Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)
1902-03-09 / 20. szám
Hogy olyanok is volnának, kik elvi szempontból ragaszkodtak az idegen löliráshoz : föl sem tételezzük. A szabályrendelet szóban forgó pontjában épen ilyen természetű az a rendelkezés is, hogy a feliratok helyesirásssal eszközöltessenek. Ha helyes az a rendelkezés, hogy senki se festhesse szemetsértő fehérszinre a háza ledelét, époly helyes és szükséges az az intézkedés is, hogy hibás felirattal senki ne sértse a járókelők értelmi látását sem Kis fáradsággal e dologban könnyen eliga- zodhatik akárki s elejét veheti az efféle disz- telenségnek: „Iten bór fris sör eczet Lél és éjeli szálás kapható.“ Az efféle az értelmi látást boszantja; ellenben a helyesen Írott czég a tudatlant is tanítja s ilyenek alkalmazása már ebből a szempontból is kívánatos Mai lapszámunkban közöljük Tankóczi Gyula h. főkapitány kibocsátásával e szabályrendeletet s reméljük, hogy annak helyességét mindenki önként is belátva, az említett disztelenségek mihamarabb eltünedeznek s nem lesz ok arra, hogy a büntetéssel is szerezzen érvényt a hatóság e szabályrendeletnek. Színház. Flórika szerelmét nagy ház előtt búcsúztatták el szerdán este. Harmadszor és utoljára adták ezt a rövidlólekzetü darabot, amely egyáltalán nem emelkedik fel az irodalmi műfaj magaslatára. Fölösleges dolog volna már róla roszat mondani, igy megelégszünk azzal, hogy kifejezést adunk a viszont nem látás fölötti örömünknek. A zsába csütörtöki előadása is kitünően sikerült. Mint elsőrangú és mint uj darab nagyobb pártolásban részesülhetne. Steril Izsák nem veszített semmit népszerűségéből ; az élelmes és jószivü handlén szép számú közönség töltötte ki jókedvét. A darab ugyan ügyetlenül és összefüggéstelenül van ősz szetákolva, de fölkelti a tetszést, mert bizonyos napi eseménj'eket tagadhatatlanul realisztikus vonásokkal tükröztet vissza s egyes foglalkozásokat éles szatírával s nem minden jogczim nélkül parodizál. Izsák szerepében Miklóssy teljesen monopolizálta a sikert. Jóizü játékával, kupiéival és rögtönzéseivel, mulattatta a közön séget s kivált a félelmetes számban megtelt, különben is magas niveaun álló karzatnak jókedvét alaposan felszállitotta. HÍRROVAT. * Személyi hir. A királyi kabinetiroda M e s z 1 é n y i Gyula püspököt távíró utján udvari ebédre hívta s őt ez alkalomból Öíelsége a király magán kihallgatáson fogadta s ez ebéd utáni körbeszéd alatt hosszabb megszólítással tüntette ki. * Ünnepi nagy misét fog ma reggel 9 órakor a róm. kath. székesegyházban fényes segédlettel mondani. XIII. Leó pápaXXV. éves jnbileuma alkalmából Mész lányi Gyula püspök, melyen a városunkban állomásozó összes polgári és katonai tisztikarok megjelennek. * A szatmári ev. ref. egyházmegye tavaszi közgyűlését ápril 1—3. napjaira hívta ösz- sze az elnökség, a szatmári egyház tanácstermébe. Április 1-ón lesz számvevőszéki és tanügyi bizottsági ülés, este lelkészi gyám- és nyugdij- intézeti közgyűlés. Ápril 2 án d. e. 9 órakor kezdődik a közgyűlés, melyet 11 órakor megszakítanak, hogy részt vehesenek az akkor tartandó Lorántffy egyesületi közgyűlésen. Délben közebéd s délután a közgyűlés folytatása. Ápril 3-án reggeli 8 órakor kezdődik a bírósági ülés. A meghívó levelek már szótbocsáttattak az es- peresi hivatalból. * Városi közgyűlés lesz holnap délután 3 órakor. Tárgysorozat: A hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. Kormányhatósági rendelet. M. kir. belügyminiszteri leirat a város házi pénztáráról 1902-ik évre szerkesztett költségelőirányzat jóváhagyása tárgyában. Választás. A megüresedett II. o. adóvégrehajtói állás betöltése. Egyéb közigazgatási ügyek és tanácsi előterjesztések. Az 1901. évi erdészi anyagszámadás ügyében. Do- mahidy Viktor köszönő levele a néh. Domahidy Ferencz elhunyta alkalmából a családot ért veszteség felett kifejezett rószvétiratra. Az 1901-ik évi november havi adó elő- és leírásra vonatkozólag. Az 1901. évi deczember havi adó elő- és leírás iránt. Az 