Szamos, 1901. november (33. évfolyam, 88-95. szám)
1901-11-14 / 91. szám
XXXIII. évfolyam. Szatmár, 1901. csütörtök november hó 14. 91 ík szám. SZAMOS. Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. E I ö f i * e t é s i á r : ! SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Rákóczy-utcza 9. sz. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Egyes szám ára 20 fillér. Mindennemű dijak zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Nyilttér sora 20 fillér. Meghivő. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 19-én, kedden d. u. 3 orakor igazgatóválasztmányi, 20-án szerdán d. e. 11 órakor őszi rendes közgyűlését tartja, melyre az egylet, illetve az igazgatóvá lasztmány tagjait meghívom. Szatmár, 1901. nov. 12. Bt. Vécsey József. egyl. elnök. I. A választmányi ülés tárgyai: 1. Jegyzőkönyv hitelesítés. 2. Gyümölcsószeti szakosztály javaslatai. 3. A közgyűlés tárgysorozatánnak előkészítése. II. A közgyűlés tárgyai. 1. Elnöki megnyitó. 2. Az egylet 1902 ik évi munkatervezete. ó. Az’ 1902-ik évi költségelőirányzat. 4. A honi ipartermékek fogyasztása érdé kében indítandó akczió. Yárosi közgyűlés. A folyó évi november 11-én tartott rendes havi közgyűlés nyugodt, csendes lefolyású volt; bár a kitűzött választás némi mozgalmat vegyitett a hangulatba és épen ez okból a városatyák szép számmal jelentek meg a közgyűlési teremben. A közgyűlést a fő'spán vezette, a ki a szokásos megnyitás után a tárgyalás rendjét a hitelesitó küldöttség kirendelésével kezdette meg, Az első tárgy a polgármester havi jelentése volt, a mely különösen lölemliti, hogy a bábakepző intézet szervezése ügyében megtartott tárgyalás során azon megállapodásra jutott, hogy e czélra a jelenlegi közkórházból a szükségelt helyiségek ki nem szakíthatok, mert ezáltal a köz kórház rendeltetése megzavartatnék. A közkórházon kívül megtekintett egyéb telkek, különösen a Vörös- marty-utczai végi katona kórház alkalmasaknak nem találtatnak, mert ez utóbbi a kórháztól való távolságánál fog va az orvosi ellátás tekinte ében nehézséget okozna. Ugyanazért legczélszerübbnek azon módozat fogad- - tatott el, hogy a közkórház telken építtetnék a bábaképző intézet czéljaira megfelelő helyiség. Ha azonban a 7 éven aluli gyermekek elhelyezésére a kormány menhelyet állítana fel, ez kapcsolatosán a bábaképzővel a régi katonakórháznál nyerhetne elhelyezést. Közgazdasági ügyeinket illetőleg jelenti, hogy a hegyi-ut terén letarolt erdőterület gazdasági művelése tárgyában kiküldött bizottság végleg abban állapodott meg, hogy az erdőterület a törzsökök kiirtása által gazdasági művelésre alkalmassá tétessék, a mely érdekből a bizottság javaslata közgyűlés előtt áll. A Szatmár részi birtokrendezés ügyében kiküldött bizottság az elhelyezés előnyösebbé tétele érdekében kifogást emelt és miután e tekintetben egyesek is állást foglaltak, a bíróság a tervet munkálkodó mérnöknek kiadja, hogy az elhelyezés kérdésében felmerült nehézségek eloszlatására készítsen uj tervezetet. Továbbá megemlékezik a polgármesteri jelentés a szálloda épilés előhaladásíiról, a huszár laktanya tervezetéről és a vasúti internatusról, a mely ügyek tárgyalása még folyamatban van. Végül az iskolák államosítása ügyében jelenti, hogy a közgyűlés által elfogadott szerződés legközelebb a belügyminisztérium hoz fog felterjesztetni, valamint az állami ovoda épület tervezete is oly stádiumban van. hogy az építkezés már a jövő tavasz- szal megkezdhető. A közgyűlés a polgármester havi jelentését tudomásul vette. Ezután dr. Kelemen Samu bizottsági tag interpellatióját adta elő, a melyben kérdést inté . a polgármesterhez az iránt: van-e tudomása arról, hogy a nagy-károly—má- tészalka—vásáros-naményi vasút érdekében Szatmárvármegye törvényhatósága rendkívüli közgyűlést tartott, a melyben elhatározta, hogy a vasút létesítése végett a kormánynál közben jár? Van e tudomása arról. hogy a vármegye vezetősége a községek hozzájárulását is biztosította, s van-e tudomása, hogy a vasútnak nemcsak engedélyese, hanem építő vállalkozója is van ? Ezután