eleink voltak. De ha nem ismernők el ebbeli fogyatkozá­sainkat, az erkölcsi tények egész sorozata figyel­meztet erre bennünket. Az egyre terjedő vallási közönyösség, a szí­nében, lelki zamatjában halványuló protestáns öntudatunk; az erős akaratnak, a kitartó munká­nak hiánya ; a jövő iránti bizalmatlanságunk, gyors elcsüggedésünk, az összetartozás lazuló kötelékei mind hangosabban mutatnak reá arra a jelenségre, hogy akaratunknak, cselekvéseinknek eredő pontja nem a vallásos hit magasztos ősi erejéből indul ki, hanem az egyre változó, divatos és felületes erkölcsi szempontokra támaszkodik. — Azért vál­toztunk annyira, mert a mulékonyt, a változót tettük a változhatatlan tökéletes erkölcsi alap helyére. Tisztelt közönség 1 Ennek a mi társaságunknak az a czélja, hogy hitbeli fogyatkozásainkat egymásban kölcsö­nösen felismerjük, egymást erősítsük s hitbeli kö­telmeink buzgó teljesítésére egymástól sugalmazást, lelket merítsünk. Azt hiszem, mindnyájan és. egy- képen érezzük ennek szükségét. Tekintsen bele mindenikünk önleikébe s mérlegelje lelkiismerete­sen: megállja-e helyét protestáns egyházunk és intézményeink erkölcsi és anyagi támogatásában azon az őrállomáson, melyet kinek-kinek tehetségéhez mérten aprotestánshitbeli kötelességünk megjelölt? Nyílt őszinteségünk bizonnyára be fogja val­lani annak a szükségét, hogy protestáns társadal­munk a tennivalók közös megjelölésével erősebb öntudatra ébredezzék. E tennivalóink között egyik olyan természetű, hogy annak buzgóbb teljesítéséhez minden szülő mindjárt hozzáfoghat: gyakoroljuk gyermekeinket hathatósan az isteni félelemben, a buzgó áhítat­ban ! A családban legyen az atya a hitnek papja, az anya a hitnek papnője! Az az égi sugár, melyet az imádság a gyer­meki lélek tiszte tükörére hint, jótékony melegség­gel verődik vissza a szülőkre is. Szülők és gyer­mekek a hit segedelmével egymásban és egymás által találják meg azt a támasztékot, mely a sze­retetnek, a reménynek, a megnyugvásnak, a biza­lomnak, a jóságnak és minden erkölcsi szépnek legerősebb alapját képezi. Társaságunk a protestáns nevelés terén egy eszményi fejedelemasszonynak, Lorántffy Zsuzsan­nának emlékképét foglalta nevébe. Fogadjuk be az ő Istentől különösképen át- hatottt lelkének melegítő sugárát is s tegyük ter- mékenynyé azzal is, hogy ápoljuk gondosan gyer­mekeinkben a vallásos érzelmeket! kedélyével énekelt az „Asszonyregiment“-ből egy dalt. Majd Kölcsey Margit k. a. szavalta a „Szórakozott kisasszony“ ez. monológot tempe­ramentumos kedves hanghordozással. Dr. B r ó d y Kálmánná az „Asszonyi elhatározásokéról szel­lemesen megirt humoreszkjét olvasta fel általá­nos tetszés mellett. A programm utolsó számául Solti Paula énekelt magyar népdalegyveleget nagv hatással, pajzán jókedvvel. A szereplők mindem ke'méltán megérdemelt éljenzésekben s tap-okban részesült * A városi egyes hivatalok megvizsgálá­sát gróf Hugo imái Béla főispán befejezte. A múlt hót végére estek a tanácsi előadók, erdész, közgyám, árvaszék, mérnök, tiszti fő­ügyész, kerületi orvosok, számvevőség, segéd­hivatalok, a levéltár és katonai ügyosztály megvizsgálása. A főispán a hivatalvizsgálatok befejeztével székhelyére utazott * A Szatinár-egyházmegyei Irodalmi Kör és a Kath. Kaszinó a Czeczil-egylet dísztermé­ben XIII. Leó pápa uralkodásának negyedszáza­dos jubileuma alkalmával ünnepséget rendezett. 