Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)
1902-03-09 / 20. szám
nay-utcza, Bocskay köz és Kisfaludy utcza vízvezetési tervét és költségvetését is készítse el * A villamvilágitási telep részére szállított dinamó felszereléséhez szükséges emelő csiga és horog árában Vohanka és Társa czég részére 948 K kiutalványozását a gazdasági szakbizottság az előre nem látható kiadások rovatából javasolta teljesíteni. * Az Ebes földön levő 122 négyszögöl városi terület megvétele iránt Szakái László által tett ajánlatot a gazd. szakbizottság elfogadhatónak nem véleményezte, hanem ajánlotta, hogy a gazd. tanácsos a terület határainak pontos megjelölésével és hasznosításával bízassák meg. Magos Menyhérttől megvásárolt telek vételáránál 576 k kamatkülönbözet megadását, tekintettel arra, hogy a vallásügyi kormány ezen telket iskola helyül elfogadta, a szakbizottság teljesíthetőnek véleményezte s a szerződést megkötendőnek javasolta azon feltétel mellett, ha ezen telek ez állam által iskolai czélra átvétetik. A közvágóliidnál gyártott jég eladása iránt tartott árverés eredménj’e és a mészáros társaság által tett ajánlat felett a gazd. szakbi zottság azon véleményét fejezte ki, hogy bár az árverésen elért 63 fi Ígéret az eddigi bér- egységnek csaknem négyszeresét teszi ki, te kmtett el arra, hogy ezen nagy emelkedést az idei jéghiány idézte elé s tekintettel arra, hogy a mészárosok ajánlatát főleg azon körülmény támogatja, mely szerint a húsnak friss állapotban való megtartása közegészségügyi követelést képez, a mészáros társaság által 3 évre 32 ül. egység árral tett ajánlatot tartja elfogadhatónak azon kikötéssel, hogy a mészáros társatág úgy a többi mészárosoknak és henteseknek, mint a közönségnek legfeljebb 4 fillér árkülönbözettel a szükséges jeget kiszolgáltatni köteles, Az iskolák államosítása folytáa megvásárlandó te1 kék ügyében a vallás- és közoktatási ministerium azon leirata folytán, hogyazállam- Dem négy, hanem 3 telek megvásárlására kötelezte magát s a negyedik telek megvásárlását a város elhatározására bizta : a gazdasági szakbizottság az iskolák czélszerübb elosztása és jövő fejlődése érdekében javasolta, hogy a a város a negyedik telket saját pénztára terhére vásárolja meg és alkalmas telek kikeresésével a gazd. tanácsos bizassék meg * Sziuiigyi bizottságunkat Eperjes város az iránt kereste meg, hogy engedje át részére Krémer Sándor színtársulatát október, november és márczius hóra. Szinügyi bizottsá gunk hajlandó október és november hónapokat átengedni s igy a mi évadunk igen helyesen, deczemberben kezdődnék, de a márcziushoz ragaszkodik. A két szövetséges város, reméljük, el fogja találni a megoldás jó útját. * Első jour czimen Erdős sy Vilmot 1 felvonásos szalonvigjátékot irt, mely Sz enger Gusztáv jutalomjátékául csütörtökön kerül színre. Emeli az est érdekességét, hogy a darab főszerepét maga a szerző adja. Mellette Raskó, Rédey és Ernyei játszanak. Emlékeztető. A dobrács-apáti szövőiparnak szövőgyárrá alakítása érdekében ma délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében fog a gyűlés megtartatni. * Színházi műsor. Vasárnap, márcz. 9. „Betyár kendője.“ Abonyi Lajos népszínműve, 3 felvonásban. Hétfőn, márcz. 10. Zónaelöadás — félhelyárak- kal, „Katalin czárnő“, legújabb operett. Kedden, márcz. 11. Majdik Árpád, helybeli szerző műve, Győré Alajos jutalomjátékául „Báthory Gábor, Erdély nagy fejedelme.“ tört. színmű 5 felvonásban. Szerdán, márcz. 12. Zónaelőadás, félhelyárak- kal „A zsába.“ Bohózat. 3 felvonásban. Irta : Hennequin és Duval. Csütörtök, márcz. 13. Szenger Gusztáv karmester jutalomjátékául „Az Otthon.“ Vígjáték és nagy hangverseny, melyben a jutalmazandó szerzeményeit fogja bemutatni s mint művész is fel fog lépni hegedű és gordonka-szólókkal. Péntek, márcz. 14. Zónaelőadás, félhelyárakkal „San Toy“ Nagy Operette, 3 felvonásban. Szombat, márcz. 15. Díszelőadásul: „Petőfi Sándor élete és halála.“ Történelmi színmű 5 felvonásban. Irta: Potemkin. * Társas-vacsora. Az „Iparos Olvasókör“ márcz. 