kérdésbe teszi, hogy mit szándékozik tenni annak elhárítására, hogy a Rákóczi kesergőjéről. Szabad előadás. Tartotta a szatmári Kölcsey-Iíör 1901. nov. 10-iki matinéján : Berey József. Mielőtt a hires „Rákóczi-kesergőjót“ egy eddig ismeretlen forrás után, a mélyen tisztelt közönség előtt szövegben és dallamban bemutatnám, legyen szabad néhány vonással ecsetelnem a kort és esemónj'eket, melyek között létrejött s egyúttal, mivel a dal szövegében két szereplő nóvleg is megemlítve van, rajzolnom azt is, hogy miért lett épen az a kettő megörökítve ? Annyival érdekesebb minden legcsekélyebb részlet reánk szatmármegyeiekre, mivel az a nagy nemzeti mozgalom, melyről meg kell rö viden emlékeznem, részben e vármegyéből indult ki s utolsó tragikus jelenete is itt játszódott le épen e város falai között. * II. Rákóczi Ferencz „a Rákócziak és Zrínyiek dicsőségének örök’se,“ Magyarország leggazdagabb s legdaliásabb f’öura, a nemzet lelkesedésének és sürgető óhajának engedve, az 1703-fk évben tűzte ki a szabadság zászlóját, mely alá legelőször Bereg, Ugocsa, Szatmár és Máramaros megye elnyomott szegény népe sorakozott. Rövid idő alatt az egész országban, nehány vár kivételével, mindenütt az ő zászlója lengett, melyre találóan „pro libertate“ (a szabadságért] szavak voltak felírva. A kuruez hadak Becsig elkalandoztak; remegésbe hozva a császár-várost. Nyoloz évig tartott a haroz s végre 1711- ben visszaszorittatott a mozgalom, arra a nehány vármegyére, honnan kiindult. A bosszú küzdelemben kifáradva, a sikertelenségen kétségbe esve, két pártra szakadt a kuruez tábor. Egyik minden áron békét óhajtott még akkor is, ha abba Rákóczi- bele nem egyeznék ; a másik bízott szent ügyében s a fejedelem külföldi segélybe helyezett reményeiben ; ezek folytatni akarták tovább a küzdelmet, a dicsőséges győzelemig, vagy halálig. Napirenden voltak az elpártolások, az árulások. Ocskay és mások példája kisértett. Egymásba sem bíztak többé a kuruezok. A sokkal hatalmasabb császári hadak (németek) által szorongattatva, a fejedelem személye sem volt többé biztonságban az ország ban, a kifáradt, nyomorral sújtott kuruezok nem bizván karjaik erejében, mit tanácsolhattak egyebet, mint hogy Rákóczi menjen ki biztos helyre, Lengyel országba. Ha már ők elvesznek, elpusztulnak, maradjon meg a fejedelem jobb jövő hajnaláig. Ez a kétségbeejtő helyett a visszaszorított kuruezok reménytelensége, az elkeseredett honfi bánat hozta létre a Rákóczi kesergője néven ismeretes dalt, mely a nagy nemzeti mozgalom nak hattyú dala volt. Mintha érezte volna a szabadságért még mindig rajongó nép, hogy Rákóczi kibujdosásával elveszti minden gyámo- lát s 8 évig hasztalan ontotta vérét, megszólalt bus keblében — mi némileg vigasztalhatta — a bánatos dal, melyben nemcsak kesergő érzelmeivel, de egyúttal vádjának is kifejezést adott a békepárt vezére ellen, kit a gyászos sors okozójának tartott. Rákóczi 1711. február 21-ikón hagyta el az országot a vereczkei szoroson. így a „kesergő“ is ez időtájban keletkezhetett. És pedig nézetem szerint a mi vármegyénkben, mit nemcsak az igazol, hogy akkor a kuruezok zöme e vármegyébe szorult, hanem főleg az, bogy a „kesergőben“ emlitett német garázdálkodás e megyét sujotta leginkább s végre a fejedelmet elsősorban az ecsedi vártól búcsúztatja, s csak aztán a munkácsi vártól, többi várairól pedig említés sincs. Szólanom kell még Károlyiról és Esze Tamásról, kik névleg fel vannak említve a Rákóczi kesergőjében. Báró Károlyi Sándor (később gróf) Rákóczi tábornoka, az emlitett békepárt vezére volt. A kuruezok többsége abban vele tartott, hogy bókét kössenek. Mint említettem, megunták a 8 évi hadakozást, a sikertelenségen kétségbe estek, zsoldjuk sem járt ki rendesen ; vágytak már haza családjaikhoz Sok csatavesztés után kecsegtető volt az is, hogy birtokaikat visszakapják s báutódásuk nem lesz. Különben Károlyi nem volt rokonszenves alak a kuruezok előtt. Ezt annak köszönhette, hogy kezdetben, mint szatmári főispán, Rákóczi serege ellen harczolt s Esze Tamás táborát Bolhánál tönkre tette.
