Szamos, 1901. november (33. évfolyam, 88-95. szám)

1901-11-14 / 91. szám

gazdasági művelés alá vett láp terület vidé­kének forgalma Szatmár városától mestersé­gesen el ne tereitessék ? A polgármester az interpelláló egyes pontjaira, bár az idő rö­vidségénél fogva arra előre el nem készül­hetett, kimerítően megfelel, megnyugtatólag kijelenti a közgyűlés előtt, hogy a várme­gyénél megindult mozgalomról tudomása van, azt figyelemmel kiséri és úgy ő, valamint a vasúti bizottság minden lehetőt meg fog tenni arra nézve, hogy a város forgalmi ér­dekei csonkulást ne szenvedjenek, sőt lépé­sek fognak tétetni a szatmár—mátészalkai vasút engedélyezése iránt. A polgármester ezen válaszát, úgy az interpelláló, mint közgyűlés tudomásul vette. A központi választmány újból való ala­kítása érdekében főispán névszerinti szava­zást rendelt el, a melynek megejtése után a választmányba nehány uj tag jött be. Nagy mozgás támadt a Il-od oszt. ir- noki állás betöltésénél és bár a választás eredménye kétséges volt, mégis mindenkit meglepett, hogy Majdik Béla a beadott sza­vazatoknak több mint felét nyerte s igy 29 szavazattal Írnoknak megválasztatott. A választás lefolyása után a közgyű­lési tagok száma tetemesen megapadt s a tárgyalás vége felé már csak nehány bizott­sági tag tartotta meg érdeklődését. A ta­nács által beadott jelentésekből megnyug­vással fogadta Benyovszky Pál jelentését, a melyben a szatmárhegyi grk. elemi iskola megvizsgálása alkalmával tett tapasztalatát adja elő, kiemelvén, hogy a magyar-nyelv, történelem és földrajz tanítása semmi kí­vánni valót nem hagy fenn. Balog Mihály és neje által tett alapít­vány alapitó oklevelét a közgyűlés elfogadta s azt a belügyminisztériumhoz felterjesz­tetni rendelte, valamint az alapítóknak elis­merését és köszönetét fejezte ki. Lindenfeld Sarolta kézi zálogkölcsön­üzlet után leendő biztosítékot a közgyűlés 2000 koronában a kölcsöndij összegét arany- és ezüstnemüek 12%-ban, egyéb ingóságok­nál 18%-ban állapította meg. A Szamos balparti védtöltéseknek meg­osztására vonatkozó egyezségi okiratot a közgyűlés külön közgyűlésbe rendelte tár­gyalni és e végből az ügy tárgyalására f. év deczember hó 9-ik napjának d. u. 3 órá­ját tűzte ki. Később, mint kurucz generális, minden di­cső csatái mellett sem nyerte meg az önzetlen ragaszkodást, azért, mert a többi tisztektől el- térőleg nem szerette a „lakmározásokat“ s a mit a hadi zsákmányból maga részére nyert, köny^ nyelmüen nem tékozolta el, hanem takarékosan haza küldte biztos helyre. Mesés kincsekről be­széltek az egykoruak. Ezzel irigyei számát nö­velte s roszindulatot költött fel maga iránt. Bercsényi Kártevő Sándornak nevezte, mig maga Rákóczi elismerte róla, hogy a mit szer­zett, becsületes utón szerezte. Ily népszerűtlenséggel nem kerülhette el a gyanút s az elkeseredettek árulással vádolták, a mit még kevésbé oszlatott el a szatmári béke, melyet 1711. ápril 29-én, Rákóczi tiltakozása ellenére megkötött s május első napján mintegy 12 ezer kurucz a majtényi síkon lerakta a fegyvert. Esze Tamás szegény legényből dandárpa­rancsnokságig emelkedett; a nép soraiból került ki s a nép kegyeltje volt. 1708-ban esett el s a későbbi dal maradékairól beszél. Vitéz ember volt, ki hősi halállal pecsételte meg a szent ügy­höz s Rákóczihoz való ragaszkodását. A nép alakját a dicsőség glóriájával vette körül, főleg a mi vidékünkön, hol Bottyán s más népszerű tábornokok nem szerepeltek. * (Folyt, kör.) Némi vitát keltett a hegyi országút mellett letarolt erdőterület hasznosításának kérdése, amennyiben egyesek és különösen a gazdasági tanácsos a mellett foglaltak ál­lást, hogy a kiirtott terület egyelőre legelő­nek hagyassák meg. mígnem