Szamos, 1901. november (33. évfolyam, 88-95. szám)

1901-11-03 / 88. szám

\ XXXIII. évfolyam. Szataár, 1901 vasárnap nnvember hó 3. 3 ik szám. SZAMOS. Vegyes tartaímu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁ RMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE-SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. .'Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. A párbaj. Hatható« és üdvös imozgalom indult meg a napokban Lipcsében Löwenstein her- czeg elnöklete alatt a párbaj ellen. Most te­hát aktuális ez a théma és hozzászólásunk csak helyes leitet. Erkölcsi kötelessége min­den tollforgató embernek ez idő szerint a párbajról írni. Mióta XI. Vilmos, a németek modern lovagja a párbaj ügyét magáévá tette, ázt behatóan tanulmányozta .és tanulmányát sza­kaszokra osztva világgá bocsátotta: a had­sereg is megmozdult, hogy a párbaj dühnek elejét vegye. A kezdésnek sehol sincs olyan érvénye, mint a katonaságnál. A hadsereg fel emelve lobogtatja ezt a zászlót, mert ez után a zászló után a czivil is szívesen megy. Csak ez a zászló lelragadása ne tartana olyan sokáig! A párbaj mámája sehol, egy országban :Sem dühöng olyan nagy mértékben, mint -nálunk. Egy ferde nézés, egy véletlen Jábra- taposás elég némelyik „krákeler“-nek, (erre helyes szót nem tudok találni, mert ez a •faj a magyarok között csak a 20-ik század -végén burjánzóit fel,) hogy párbajra hivja, kit rósz sorsa elébe hoz. Minden müveit ember tudja, hogy ná­lunk párbajtörvény is létezik és ha valaki kiáll : fogházba viszik. Ennek ellenében is tisztességes ember, kénytelen-kelletlen, elfo­gadja a párbajt, ha arra inzultálják. Mert ha van bátorsága és nem fogadja el a ki­hívást; úgy nyiltan gyávának titulálják. Azonban el kell ösmernünk, hogy mint mindennek a világon, a párbajnak is két ol­dala van: jó és rósz. Jó oldala akkor van, ha közvetlen hozzánk tartozóinak becsületét támadja meg valami nyegle fráter és mi ezt törvény elé nem vihetjük, mert először: a törvényben erre paragrafus nincsen; má- sadszor : a mi van is olyan gyenge, hogy egy cseppet sem látjuk megtorolva az ejtett sérelmeket. Ilyen esetekben természetesen becsüle­tünk kívánja, hogy a sértő félt kihívjuk és lehetőleg megleczkéztessük. A párbajnak rósz oldala az, hogy — ha csak nem akarunk a lapok nyiltterében lebunkóztatva lenni — ^ekélyke sérelemért ki kell tennünk magunkat a lepuffantásnak. í Nem egy szomorú példa volt arra, hogy a sértő fél jó párbajozó volt és ennek tudatá­ban vakmerőén inzultálta a gyöngébb félt, I ki azután életével fizette lovagiasságát. Ha szabad ezt lovagiasságnak nevezni A nemes gondolkozásu német császár a tövisek közé nyúlt, mikor a párbajügy reformálását tűzte maga elé. Nagyon sok nyegle if|oncznak útját vágta, hogy hirre- névre tegyen szert Elvitázhatatlan tény az, hogy sokan vannak olyanok, kik egy véré párbaj után vergődtek a hires emberek so­rába. És legjobban becsülendő a német császár rendelete azért, mert első sorban a tisztjeit kötelezi, hogy a párbaj eseteknél becsületbirósághoz forduljanak. A becsü- letbiróságnak kötelességévé tétetett, hogy lehetőleg békés elintézést keressen. A lova- gias némei koronás fő bizonynyal Krisztus szavait vette a párbaj rendeletével mottónak ; „A megbocsátás nem aláz, de felemel.“ Csodálatos, hogy a párbajt Amerikában merőben nem ösmerik. Azt sem tudják, mi ián terem. Ha két gentleman differencziába keveredik, menten ott a tett színhelyen el­intézik, de nem pisztolylyal és nem karddal, hanem — ököllel Az öklözés bár barbár dolog, de sohasem végződik halállal, csak egy gyenge „kék szemmel,“ és ha nyers osztrigát raknak a kék foltokat kapott sze­mekre, nehány nap alatt, minden baj nél­kül : begyógyul. A boxolás olyan könnyű mesterség, hogy rövid hetek múltán meg le­het tanulni és még a leggyengébb alkotásu ember is olyan ügyességre tehet szert, hogy a Goliath és Dávid meséje ismétlőd­hetik. _ Én erősen hiszem, hogy lesznek olyan szabó üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövet­ből csinosan kiállított, legjobb szabású felöltőinket, téli kabátainkat, ut- ezai és salonruháinkat. Papi öltönyök és reverendák a legszebb ki- w ___ w _____________vitelben készülnek. — Készít sikltesszabásu mindennemű egyenruhá­ka t; raktáron ta7t~minTennemü“e“yenrűháIati czikkeket. Egy éves önkéntesek és tartalékos tisztek előnyös árak mellett felszereltetnek. Szatmár, Deák-tér, Városház-épület. _____________________ Té nyleg csak INGLIR JÓZSEF Lapunk mai száma 12 oldalon jelent meg,------ ..... El őfizetés í ár: Egész évre 8 'bor. — Félévre 4 ko r. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. A Kotsordyak. — Irta: Maroma János. — Az ősi fészkük Koesordon volt. Az öreg Kotsordy, mikor meghalt, rengeteg vagyont ha­gyott hátra három fiára: Zuárdra, Zénóra és Jeróra, kik közül egy sem volt ncs. Zuárd, az idősebbik megnősült volna, ha a rideg számítást :nem tekintette volna elsőnek és leendőbelijét pedig valami másodrendű dolognak. így va­gyont, dús gazdagságot, mesés kincset szomjú- hozó lelke nem engedte meg, hogy egybe kel­jen egy háziasán nevelt, eléggé vagyonos leánynyal. Már a két ifjabbík Kotsordy egészen elütött a bátyjuktól. Ideális, rajongó természetűek vol tak; természetük, érzésük, temparementumok homlok-egyenest ellenkezett az idősebb Kotsor- dyóval így például mig Zenó, vagy Jeró képe sek voltak egy csinos kis hölgyikéért Kocsord- ról Pestig, Becsig, vagy ha a szituácziók úgy kívánták, Párisig is elfutkorászni és esetleg kudarczvallás esetén valamelyik elsőrangú ven déglőbe éjjeleket át pezsgőzni, addig Zuárd odahaza ült s veszekedett a cselédséggel, vagy a mosónőt pirongatta, hogy gallérjaiktól nem sajnálta a keményítőt, mi természetesen préda- ,ság és igy ő (Kotsordy) ma holnap tönkre megy, vagy ha ebbe beleunt, elővette váltóit és ravasz mosolylyal simogatta azokat végig, megjegyezve tiz helyen is azok pontos lejáratait, nehogy I valaki egy nappal tovább használja az ő pén- 1 zét, mint a kisütött terminus. A Kotsordyak apjuk halála után nem osz­tozkodtak a fekvő birtokon, csak a kész pénzen. A két fiatalabb Kotsordy megbízta Zuárdot a teljhatalmú gazdálkodással, mig megnősülnek, bizonyos évi járadék biztosítása mellett. Sőt uj kastélyról sem gondoskodtak, hanem közösen megegyeztek abban, hogy az ősi kúriában lak­nak mindannyian, ha még egyik vagy másik talán családot is óhajtana alapitni. így éldegél­tek aztán csendesen már egy pár éve. Egy szép verőfényes napon nagy dobokkal trombitával hirdették Kecsord utczáiu végig a Kuntze-féle czirausz szolgái az esteli előadást. J A hir persze eljutott a Kotsordyak kastélyába is, sót taláü ide leghamarabb, mivel a szinia- pot maga a műlovarnő, miss Ellen, vitte el. Tette azt annnál is inkább, mert megtudta a derék, élelmes direktor, hogy a két fiatal Kotsordy, rajong mindenért, a mi művészi s ké­pesek magukban kifizetni a direktornak egy esteli előadás alkalmával befolyni szokott össze­get, csak Tháüa papjai, különösen pedig- pap­női, ne szűkölködjenek. És az előrelátó, ravasz 1 direktor nem tévesztette el a czélt, mert az előadás előtt egy pár perczczel a két fiatal Kotsordy Zuárd legnagyobb bosszúságára, meg­jelent a czirkuszban. Hogy milyen élvezetet : íryujtott a „művészi tökély legmagasabb niveau- ján álló“ előadás, azt elgondolhatjuk: Páris, Bécs, Budapest után Kocsord városka czirkusza, azt hiszem egy kis különbség mégis mégis van. De már arról csakugyan nem tehet senki, hogy a kocsordi Kuntze-czirkusz műlovarnője, mis- EHen, szebb, csinosabb, elbájolóbb, mint a Vul- fok, De Bernándók világhírű angyalai, így gon­dolkozhatott a két Kotsordy is, mert oly lekö, tött figyelemmel nézték a misst, mint ugrik egyik ponnyról a másikra, majd a légben tor­nászva egyik nyújtóról miként repül a másikra. hogyPárisban De Bernándó czirkuszában élve­zetesebb estét nem értek el. Előadás után a direktor meg a miss hiva­talosak voltak Kotsordyékhoz vacsorára, a fiatal Kocsordyak erősen udvaroltak a missnek, külö nősen Jeró igyekezett tultenni a bátyján, mi sikerült is neki, mert a szép Ellen ugyancsak kitüntetőleg konvcrzált Jeróval, mi végtelen bol­doggá tette. Zuárd mindezt ravasz mosolylyal nézte végig, arczárói pedig titkos előre számí­tások voltak leolvashatók A czirkusz egy hét múlva elment Kocsordról, másutt ütötte fel a tanyát, Zeno lemondott a szép missről öcscse Jeró javára, ki nyomon követte a művésztrup- pot mindenütt a direktor legnagyobb örömére. Jeró egy napon ebéd alkalmával kijelen­tette, bátyjának, hogy komolyan meg akar nő­sülni és szive sugallata szerint, tiszta szerelem

Next

/
Thumbnails
Contents