15. napján az ünnepségek berekesztéséül saját helyiségeiben társas vacsorát rendez, melyen akik részt venni óhajtanak, a jegyet szíveskedjenek legkésőbb péntek délig megváltani. Egy teríték ára bor nélkül egy kor. 20 fii. A vacsora jegy egyszersmind belépti jegyül is szolgál ; a kör 150 nél többet nem bocsát ki s a jegy kapható a Lévay József ur üzletében. * „Báthory Gábor“-ból, Majdik Árpád történelmi színmüvéből szorgalmasan folynak a próbák. Emlékezetébe hozzuk a közönségnek, hogy a bemutató egyúttal a Győré Alajos, színtársulatunk érdemes tagjának jutalomjátékát fogja képezni. * A kath. kaszinó évi rendes közgyűlését márczius 16-án d. u. 4 órakor tartja meg saját helyiségében. Tárgyai: az elnöki jelentés a lefolyt évről ; a pénztári számadás; vagyonmérleg bemutatása ; a felmentés feletti határozat; az uj tisztikar és választmány megválasztása s netaláni indítványok. * Szándékos emberölés bűntettének elkövetése miatt emelt följelentést a turczi csendőrség Tyutyon Grigor Jánosé, id. Lukucz Pé tér és öz. Paul Jánosnó ellen. Az eset úgy történt, hogy Paul János, ki feleségétől elváltán él, ez évi február hó 23 án este alment az apósa, id. Lukucz Péter turczi lakos házához, s mint hogy a lakás ajtaja be volt zárva, az ablakon kezdett kopogtatni s nejét arra kérte, hogy leányát küldje ki hozzá. A leány nem volt odahaza ; Paul János e miatt dühös lett, s az ablakot beverte ; erre Lukucz Péter szolgája, Tyutyon Grigor a szobából egy fejszével kiment és Paul Jánost leverte. Az ütések következtében Paul János azonnal meghalt ott a helyszinén. Gyanuokok forognak fönn arra nézve, hogy Tyutyon Grigor, aki szerelmi viszonyt folytatott Paul Jánosnóval, annak fölbujtására ölte meg Paul Jánost; továbbá, hogy midőn a nagy lármára az istálló padlásán alvó id. Lukucz Péter a tett elkövetésének színhelyére jött és ő is megütötte volna Paul Jánost. Tyu- tj'on Grigort a turczi csendőrség letartóztatta és átkisérte a helybeli törvényszék fogházába. A vizsgálat folyamatban van. * A ezukros Miczike. Gilde Miczi nevelőnő a múlt héten beállított Roóz Mihály delikátesz boltjába és F. nevű gazdag földbirtokos nevében 10 korona értékű finom ezukorkát vásárolt, de hitelbe. Az előzékeny kereskedő jóhiszemüleg a ezukorkát kiszolgáltatta, de már este nyomára jött, hogy Miczi becsapta, mert a ezukrot nem Csepébe, hanem Temesvárra, a babájához vitte. A hamis nevelésű nevelőnő ellen feljelentés tétetett. * Országos vásárunk lesz folyó hónapban. A kirakodó márczius 18-án, a baromvásár márczius 19-én fog megtartatni. * 92 lépésről bába szarkát lőtt városunk legkitűnőbb lövésze, de nehogy azt tessék hinni, hogy Mannlicherrel, hanem csak flóbert pisztolvlyal. j T. a hires tüszszi vadász a vasúti állomás körül egy bokorról lőtte le a bába szarkát. Ez a tény vetekedik Teli Vilmos lövéseivel, de hát ez olyan I dolog, hogy a kinek tetszik, elhiszi, s a kinek nem tetszik, nem hiszi. * A varosnál üresedésben levő végrehajtói állásra a pályázati idő márczius 6-án járt le. Ez állásra mindössze egyetlen egy pályázó jelentkezett, Bura Sándor, kit már egyszer végrehajtóul meg is választottak, de föispáni felebbezésre választását minősítés hiányában a belügyminiszter megsemmisítette. Bura időközben megszerezte minősítését s megválasztatása e szerint teljesen bizonyos. * Nyilvános feliratok. A 255—901 kgy. sz. alatt alkotott, 125 439—901. belügyminiszteri szám alatt jóváhagyott és 1901. óv február hó 8-án 796. sz. tanácsi rendelkezéssel életbeléptetett uj építkezési szabályrendelet 45. §. utolsó pontja a következő rendelkezést tartalmazza : „Ninden czim vagy nyilvános felirat helyesírással és magyarul írandóMiután a szabályrendelet ezen intézkedéseinek végrehajtására felsőbb hatóság által utasítva lettem s a magam részéről is szükségesnek és hazafiui kötelességemnek tartom, hogy városunk közönsége a magyar nyelv és haza iránti ragaszkodásának különben törvényhatósági szabályrendeletünkben foglalt kötelesség szigorú teljesítésével is kifejezést adjon, mindazon czimeknek és nyilvános feliratoknak használatát, melyek nem helyesírással és nem magyarul vannak írva, eltiltom, és az idegen nyelvű feliratok tulajdonosait felhívom, hogy idegen nyelvű feliratukat ezen hirdetmény vételétől számított