végre a köz­gyűlés a gazdasági szakosztálynak azon ja­vaslatát fogadta el, hogy a letarolt erdő te­rülete 1 holdas részletekre osztassák fel és egyes vállalkozóknak 6 évre úgy adassék ki irtás végett, hogy az első 3 évben az irtást hajtsák végre és a másik 3 évben évi 10 kor. tfér mellett haszonbérbe vegyék ki. A városi szőlőtelep kezelése ügyében a közgyűlés elfogadta a gazdasági szakbi­zottság azon javaslatát, hogy a vinczellér J évi felmondással elbocsáttassék és a sző­lőtelepek kellő betelepítése után eladassanak. A városi bizottsági tagok felerésze vá­lasztás alá jővén, annak megejtésére közgyű­lés t. évi november hó 24-ik napját tűzte ki és a választásra küldendő bizottságokat megalakította. Végül 4 nyugdijintézeti ügy intéztetett el, a melynek során özvegy Fogarasi Jó- zsefné nyugdijilletményét 287 k. ban állapí­totta meg. Ellenben Lázin János és Szabó Lajos volt erdöőröknek nyugdíj megadása, vala-1 mint Milián Mihály rendőr nyugdijának fel­emelése iránti kérelmét elutasította. Ezzel a közgyűlés véget ért. Jegyzőkönyv. Felvétetett Szatmárou. 1901. november 6 án, a Szatmárme- gyei Gazd. Egyesület VI ik igazgatöválasztmányi üléséből. Jelenvoltak : Dr. Böszörményi Emil, Do mahidy István, Domahidy Ferencz Fried, Emil, Hermán Mihály, Jókey Mór, Jókey Zsigmond, Kovászuay Zsigmond, Mayer Károly, Papp La­jos Béla, Pethő György, Szeőke Ödön, Szobosz- lay Sándor, Svaiozer Gábor, Szilágyi Tréger Albert ig. vál. tagok .és Poszvók Nándor titkár. Az elnök és alelnökök a megjelenésben aka dályozva lévén, ülés ad hoc elnökül felkéri Do- maliidy Ferencz ig. vál. tagot, ki is elfoglalván az elnöki széket, a megjelent választmányi ta­gokat üdvözli és megnyitja az ülést. ,82. A junius hó 26 án és szeptember hó 18-án tartott igazgatóválasztmányi ülések jegy­zőkönyvei felolvastatván, megjegyzés nélkül hi­telesíttetnek. Olvastatnak a következő földnrivelésügyi miniszteri leiratok: 83. melyben a tejtermékek értékesitése kö­rül a tejgazdasági felügyelőség tanácsának ki­kérésére hivja fel az egyesület figyelmét. Ülés a felhivást köszönettel veszi tudomá­sul s arra a nagy-károlyi tejszövetkezet figyel­mét átiratban, velamint a gazdaközönsóg figyel­mét a hivatalos közlöny utján felhívja. 84. melyben a módosított angol czukor- vóm adatait közli. Ülés az értesítést köszönettel tudomásul veszi. 85. A szeptember 22-iki lóversenyre adott 100) korona segély kiutalványozását az ülés hálás köszönettel veszi tudomásul s a mennyi­ben az alakuló vármegyei versenyegylet végié gesen szervezve még nincs, ennek nevében a jövő évben rendezendő versenyre a segélyek en­gedélyezését az egyesület újra kérelmezi, úgy a nagymélt. miniszter úrtól, mint az ur lovasok szövetkezetétől, a magyar lovaregylet- től s Szatmárnémeti szab. kir. várostól. 86. A lóversenyen működött totabzateur fel­terjesztett elszámolását azzal veszi tudomásul, hogy jövőben a lóverseny-alap javára az ösz- forgalom 472, ellenben a jótékonysági sorsjáték jövedelmének gyarapítására csak V/aa/0-nyi há­nyad fizetendő be. Ülés a rendeletet tudomásul veszi. 87. A földmivelésügyi miniszter ur kéri azok megnevezését, kik a folyó- évi aratást a régi patriarchalis szokáshoz képest a munkások részére rendezett ünnepélylyel végezték. A titkár jelenti, hogy az összes járási fö- szolgabiróságoktól beszerzett adatok csak 25 vármegjmi gazdáról számolnak be, kik ily ün­nepélyt rendeztek, noha a vármegyében e szép patriarchalis szokás általánosan el van terjedve. Ezek betüsoros névjegyzéke: Boros Zoltán, Böszörményi Sándor, Böszörményi Zsigmond, Domahidy István, Domahidy Sándor. Franko- vics Ábrahám, Jakó Endre, Jakó Kálmán, Jó­key Móricz, bér. Kovács Jenő, Miklóssy Gyula, Nagy Béla, Papp Dezső, Papp János, Pika Mik­lós, Szeőke Barna,, Szeőke Ödön, Szeőke Sán­dor, Szerdahelyi Ágoston, Szuhányi Lajos, gróf Teleky László Gyula, gróf Teleky János, gróf Teleky Sándor, br. Yécsey Béla és báró Vécsey József. Ülés a jelentést tudomásul veszi, a nagy- méltóságú földmivelésügyi miniszter urnák pedig jelentést tesz, hogy e szokás vármegyénkben ál­talában el van terjedve, de közelebbről a felso­roltakról van tudomása. 