1. „Hol Szent Péter“ kezdetű pápai hymnust énekelte az ezen alkalomra alakított férfikar. 2. XIII. Leó pápáról. Nagy gonddal irta és felolvasta dr. Kovács Gyula 3. „Ave Maria“ Gradeuertől. Zajos tetszés közt énekelte P a p p Gizella k. a. 4. Magyarország és a pápaság. Szabad előadás. Gazdag történelmi háttérrel tartotta Bagossy Bertalan. 5. „Intellige cla- orem.“ WolffCyrilltől. Hatással énekelteOro sz Alajos. Orgonán kísérte M é d e r Mihály. 6. „Éljen Leó pápa.“ Énekelte az ez alkalomra alakított férfikar. A műsor után tombolával egybekötött társas összejövetel volt a kath. kaszinóban. A felolvasó-estély nyers bevétele 80 K 20 f, a tomboláé 46 K 83 fillért tett. A tiszta jövedelem péterfillért fog képezni. ° Jubileum. Nagy harangzúgás hirdette városunkban a róm. kath. templomok tornyából vasárnap este, hogy a püspöki egyházmegyében XIII. Leó pápa jubileumi ünnepségeinek soro­zata megkezdődött. A főünnep, mint már jelez­tük, márczius 9-én fog lefolyni. * A míijéggyártás termékeit a folyó évre márczius 3-án adta bérbe Pethö György gaz­dasági tanácsos. Az árverésre nyolez árverelő jelentkezett s három zárt ajánlat érkezett be. A jég nélkül elmúlt téli idők szomorú jele, hogy mig eddig a müjeget Bölönyi László táb- lánkint 16 fillérért bírta, most azért Markovics Mayer, mint legtöbbet, ígérő 63 fillért, tehát a tavalyi ár négyszeresét adta. Tájékozá­sul megjegyezzük, hogy a vágóhídi telepen na­ponta Ö4 drb egész és 6 drb háromnegyedrész tábla jeget termelnek. E mennyiség esetleg a kétszeresre is felemelhető. A gazdasági tanácsos, ha annak szüksége forogna fenn, a kórházak és közczélok jégszükségletót a kisebb táblákból fogja kielégíteni. * Művészeti Ilir. Arányi Dezső, városunk fia, a budapesti m. kir. dalmüszinház volt te­noristája jelenleg Berlinben van, a Westen- szinháznál s márczius 12-én a Royalban önálló dalesíélyt rendez. * líucsuebéd. A Felsőbányára áthelyezett Ékkel Lajos róm. kath. segédlelkósz elbúcsúz­tatására a kath. kaszinóban vasárnap déli 1 óra­kor ebédre jöttek össze barátai és ismerősei. A távozónak népszerűségét mi sem igazolja job­ban, minthogy az idő rövidsége daczára is kö­zel százan jelentek meg az ebéden. Az ünne- peltórt poharat emeltek: dr. Irinyi Tamás ka­szinói alelnök, Eásztusz Elek tanár, Ratkovszki Pál igazgató, dr. Fodor Gyula tanár, Papp Lajos gör. kath. lelkész és Tombory Virgil va­súti ellenőr. A távozó a számos kitüntetésért megindultan fejezte ki köszönetét. * A fiilencséstó feltöltés elleni felszólam­lásokat az e czélra kiküldött bizottság méltá nyos kiegyezéssel elintézte, s erről akkor fo­gunk részletesen megemlékezni, ha azt a ta­nács jóváhagyta. * Jutaloinjáték. Szombaton, márczius hó 8-án lesz Szilágyi Dezső igazgatói fáradozá­sának s színészi működésének jutalomjátéka. Színre: kerül: „A fösvényMoliere világhírű vigjátéka és utánna: „Fipsz, a híres nőszabó.“ Énekes bohózat Nestroytól. A tervezett „Hoff­mann meséi“ szinrehozatala technikai akadályok miatt, s mivel az operetté csak egy része kerül­hetett volna úgy is színre, elmarad. Helyes, mert Hoffmann meséi csak akkoi nyújthatnak teljes élvezetet, ha az egész darab előadásra kerül. * A „Lorántffy Zsuzsanna egyesület“ alap-

Next

/
Thumbnails
Contents