a szemre tesz kellemes benyomást, de kíméli a mellkast, abban a tüdőt, a hátgerinczet és váltakat egyiránt. De nemcsak ezeket kíméli, hanem könnyíti a kézcsukló munkáját is. A kézcsukló ugyanis annál nagyobb munkát végez és annál inkább elfárad, minél nagyobb kihajtásokat kénytelen irásköz- ben tenni rendes állásából. Legkevésbbé pedig akkor hajlik ki rendes egyenes állásából, midőn állóbetüket írunk; és az álló írásnak harmadik előnye az, hogy minden tekintetben kevesebb fáradtsággal jár, mert a balkar, mint támasz, könnyít a hátgerincz munkáján, melyet az a test egyenes tartása által végez, és lehetővé teszi, hogy a kéz- csukló a legkisebb szükséges munkát végezze. Még egy előnye az álló írásnak az, hogy a tanításnál egyöntetűbbé teszi, és igy sikeresebbé a tanítás eredményét. Bizonyítgatni is felesleges, mert hiszen tanítványainknál mindannyian tapasztalhatjuk naponként, hogy a hányán vannak, any- nyiféleképen dől meg az Írások; sőt nemcsak ezt tapasztalhatjuk, hanem inkább azt is, hogy ugyanazon növendék az év folyása alatt különböző haj- lás szöggel írja le a feladatokat, tehát hogy a betűk hajlás szöge változik; a gyengébb irásu növendékek írásában pedig nem csak az egyes betűk mutatnak különböző hajlás szöget, de ugyanazon betűnek is, p. az m-nek, az egyik szára 80, a másik 95, a harmadik pedig 70° hajlás szögnek felel meg. Én azt hiszem, hogy ha növendékeinket már kezdetben álló íráshoz szoktatnánk, kevesebb idő alatt jobb eredményhez juthatnánk, s ha nem lenne is egyenesen álló minden betű, sokkal kevesebb eltérés mutatkoznék az állóiránytól, mint I a hányféleképen állanak a dőlt írás betűi, mert mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy az egyik növendék írása majdnem álló irás, a másiké pedig úgy szólván fekszik, támasz kellene minden betűje mellé, mig a többieké aztán a két irány közt váltakozik. Összegezve az eddigieket én az álló Írásnak előnyt adok a dőlt irás felett, mert 1.) a szemet kíméli, a mennyiben arra kellemes benyomást tesz ; — 2.) a növendéket az írásnál helyes elhelyezkedésre utalja s ezáltal a test felső részei közt a munkát helyes arányban osztja meg; —3.) kézcsuklónak kevesebb munkát ad; — 4.) a tanításnál hamarabb és jobb eredmény érhető el. — Ezeket olyan előnyöknek tartom, melyek egy régi keletű, de semmiesetre sem okadatolható rósz megszokással, — a dőlt írással szemben a komolyabb figyelmet is megérdemlik. Tudom, hogy egy régi keletű s általánosan elterjedt Írásmóddal szembe szállani egyes embernek, a győzelemre semmi reményt nem nyújt, mivel annak megváltoztatását csakis egy országos tanitótestület egyetemes elhatározása eszközölhetné, ennek tagjai nagyrészben azonban maguk is úgy írnak ; én magam is, bár az álló irás hívének tartom magamat, bizonyos mérvben hasonló vagyok ahoz, a ki vizet prédikál és bort iszik, mert a régi megszokás hatalma alul, bár akarnám és szeretném, nem tudok szabadulni. Ezért hivatkoztam mindjárt kezdetben ama berlini ispánra, a ki maga is rászokott a töltött káposzta és nyers szalonna evésére. Látni való tehát, hogy most, midőn, a mit akartam, röviden előadtam, az inditványtevésre vonatkozólag egy kereszt úthoz jutottam, melynél nem tudok kellően eligazodni; mert, ha semmit sem indítványozok, akkor azt hiszem, hogy felesleges dolog volt a szót szaporítani is ; ha pedig azt indítványozom, hogy dőlt irás helyett szoktassuk növendékeinket az álló Íráshoz: czélt akkor sem érnék, mert, ha mindnyájan belemennénk is a kísérletezésbe, micsoda számot képviselhetnénk mi a tanítók nagy seregében? — Megelégszem tehát indítványként annyival, hogy „szoktassuk növendékeinket a lehető legnagyobb szög alatt való íráshoz, hogy a betűk alakja minél kevésbé térjen el az álló vagy függő iránytól.“ így, ha nem érjük is egészen el, nagyon megközelítjük a ki- • tűzött czélt, az igazságot, — és növendékeink írása fekvés tekintetében nem lesz olyan tarkabarka, mint a milyen ma.*) *) E közleményt, melyet szerzője a szatmári tanitői kör gyűlésén olvasott fel, tekintettel arra, hogy sokan va gyünk, kik Írással foglalkozunk, — czélszerünek tartottuk egész terjedelmében közölni. Szerk.