88. Az eladásra szánt csemegeszőlő, va­lamint szőlő-vessző és oltványokról beszerzett adatok nyomán a miniszter ur által kiadott ki­mutatásokat az ülés köszönettel veszi tudo­másul. E kimutatás részére az Egylet amerikai szőlötelepéről f. évben eladásra kerülő oltvá­nyok és vesszők bejelentett árait az ülés utóla­gosan tudomásul veszi és jóváhagyja. E szerint a folyó évi oltvány és vesző árak a következők ; 2— 3 éves gyökeres Ripariába zölden ol­tott fajok, gyökerezett, múlt évi zöld oltás és 2 éves gyökeres fás oltás darabja 26 fillér. 1 éves fásoltás darabja 20 fillér. Sima zöld oltás darabja 12 fillér. 2—3 éves gyökeres Ripari 40 kor., Ru- pestris 28 kor. ezrenként. 1 éves gyökeres Riparia 30 kor., Rupest- ris 12 kor. ezrenként. Sima vesszők: Riparia Portalis I. o. 20 kői., II. o. 12 kor, Riparia Selecta I. o. 10 kor. Rupestris Monticola I. o. 10 kor. Yitis "Solonis I. o. 10 kor. York Madeira 6 kor. ezrenként. A Szatmármagyei Gazdasági Egyesület tag­jai, valamint tömeges megrendelők 10% enged­ményben részesülnek. Ha csomagolás és vasútra szállítás kíván­tatik, ezrenként oltványokért és gyökeres vesz- szőkért 2 k r., sima vesszőkért 1 kor. 60 fill, számittatik. Előjegyzésnél a vételár 20% a előre befi­zetendő. 89. A bor készítési czélra külföldről szál­lított szőlő csomagolására kiadott rendeletet az ülés tudomásul veszi s a hivatalos közlöny utján ismerteti. 90. Figyelmezteti az egyesületet arra, hogy a katonai kincstár részére szállító és czéggel nem biró üzletemberek (iparosok és kereskedők) szállító képességi és megbízhatósági igazolvá­nyait ne a gazdasági egyesületek, hanem az első fokú közigazgatósági hatóságok állítják ki. Tudomásul szolgál. 90. Megküldi azon községek kimutatását, melyek határában az 1900. év. végéig a fil- loxera jelenléte hivatalosan megállapittatott. Köszönettel tudomásul vétetvén, a könyv­tárban elhelyezendő. 91. Jelentést kér arról, hogy az egyesület s az egyesületi tagok a sególypénztár fejlesz­tése érdekében miíyeu tevékenységet fejtettek ki s milyén eredménynyel a tekintetben, hogy a birtokosok cselédeiket belépésre ösztönözzék, a munkások pedig önkényt belépjenek a segély- pénztár rendes tagjai sorába. Az ülés sajnálattal kénytelen beismerni, hogy az uj intézményt a cslédek és munkások egyrészt bizalmetlanul fogadták, másrészt a ter­hes kötelezettségtől visszariadnak s ha bár úgy a gazdák maguk, mint az Egyesület sokat fá­radtak azon, hogy annak jó oldalát ismertessék s a munkásokat belépésre késztessék, sajnos, az intézmény a vármegyében nagyon nehezen ter­jed. Ennek okát egyrészt abban is találják, hogy a rendkívül túlterhelt községi jegyzők egyes helye­ken nem foglalkozhatnak velük úgy, a hogy e szép intézmény azt megérdemelné. Az ülés hivat­kozik arra, hogy a múlt télen is számos népies előadáson lett ismertetve ez intézmény, nagy számú ismertető füzet lett kiosztva s azon­kívül több helyütt, különösen Szatmáron szemé­lyes érintkezéssel is több munkást éppen az Egyesület birt belépésre. Hogy a valóságnak megfelelő jelentést me­hessen felkérni határozza a főszolgabiróságo- kat, hogy utasítsák a községi elöljárókat, hogy deczember hó 10 óig az egyesületet értesítsék arról az eredményről, mit községeikben ez in*

Next

/
Thumbnails
Contents