1901, évi városgazdái anyag- számadás ügyében. A törvényhatósági jogú városok polgármestereinek 1901. évi aradi értekezletéről Zechmeister Károly győri polgármester átiratára. A f. évre előirányzott erdei termékek számbavételéről. A Szamos-hidvám sze- dési jogának meghosszabbítása tárgyában. Gazdasági szakbizottsági előterjesztések. Az 1901. évre felvett városi kisebb épületjavitások és munkálatok végrehajtása iránt. A mészáros ipartársulatnak a vágóhídon termelt jég iránt beadott ajánlatára vonatkozólag. Az állami népiskola czéljaira szolgáló 4-ik telek megvétele. A hegyőröknek hosszú csövű lőfegyverekkel való felszerelésének megengedése iránt. Hatósági átirat. Udvarhely vármegye közönségének átirata foly tán az 1883. évi 44. t.-cz. 50. §. 5-ik bekezdésének módosítása ügyében. * A „Lorántffy Zsuzsanna egyesület“ harmadik felolvasási estélyét ma este 6 órakor tartja meg a németi egyház tanácstermében. (Wesselényi-utcza.) Az estély műsora a következő : 1. Megnyitó beszéd. Tartja Osváth Elemér főgimn. tanár. 2. Ének. Elöndja a szatmárnémeti dalkör. 3. Felolvasás. Tartja Bőd Sándor főgimn. tanár. 4 Uj zsoltárok. Énekli hár- mónium kiséret mellett Márton Lázár. 5. Szavalat. Tartja Maasz Margit. 6. Ének. Előadja a szatmárnémeti dalkör. * A városi gazdasági szakbizottság folyó évi márczius hó 6 án ülést tartott, a mely tartalmánál fogva felért egy kisebb szabású közgyűléssel. Sorrendbe véve az ügyeket, beterjesztetett a gazdasági tanácsos jelentése a cserhátszegi korcsma hasznosítása iránt, a melyre nézve két ajánlat tétetett és pedig Goldglancz Lébi 1600 K és Klein Dávid 2000 koronát Ígért vételárban a korcsmáért és a hozzá tar j tozó 45 négyszögölnyú telekrészért, mig haszon- i bérbe vétel esetén mindketten évi 400 koronát (ígértek. A gazdasági szakbizottság tekintettel i arra, hogy ezen telek közelében levő 18 hold- nyi terület a tagosítás folytán a város többi birtokaihoz fog csatoltatni, a korcsma épület pedig érintetlenül hagyatik, véleményezte, hogy I a korcsmaópület és telek adassék el s e czélból a tett ajánlatok alapján nyilvános árverés . tartassák. * A hegyőröknek lőfegyverrel való ellátása iránt a hegyközségi elnök által beadott előterjesztést a gazdasági szakbizottság magáévá tette s tekintettel arra, hogy a törvény ! értelmében a revolver használata a lőfegyvernél több veszélylyel jár, véleményezte, hogy a közgyűlés a lőfegyver meghagyása iránt a föld- mivelési minisztériumhoz intézzen felterjesztést. n A városi épületeknél a f. évben vóg- | rehajtandó munkálatok beosztása iránt két mó- ! dozat terjesztetett elő. És pedig az oly munkálatok, a melyek részletes költségvetéssel bírnak, vállalat utján, a melyekre pedig átalánya öszeg vau felvéve, házilag javasoltattak foganatosit- j tatni. A gazdasági szakbizottság ez alapon vállalat utján 4131 K 55 f. házilag 13513 K 18 f. ! értékű munkát véleményezett végrehajtatni. * Egy kenderáztató és kikészítő gyár czéljaira kért 20 hold föld, vámmentesség és az épitési anyag önköltségen leendő beszerzése iránt beadott ajánlatot a gazdasági szakbizottság érdemileg mindaddig tárgyalhatónak nem tartja, a mig a gyár terjedelme, munkaereje és jövő fejlődése tekintetében világos adatok rendelkezésre nem állanak; mi végből egy bizottságot javasol kiküldendőnek, a mely az ajánlattevőkkel a részleteket tüzetesen állapitsa meg. * Az Árpád-utczai árok beboltozására előirányzott 11000 kor. fedezete iránt tett főj számvevői javaslatot a gazdasági szakbizottság elfogadta, azonban mielőtt a munkálat végrehajtatnék, javasolta, hogy a mérnök a Csokolesz idő és abban emberek, mivel már ma is vannak, kik szépségről lévén szó, az Éris asszony almáját nem a dőlt, hanem az állóirás híveinek fogják odaítélni. Ha csakugyan vannak köztünk a dőlt Írásnak megcsontosodott bivei, a kik a dőlt Írást akár szépség, akár czélszerüség tekintetében felibe helyezik az álló írásnak, mondják meg nekem azt, vagy világosítsanak fel engem abban, hogy a különben sokféle szög alatt hajló ferdebetüs Írások közt melyik szebb : az-e, a melyik balra — vagy az, a melyik jobbra dől? Mert, ha ez az utóbbi olyan szép, akkor szépnek kell lenni a balra dűlő írásnak is, mely legalább is úgy hasonlít a jobbra hajlóhoz, mint egyik arczunk a másikhoz. És milyen csudálatos, hogy mig millió számra vannak, kiknek írása jobbra dől, addig alig akad egy két olyan ember, ki a balrahajló betűket tartaná szépnek. Ha tehát előnyről van szó, én nem találok semmit, a mi a dőlt írást ajánlatosabbá tehetné az álló írásnál; úgy ir az emberek nagy része, mert kezdettől fogva úgy szokta meg; aztán későbben, még ha leakarna is róla szokni, már nem tud, éppen mint a senye vagy suta, a ki megszokta a jobb kéz dolgát ballal végezni. Megfor- ditom azért most már a tételt és felteszem a másik kérdést, hogy mi előnye lehet az álló írásnak a dőlt irás felett. Az az előnye van először is, hogy látó ér- érzékünkre, a szemre kellemesen hat. íme Gutten- berg óta hovafejlödött a könyvnyomás művészete. és még én nem láttam olyan könyvet, mely dőlt betűkkel lett volna nyomtatva. Igen, a nyomdászat megtartotta a betűk álló alakját, s dőlt Írást csak kivételesen alkalmaz; megtartotta pedig azért, mert az olvasó szemére nézve legkényelmesebb, legtermészetesebb és legkönnyebb az álló betűkből alakult sorok áttekintése. Merem állítani, hogy, a ki egy ötkötetes regényt, mely dőlt betűkkel vagy éppen irás betűkkel van nyomva, csak egyszer átolvasna, nem óhajtaná többször az úgynevezett dőlt betűkkel nyomott könyvek olvasását; és ha álló, — vagy dőlt betűkkel nyomott könyvek közt kellene választani, mindig az álló betűs könyvek mellett maradna. Ha a könyveknél czélszerübb a szemre nézve a betűk álló alakja, szeretném látni az okot, mely az írásnál a dőlt irányt teszi ajánlatossá. Ilyen ok azonban nincs. Második előnye abban áll, hogy az Íráshoz való helyes elhelyezkedésnek a betűk álló alakja felel meg legjobban. Az íráshoz legczélszerübben akkor helyezkedünk el, ha a leírandó sorok szemünk tengelyvonalával egyenközüen kerülnek a papírra, mindkét kezünk könyökig a pádon nyugszik, balkezünkön támaszkodunk, s felső testünknek mintegy támaszul szolgál, a balkéz tartja a papirt s a jobb kéz vezeti a tollat. Ez esetben a hátgerincznek alig kell valamit előre hajolni, a mell kiméivé van s mindkét vállunk egyenlő magasan áll; mig ha féloldalt ülünk az Íráshoz, az asztalra a balkarból csak a kézfő esik, hogy a papirt megnyomja, s igy arra nem is támaszkodhatunk, mi rendesen a hátgerincz és mellkas rovására történik ; a jobb karnak ellenben a könyöke is az asztalon fekszik, azon támaszkodunk s igy nem mozoghat olyan könnyedén; igy a jobb kéz kettős munkát végez, mert támaszul szolgál és vezeti a tollat; ezenkívül ilyen elhelyezkedésnél a legtöbb esetben a gerincz jobbra is hajlik, nem csak előre, a balváll önkéntelenül leereszkedik, a jobbvál pedig fentebb áll. Élő bizonyságot nyújtanak erre azok az Írnokok, kiknek a hosszú munka alatt hátgerinczíik előre és jobbra görbült, balválluk lecsúszott s jobb vállukat magasabban hordják. A jó elhelyezkedésnél tehát a sorok egyen- közüek lesznek a szemtengelylyel, az álló betűk pedig főirányban úgy a sorok, mint a szemtengely vonalára merőlegesen. 90° alatt állanak s ez a j szemnek lehetővé teszi a soroknak legkönnyebb és legtermészetesebb áttekintését, a mint ez az álló betűkkel nyomott könyvek olvasásánál történik. Ha most egy tanteremben a növendékeket szorosan szemügyre vesszük, arra meggyőződésre í jutunk, hogy nincs köztük egy is, a ki az íráshoz úgy helyezkedett volna el, a mint fentebb említettem ; ellenben a sorok vonala szemök tengelyével kisebb-nagyobb szögöt alkot, a betűk iránya pedig úgy a sorok, mint a szemtengely vonalával a hány annyi féle ferde szögöt képez. El is romlik a szemmértékök úgy, hogy ha álló vonalat kellene huzniok, arra egyáltalában nem képesek, mint ezt a rajztanitásnál tapasztalni lehet. Az álló irás tehát az által, hogy a növendékeket czélszerü elhelyezkedésre utalja, nem csak
